21-birva | bitor-elcek | eldob-fajt | fajta-gyamo | gyani-idojo | idomb-ketle | ketse-ledul | leend-megta | megte-odaad | odaig-rezgo | riasz-szolg | szoli-udvar | udito-zajt | zajta-zuzz
Szín
1 7 | eretnekek karban távolról ~21. Mentsd meg az én lelkemet
2 7 | egyetlenegyemet az ebnek kezéből. ~22. Szabadíts meg engemet az
3 7 | ellen hallgass meg engemet. ~23. Hirdetem a te nevedet az
4 7 | barátok karban távolról ~26. - - öltöztessenek fel gyalázatossággal
5 7 | felfuvalkodnak ellenem. ~27. Vigadjanak és örüljenek,
6 7 | Tekints körűl, nem áll-e ablakánál,~Nem küldne-é egy pillantást
7 7 | mindent én tegyek?~Fenn~Ablakba'lesz majd, nem tengerben
8 7 | félelem -~Inkább a kulcs majd ablakomba' lesz. - ~Ádám ~Hadd tudjam
9 7 | felkél, Izóra és Helene az ablakon~Éva ~Mi vágyva néze rám,
10 12| őrültség volt a múltban, sok ábránd,~Melyből ránk szintén e
11 14| kiséred ébredésedet~Kedvenc ábrándból tiszta felfogásra. -~De
12 11| megállni,~Hol múlt idők ábrándja leng körűl. ~Ádám ~Akárminőt.
13 6 | szintén egy szeszélye,~Egy ábrándkép nem csábítandja-é el?~Egy
14 12| szellem is:~A költészet s hit ábrándképeit,~S csalóka álmok karján
15 4 | van:~Nyomort, nagyságot, ábrándot, halottat,~Hogy mosolyom
16 11| oly finnyás ne légy,~És ábrándozni van még tárgy elég. ~Ádám ~
17 5 | Lucifer ~Átok reád, hiú ábrándvilág,~Megint elrontád legszebb
18 7 | vigyázz, meg ne sértsd~Ez abszolút erényű s ép azért~Engesztelhetetlen
19 10| soha,~Egy törpe fajnak az absztrakció. - ~Tanítvány ~Oh, mit tegyek
20 2 | megállj, egész földet neked~Adám, csak e két fát kerüld,
21 8 | Kepler neje. - Rudolf császár Ádámmal mint Keplerrel beszédbe
22 11| vagyon.~Pénzt kap ~Lucifer Ádámra mutatva ~Húgom! Társam sorsáról
23 14| vissza,~Ne lássam többé ádáz sorsomat:~A hasztalan harcot.
24 7 | már a máglya ég. - ~Ádám ~Adjátok fel, barátim, azt az i-t,~
25 3 | szállott közénk velek.~Ők adnak búnkban biztató szavat,~
26 4 | szűmre ingere.~Mint kénytelen adó jő, nem csatázok~Érette,
27 3 | Egére egy kicsiny sugárt adok,~Mely biztatand, hogy csalfa
28 1 | mit lehelni enged~Méltó adót szent zsámolyára vár. ~Az
29 12| tulajdonnak fogalmát,~S mint őr od'adta érte életét. -~Ezt úgy beszélem
30 11| Cigányasszony ~Hamis pénzt adtak, itt kell lenniök,~Higannyá
31 9 | Egy sans-culotte gyűrűt adva Dantonnak ~Imé e gyűrű a
32 12| tudlak.~A tudománynak gazdag ágai~Egy organizmus sok külön
33 1 | úgy megyen.~Méltó-e ilyen aggastyánhoz e~Játék, melyen csak gyermekszív
34 11| Lucifer ~Haszontalan aggódás is leendne~Azt féltened.
