Szín
1 1 | De mindöröktől fogva élek én. ~Az Úr ~Hah, szemtelen!
2 1 | előbb? ~Lucifer ~Ezt tőled én is szintúgy kérdhetem. ~
3 1 | szintúgy kérdhetem. ~Az Úr ~Én végtelen időtől tervezem,~
4 1 | megint.~Te anyagot szültél, én tért nyerék,~Az élet mellett
5 2 | lugosban ~Éva ~Hajolj keblemre, én meg majd legyezlek.~Nagy
6 2 | tetszik, hallom azt még. ~Éva ~Én meg, ha ott fenn a dics
7 2 | nem fogja fel?~Mi volnék én, ha mint visszhang s virágban,~
8 2 | szerelmes énekét? ~Ádám ~Én a patak zúgását hallgatám,~
9 2 | mondsz, szédülök belé. ~Éva ~Én lelkesűlök, szép s új dolgokat
10 2 | halála az okoskodás. - ~Éva ~Én hát szakítok egyet a gyümölcsből. ~
11 2 | Elhagytál engemet,~Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. ~
12 3 | kényszerítem nékem termeni. ~Éva ~Én meg lugost csinálok, épen
13 3 | taszítván a magányba,~Elhagytam én is. Önmagam levék~Enistenemmé,
14 3 | csupán,~Hogy a világnak anyja én leszek. ~Lucifer félre ~
15 3 | Ezen kötél erősb, mint én vagyok. ~Ádám ~Ah, úgy te
16 3 | dacolni,~Mert szellem, mint én. Vagy tán azt hiszed,~Hogy,
17 3 | Úgy-é, úgy-é, hasonlót érzek én is.~Ha majd te harcolsz
18 3 | harcolsz a fenevadakkal,~Vagy én lankadva kertünk ápolom,~
19 3 | oly szükségetek:~Idézek én fel istent számotokra,~Ki
20 3 | öröklét van kitárva,~De én az élet fájából nem ettem,~
21 3 | szenvedek. ~Éva ~Hadd lássam én is, e sok újulásban~Nem
22 4 | kezed szivedre. ~Ádám ~Nem én. Űrt érzek, mondhatatlan
23 4 | durván az erő s anyag. ~Ádám ~Én nem birom kacagni, sem tagadni. ~
24 4 | szeretni? - ~Rabszolga ~Én többé nem. - Felejts el,
25 4 | Meghal ~Ádám ~Majd foglak én. El innen a halottal.~A
26 4 | fejedelme vagy,~Mint az erőnek én - meg kelle lelnünk~Egymást
27 4 | testnek kisded porcikája,~Én, én, a népnek elszakadt
28 4 | testnek kisded porcikája,~Én, én, a népnek elszakadt leánya,~
29 4 | szintén mind e kínt. ~Ádám ~És én veled. - A milljók egy miatt -~
30 4 | nagy fáraó!~Komor levél, és én vagyok oka,~Űzz el magadtól,
31 4 | vagy. ~Ádám ~S mért épen én? ~Lucifer ~Vagy más, veled
32 4 | Éva ~Vigasztalódjál, oh én kedvesem,~Úgyis mit ér az
33 4 | Ne is kivánd, hogy légy, én kedvesem,~Eszem elég van
34 4 | látva, hogy mi dőre,~Míg én kacaglak. - Menjünk hát,
35 5 | Mért késik oly soká az én világom,~A torzalak, a kétes
36 5 | háztűz nyugalmát.~S most én is e kardot, Athéné Pallasz,~
37 5 | kedvesek! ~Kimón ~Jól tudtam én, hogy amit tesz atyám,~Az
38 5 | szirtre csap, ne érjen.~Csak én haljak meg - vagy miért
39 5 | pártütőnek.~Csak egyedül én voltam a bolond,~Hivén,
40 6 | Catulus ~Ládd, kedves, én nem bántom a tiédet,~Tehetsz
41 6 | ha ott leled~Azt, amiért én is versenyt futok,~S csak
42 6 | így hervatag. ~Ádám ~Ah, én is érzek ílyest. ~Éva ~S
43 6 | bocsáss meg -~Majd gyámolítlak én és a nagy Isten,~A szent
44 6 | Meghal ~Catulus indul ~Én még ma Thébaiszba útazom.~
45 6 | Cluvia ~Megállj, Catulus, én is elkisérlek.~Kimennek~
46 6 | emberrel kell-e küzdenem?~Mit én nem bírok, ő teszi helyettem.~
47 7 | Indúljatok, követni foglak én is,~Minden lovag felel népségeért.~
48 7 | Eretnekek karban énekelnek ~1. Én erős Istenem, én erős Istenem,
49 7 | énekelnek ~1. Én erős Istenem, én erős Istenem, miért hagytál
50 7 | és miért távoztál el az én megtartásomtól és az én
51 7 | én megtartásomtól és az én jajgatásimnak beszédétől? ~
52 7 | jajgatásimnak beszédétől? ~2. Én Istenem, kiáltok mind napestig,
53 7 | és paizst, és kelj fel az én segítségemre. ~3. És vedd
54 7 | dárdádat, és rekeszd meg az én háborgatóim eleinek utát (
55 7 | cimborám.~S nem is utálom én az ily világot,~Az Úr dicse
56 7 | felkapott is,~Felkaptam én is egyúttal vele.~Csak te
57 7 | S mi hálával tartoznám én neked? ~Lucifer ~Hát azt
58 7 | felajánl.~Ő visszatért, én szent ostyát vevék~Ez ígéretre. ~