35 12| Tudós ~Őrült roham. Ah, aggódom miattad!~A lombik elpattan,
36 7 | őket,~Pusztítsatok nőt, aggot, gyermeket. ~Ádám ~Az ártatlant,
37 11| önérzetével,~Vagy aki, korhadt aggyal már, kilép? -~Vajon tetszőbb-e
38 2 | énekelni kezd egy közel ágon~Éva ~Hallgasd csak, Ádám,
39 12| minden sorát.~A másik Tacitus Agricolája,~Nevetséges s mégis sajnálatos~
40 11| emberszív van, míg eszmél az agy,~S fennálló rend a vágynak
41 6 | hajdanában:~Rém járt fel hősek agyában,~Szentnek hivék, mit kacagunk
42 14| mint tanú~Saját halotti ágyadnál. - Ez óra~Csodálatos átvizsgálása
43 3 | felhőbe gőzölt?~Minden szavam, agyamban minden eszme~Lényemnek egy-egy
44 7 | mélynek szörnye fen reám agyart. ~Helene ~Jöjj vissza, jöjj,
45 6 | hajdanában:~Lucretiát az özvegy ágyban~Hogy megkereste szép gavallér,~
46 14| Számíthatok. - Szomszédimat, igaz,~Agyonverém már mind, de hasztalan,~
47 10| magában múlat csendesen,~Agyrémekkel himzett világa közt,~De
48 9 | nincsen annyi éjszakám,~Ahány áruló van még a hazában. ~
49 14| Leonídász meghal a szorosban,~Ha ahelyett, hogy barna levesével~Táplálkozik
50 5 | s rózsákat hintenek rá. Áhítatba merült csoportozat~A szolgálók ~
51 6 | csapatok szállnak alá. Távolról áhítatos himnusz hallik~Lucifer magában ~
52 11| frigyünknek láncait -~S mulatni, ahogy most tőlünk telik,~Míg egykor
53 7 | élén vagy lángon keresztűl~Ahoz, ki mondá: Nem békét, de
54 6 | ürmöt, és fulánkot a~Piros ajakra, vészt fejem fölé.~A táncosok
55 9 | ily kemény szót e gyöngéd ajakról. ~Éva ~A vérpadon gyöngédebb
56 6 | szép gavallér,~Nem lángol ajka, több kéjt nem kér,~Tárt
57 7 | Nem gazdag díj-e a szó ajkadon? ~Lucifer Helenéhez ~Elég
58 11| vele.~Az ájtatosság ül még ajkain. ~Lucifer ~Látom, megtérsz,
59 4 | halottat,~Hogy mosolyom üdv, ajkam láng legyen;~De hogyha a
60 5 | S az egyszerűség csókos ajkival. -~Mért késik oly soká az
61 7 | kezdetével Ádám, ki a zárda ajtajához lépett volt, ismét megállt,
62 14| gazdája, ím, most lép ki ajtaján. -~ ~~~ ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~Egy
63 11| ne érintsd őt vele.~Az ájtatosság ül még ajkain. ~Lucifer ~
64 7 | boszorkányok szállnak, s az ajtó előtt egy csontváz kél a
65 6 | taposó - - -~De hogyha a vész ajtódon kopog,~Ha Istennek hatalmas
66 15| felé halad. Éva kilép az ajtón~Lucifer ~Ah vége, vége:
67 13| nem látok célt, nem érzek akadályt.~Szerelem és küzdés nélkűl
68 6 | S egy-két ily őrült ha akadna,~Cirkuszainkban épen elkel,~
69 11| válaszolt.~Az átkozottnak kés akadt kezébe -~Most itt viszik -
70 8 | egyet-mást néha-néha,~Nem akarálak búba ejteni.~De ládd, az
71 15| Ádám ~Nem, nem, hazudsz, az akarat szabad.~Kiérdemeltem azt
72 12| ne fogyjon lombikomban,~S akaratomnak enged az anyag. - ~Lucifer ~
73 4 | meg kelle lelnünk~Egymást akárhol. ~Éva ~Oh, nagy fáraó,~Tudom,
74 11| hogy olyan e leány,~Kinek akárki mondhat szépeket? - ~Ádám ~
75 11| ábrándja leng körűl. ~Ádám ~Akárminőt. Hisz nincsen már kiváló,~
76 14| jóllakott. -~Igen, igen, akármint képzelődöl,~Mindég az állat
77 11| nyakadra,~Nem, mintha ékesíteni akarnám,~De mert méltóbb helyen
78 7 | botlásait.~Kifáradtam - pihenni akarok. - ~Lucifer ~Pihenj tehát.
79 14| tekintsük meg nejét. ~Ádám ~Nem akarom meglátni, mert ha sűlyedt~
80 12| Ádám ~Tégy hát, amint akarsz, de szaporán!~Lucifer mindkettőjüket
81 11| hallatlan tolongás? ~Éva ~Akasztanak. Beh jó, hogy itt vagyunk.~
82 15| martaléki,~S meglesznek, akik gúnyolódni fognak. -~S ki
83 11| amit tetszik magának;~De akinek e lányka báji nyílnak,~Az
84 10| vezet,~Szövevényes voltával, akkoron,~Bár nem tanúlja senki,
85 12| Más állat volt ám hajdan Al-borak~~~~~~Tudós ~Erről meg azt regélik,
86 7 | egyszer lássam még sugár alakját -~Izóra! Oh ne bánd, hogy
87 3 | Mint épp e kedves tünde alakoktól,~Kik úgy felelnek, mint
88 11| nagy eszme. -~De mondd, mi alakot vegyünk magunkra,~Midőn
89 3 | föld.~Amit szilárdnak és alaktalannak~Tartottam eddig, forrongó
90 11| egész vásár csoportozattá alakul, mely a szín közepén tátongó
91 12| feleselj! - Nem menti koponyád~Alakzata sem e rossz hajlamot,~Mert
92 12| műszerek,~Műtárgyak mily csodás alakzatúak.~Ez álgyú; rajta rejtélyes
93 11| foglal~Krisztusnak öt sebére, alamizsnát~A szenvedőnek, édes uraim! -~
94 7 | Csak te maradtál egy kissé alant.~Éva mint Izóra s Helene,
95 7 | Míg az egyház a homousiont~Alapítá meg a hit cikkeül. - ~Barátok ~
96 6 | Legyen. ~Lucifer ~Erős alapra esküszöl:~Álistent tévén
97 11| mylord, mi kellemetlen~Álarc alatt a nép közé vegyülni,~
98 3 | ápoló gond s kéz ne'kűl,~S alárendeltség oly szükségetek:~Idézek
99 3 | Lucifer ~Ez a delej. ~Ádám ~Alattam ing a föld.~Amit szilárdnak
100 15| Hogy állhatand meg még alattuk is.~Ily végzet áll a történet
101 7 | népet kárörömmel,~Hazudt alázat színével kiséri? ~Lucifer ~
102 5 | szívnek fáj a nagyot~Porig alázni; s egy nagy férfiút~Kell
103 8 | Trismagistust,~Synesiust, Albertust, Paracelsust,~Salamon kulcsát
104 11| mosolygva munkáltok nekem!~Áldásom a bűn és nyomor legyen. ~
105 11| harcban,~De annál igézőbb, áldásosabb~Világot alkotand szerény
106 11| nem kapunk helyet. ~Ádám ~Áldlak sors, hogy biróvá nem tevél.~
107 2 | eszmélnék-e hát:~Nem érzem-é az áldó napsugárt,~A létezésnek
108 12| Éva ~Ugy-é, ugy-é, te áldott idegen! ~Aggastyán ~Merész
109 14| Hogy ő fókát, te embert áldozál~Az istenségnek, melyet alkotál~
110 7 | felfogásban,~Isten dicsére embert áldozának,~S az ember korcs volt,
111 8 | Szememre hányod, hogy mit áldozasz,~S nem áldozék-e én is eleget,~
112 5 | eljövök. ~Éva ~E kettős áldozathoz az anya~Hadd szórja a tömjént.