59 7 | nem birsz elbucsúzni,~S én nem birom gátolni győzedelmem. ~
60 7 | az nincs tiltva tán, hogy én szeresselek? ~Éva ~Te boldog
61 7 | boldog vagy, de hogy feledlek én?~Tankréd, megyek már, vagy
62 7 | Ah gyáva te - hát mindent én tegyek?~Fenn~Ablakba'lesz
63 7 | távolról ~21. Mentsd meg az én lelkemet a fegyvertől, és
64 7 | lelkemet a fegyvertől, és az én egyetlenegyemet az ebnek
65 7 | Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak; a gyülekezetek
66 7 | Ádám ~Mindegy, legyen, én meg nem rettenek.~Dacolni
67 7 | örüljenek, kik akarják az én igazságomat; és mondják
68 7 | vagy te, rém! ~Csontváz ~Én az vagyok, ki ott lesz~Minden
69 7 | Lucifer ~Pihenj tehát. De én alig hiszem,~Hogy szellemed,
70 8 | magában. ~Első udvaronc ~Az én időmben ünnep volt az ílyes,~
71 8 | hasábot vetne a parázsra,~S én fázhatom. - Minden nagy
72 8 | szeretnék. ~Első udvaronc ~Én pedig~Fiamnak vágynám csillagát
73 8 | Hogy a királyné köztük én vagyok,~Szégyenkezem miattad,
74 8 | abban,~Amit jósoltak, míg én nem hiszek.~De megteszem,
75 8 | áldozasz,~S nem áldozék-e én is eleget,~Miattad? Én nemes
76 8 | áldozék-e én is eleget,~Miattad? Én nemes háznak leánya,~Midőn
77 8 | büszkék, gúnyosak,~Mit kezdjek én dacolni ellenök?~Nincs már
78 8 | hüvös szelét kiállni,~Míg én egy jó, nemes férjet csalok
79 9 | ismeri! - ~Ádám ~Azt mondom én is. - Két szó menti meg~
80 9 | elléptet~Oh, bár oszthatnám én is sorsotok. -~De nékem
81 9 | Dacolsz velem, jó, hát én is fogok.~Ki lesz erősb?
82 9 | szó nem illik. ~Ádám ~Az én világom e szörnyű emelvény.~
83 9 | szeretnél?~Nem nő vagy-é, s én nemde férfiú?~Mondják, hogy
84 9 | magával hozza e világra:~Én érzem, e szív hogy rokon
85 9 | Más isten vezet,~Mint akit én szivemben hordozok.~Nem
86 9 | ne mondd, leány, tovább!~Én azt a túlvilágot nem hiszem,~
87 9 | összeesküvőre,~Téged kivánt megölni, én ölém meg. ~Ádám ~Ha e helyet
88 9 | regényesen. -~Te férfi vagy, én ifju s nő vagyok,~Bámúlatom
89 9 | Ne halljatok hát, ámde én se halljam~A hitvány vádat.
90 10| erényivel. ~Lucifer ~Ismérem én az ily lehangolást,~Mely
91 10| a tudásnak,~Nagy férfiú, én csak nyerek vele,~Mert érezem,
92 10| beviszlek,~Lásd a valót, mint én látom magam.~De nem les-é
93 10| Ádám vigyázattal ~No látod, én sem - s hidd el, senki más,~
94 11| anyag,~Mindaddig áll az én hatalmam is,~Tagadásul,
95 11| a görög világból.~Ládd, én fia vagy apja, hogyha tetszik~-
96 11| iránynak, a romantikának,~Én éppen a torzban gyönyörködöm.~
97 11| kérem, - ön elrejtezett,~Én megbüntettem a jövendöléssel,~
98 11| Elveti ~Lucifer ~Helyes, majd én meg rálépek~Ráhág ~Éva ~
99 11| is az, de majd elmondom én:~Lovel gyárában dolgozott
100 11| Lovel ~Hazudsz, hazudsz, én őrült nem vagyok,~Nem értem-é,
101 11| Ádám ~Ártatlan gyermek - én nem gátolom. - ~Éva ~Megszoktam
102 11| harca ez egy konc felett.~Én társaságot kívánok helyette,~
103 11| el újra. - ~Bábjátékos ~Én a komédiát lejátsztam,~Mulattattam,
104 11| csak belé, e föld szülötte,~Én glóriával átallépem azt.~
105 12| derék, ezt így kívántam én is.~Egyet bánok csak: a
106 12| feledtem volna lombikom,~Mert én is épp e tárgyban dolgozom. ~
107 12| magában végezi. - ~Tudós ~De én szabom korlátit az üveggel,~
108 12| Tudós ~El nem maradhat. Én, ki úgy kilestem~Az organizmus
109 12| Éva ~Oh, gyermekem! Hisz' én tápláltalak~Szivem vérével. -
110 12| párjaúl igényli. ~Ádám ~Ezt én igénylem. ~Aggastyán ~Tudós!
111 12| nem helyes pár. ~Ádám ~De én nem állok el, ha ő akarja. ~
112 12| hevével. ~Éva ~Szeretlek én is, érzem, mindörökké. ~
113 13| földnek szellemét,~Csak én lélegzem benned, tudhatod.~
114 13| Törhette azt fel. ~Ádám ~Majd én feltöröm.~Tovább repülnek.
115 14| Halat a fóka, a fókát meg én. ~Lucifer ~S a nagy szellem
116 15| Istenemnek! ~Ádám ~Gyanítom én is, és fogom követni.~Csak
|