113 5 | szolgálótól kísérve, kik áldozati tárgyakat visznek, jő a
114 5 | bérletemből hurcolkodjatok ki!~Az áldozatnak vége, az istenségek eltűntek~
115 14| kegyelmesen,~Vásárolom meg véres áldozattal. ~Ádám ~Mi gyáva nézlet! ~
116 8 | hogy mit áldozasz,~S nem áldozék-e én is eleget,~Miattad? Én
117 4 | trónja vánkosán pihenni?~Mért áldozod fel a nap kéjeit,~Az éjnek
118 9 | tehát avúlt eszményidet,~Mit áldozol száműzött isteneknek?~A
119 14| uram!~Az első fókát néked áldozom,~Mit elfogok, csak hallgass
120 12| Mindent, mi szent volt, áldozott, hogy egy~Bűvös darabját
121 11| in hospitali.~~~Ha másokért áldozván éjt, napot,~Jutalmának kéréséhez
122 12| mily csodás alakzatúak.~Ez álgyú; rajta rejtélyes fölírás:~
123 6 | esküszöl:~Álistent tévén álisten helyébe.~De mondd, hogy
124 6 | Lucifer ~Erős alapra esküszöl:~Álistent tévén álisten helyébe.~De
125 5 | büntetéseműl.~Nem mintha aljast bírtam volna tenni,~De mert
126 5 | Vagy szűk körében bűnné aljasúl.~De vérével táplálván a
127 10| szót.~A csillagásztoronyra alkalmazott csengetőn csenget~Ádám ~
128 6 | készen, fuvolások zenélnek. Alkony, később éj ~Catulus ~Nézd,
129 3 | le kerítésül. Éva lugost alkot. Lucifer~Ádám ~Ez az enyém.
130 11| igézőbb, áldásosabb~Világot alkotand szerény körében. - ~Lucifer ~
131 15| gúnyolj:~Láttam tudásod tiszta alkotását,~Nagyon hideg volt ottan
132 1 | Vagy nem tetszik tán, amit alkoték? ~Lucifer ~S mi tessék rajta?
133 1 | mű, igen.~A gép forog, az alkotó pihen.~Év-milliókig eljár
134 4 | De itt e művel, melyet alkotok,~Azt tartom, hogy megleltem
135 2 | Éva ~Mégis kegyetlen a mi alkotónk! ~Ádám ~De hátha megcsalsz?~
136 1 | egyesíted,~Végetlent és időt alkotva,~Egyéneket és nemzedéket:~
137 1 | végtelen ürt kimérted,~Anyagot alkotván beléje,~Mely a nagyságot
138 12| mily törpére szűrte~Az állam. Oh, Lucifer, jőj, jerünk;~
139 4 | érvényt szereznem,~Szabad államban - másutt nem lehet.~Enyésszen
140 10| nevetni fognak az egészen.~Az államférfit, kit nagynak neveztünk,~
141 9 | honáruló:~Csempészetért az állami javakban,~Rokonszenvért
142 3 | elbukik,~De az egész, mint állandó egyén,~Együttleges szellemben
143 11| hálószobában.~Nőnk az, tízévi házas állapotban -~Már azt is tudjuk, hogy
144 11| világ közt. ~Ádám ~E korhadt álláspont se kell nekem,~Az új világba
145 4 | tömeg~A végzet arra ítélt állata,~Mely minden rendnek malmán
146 7 | őrült fajzat a tiéd,~Majd állati vágyának eszközéül~Tekinti
147 12| világon,~Az ősvilág kihalt állatjai~Valódi példányokban állnak
148 2 | és Éva jőnek, különféle állatok szelíd bizalommal környezik
149 15| erős, azt nézve csak,~Hogy állhatand meg még alattuk is.~Ily
150 11| gyáros ~Hiába, a versenyt nem állhatom,~Mindenki az olcsóbb után
151 7 | Ez a lovagrend, melyet állitasz~Fárosz gyanánt tenger hullámi
152 7 | élvezetre,~Lovag-erényt állíték, s ez döfött~Szivembe tőrt.
153 8 | miattad, aki a~Királynét így állítod udvarába. ~Ádám ~Nem fáradok-e
154 2 | másfelé ne vonjon.~Vagy mért állított mély örvény fölé,~Szédelgő
155 8 | az előtérre lépve~Rudolf ~Állítsd fel, Kepler, horoszkópomat,~
156 4 | követ~Hord az erősnek, s állítván utódot~Jármába, meghal. -
157 2 | lángoló karddal útjokat állja~Cherub ~Félre, bűnösök! ~
158 10| Tanítvány ~Hát a rideg valónál álljak-é meg?~Eszményesítés ad művünkbe
159 12| falansztert. ~Luther ~S ki állna ellent a csábnak, midőn~
160 7 | Mindkettőnkért jobb lenne itt nem állnod.~Az elszakadt szív könnyen
161 13| tudománynak feyverével~Nem álltál-é a hitnek ellenében? ~Ádám ~
162 7 | ismertelek,~Hogy együtt álltunk Isten zsámolyánál. ~Lucifer ~
163 14| mereven bámul a küszöbön állva~Lucifer ~Nem lelsz-e benne
164 9 | újonchad jelenik meg, és az állványnál sorakozik. Fényes nap~Ádám
165 9 | A nép letakarodik az állványról. Éva mint rongyos, felgerjedt
166 10| hol vagyok, hol vannak álmaim? ~Lucifer ~Elszálltak a
167 11| rajta.~E vad hang elhat álmaimba is.~De mit tegyek, élnem
168 4 | látni~A boldogságról képzett álmait.~Pedig mély tenger a nép:
169 13| feltartá az Úr~Magának. A tudás almája sem~Törhette azt fel. ~Ádám ~
170 2 | tudók, mint Isten.~A tudás almáját előbb Éva, aztán Ádám megízleli~
171 11| Egykoron az aranyalmát -~Almák még most is teremnek,~A
172 8 | Kepler, horoszkópomat,~Rossz álmam volt az éjjel, rettegek,~
173 7 | újolag~Csak olyan hírhedett almát teremnek,~Mely künt piros,
174 2 | elborul. Lucifer kacag~Mit álmélkodtok?~Évához, ki futásnak indul~
175 15| álomittasan kilép a kunyhóból, s álmélkodva körülnéz. Éva bent szunnyad.
176 14| Lucifer ~Ébredj hát, Ádám! Álmod véget ért. -~
177 11| mondhat-é mást? - Sokszor álmodám így~A hölgytökélynek legszebbb
178 11| legszebbb ideálját. ~Anya ~Álmodhatik, amit tetszik magának;~De
179 11| pihenni a másik fele,~Kinek álmodni úgysem célszerű.~Elmennek ~
180 6 | Testvériségről, jogról álmodókat. ~Catulus ~Úgy kell nekik,
181 11| végre fáradalmit. ~Tanuló ~Álmodtam szépet - felzavartak,~Szép
182 15| féreg ha elvesz? - ~Ádám ~Álmodtam-é csak, vagy most álmodom,~
183 12| ábrándképeit,~S csalóka álmok karján ringatózva~Eltékozolta
184 7 | tisztemben küzdni hív,~Legszebb álmomnak hozza vissza képét,~S ne
185 5 | népből ~És itthon is oly álmos minden ember,~Tán senki
186 4 | Ne kísérts ily csábító álokokkal.~El a szolgákkal! Légyen
187 15| Ádám ismét mint ifjú, még álomittasan kilép a kunyhóból, s álmélkodva
188 12| Már megint~Úgy elmerültél álomképeidben,~Hogy a rád bízott marha
189 15| paradicsomról,~Sokat tanultam álomképeimből.~Kiábrándultam sokból, s
190 4 | nap kéjeit,~Az éjnek édes álomképeit,~És nem bizod gondját nagy
191 5 | nagyravágy. A rabszolgában alszik,~Vagy szűk körében bűnné
192 1 | S teremtni kényszerültél általa?~Lucifer volt e gátnak a
193 8 | csatoltam~Jövőmet, és nem általam jutál-e~Jobb társaságba?
194 12| falatnál,~Fukarkodnunk kell, általlátva rég,~Hogy elfogy a sajt,
195 10| kelepce áll s a vakmerőt,~Ki általlépi, véresen megejti.~Ily dőreség
196 2 | Ádám ~Mondd, ki vagy?~Alulról jössz-e hozzánk, vagy felülről? ~
197 12| s míg el nem fogyott,~Az alumínért nem kellett kutatni. -~Ez
198 10| Mosolyg, ha a kéj mámorát alussza.~S bár új utat tör, bizton
199 4 | szép időt vesztettem el~Ez áluton.~Indul, kardot vonva ~Éva ~
200 3 | alak után tör,~Életre küzd. Amarra mint jegec,~Emerre mint
201 2 | Megmondja, végy ebből és félj amattól,~Óv és vezet, mint gyapjas
202 4 | zászlajához űzi~A nagy tömeget - ámbár öntudattá~Nem ébred benne,
203 15| jusson mégis ellenének,~Amennyi kell, hogy ezredek után~
204 11| szebb világ ez,~Mint mindaz, amin eddig átgyötörtél?~Ledűltek
205 5 | győzni fog,~Csak egy van amitől őt félthetem,~Hogy önmagát
206 6 | Thébaisznak puszta téreit~Vad anakhórétákkalnépesítsék,~Ottan keresve
207 10| teremtett lénnyé érleli,~Mi anélkül csupán halott csinálmány.~
208 6 | visszaveheted,~Vagy bétaszítom ángolnás tavamba. - ~Lucifer ~Nézd,
209 2 | glória) sugárzik elő, s angyali karok halk harmóniája hallik.
210 1 | mást, csak mi lényegem.~Az angyalokra mutatva~Dicsér eléggé e
211 15| megnyílik: az Úr dicsőülten, angyaloktól környezve, megjelen~Az Úr ~
212 9 | csodás hasonlat! - Aki az~Angyalt ismérte, s látta azután~
213 4 | közül egyet a felügyelők annyira vernek, hogy ez jajveszékelve
214 13| zavart.~Több volna-é mesénél Antaeus,~Ki addig élt csak, míg
215 7 | Barát ~A hétfejű sárkány, az antikrisztus~Vagytok ti, kikről Szent
216 10| Uralkodván felsőbbség érzetével~Anyag- s szellemvilágban egyaránt. ~
217 12| Egész hegyek valának íly anyagból,~Az emberek már készen szedheték,~
218 3 | Leszállni ismét a tiprott anyaghoz. ~Lucifer ~Ezen kötél erősb,
219 12| testvériség?~Hol szenved ember anyagi hiányt?~Valóban, ily eszmék
220 13| csak~Kisugárzása e csoport anyagnak,~Mit földednek hívsz, s
221 10| Az eszmék erősbek~A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti~Erőszak,
222 12| beszéd;~Örök törvénye ez az anyagoknak. ~Lucifer ~Ah értem, mondd
223 12| Melyben szükséges volt az anyagond.~Most a közös növelde várja
224 15| Egy percre, mely a holt anyagra száll,~Hogy azzal együtt
225 13| Előbb megvolt az, mint anyagvilágod. ~A Föld Szellemének szava ~
226 12| enyém:~Ki tépi őt el az anyakebelről?! - ~Aggastyán ~Vegyétek
227 5 | Polgárt nevelnél tisztes anyaként:~Bolond vagy, méltán gúnyol
228 3 | csupán,~Hogy a világnak anyja én leszek. ~Lucifer félre ~
229 5 | nagyot,~De hogyha túl erős, anyjára tör,~S küzd véle, míg elvérzik
230 7 | Mezed mutatja, nem vagy még apáca. ~Éva ~Ne is gyötörj tovább
231 7 | patriarcha palotája, jobbra apácazárda, balra liget. Ádám mint
232 5 | Éva ~Oh jaj, ne ítélj jó apád felett,~Istennek átka űl
233 12| kitömve. - Ezrenként lakoztak~Apáink közt, míg barbárok valának,~
234 6 | illatok égnek, kilátással az Apenninek felé. - Középen terített
235 11| világból.~Ládd, én fia vagy apja, hogyha tetszik~- Mert szellemek
236 3 | Vagy én lankadva kertünk ápolom,~Körültekintek a széles
237 9 | változott,~Kit a lenézett apró száz viszony,~Mindennapos
238 15| láncait;~A lelkesűlés, mint ár, elragad,~Ma egy tárgyért,
239 3 | kiérdemelnem,~A csók mézének ára ott vagyon -~Amely nyomán
240 12| virág,~A széktámlán ábrándos arabeszk,~Emberkezek pazarlott műve
241 3 | mind láthatóvá is lesz ~Mi áradat buzog fel így körűlem,~Magasba
242 11| is kivívták~Egykoron az aranyalmát -~Almák még most is teremnek,~
243 12| sorson is:~Ilyennek hitte az aranyat is,~Oltárain jólétet és
244 15| halált,~Bűnt és erényt arányosan vezet,~Hitet, őrűlést és
245 7 | szerelem után,~S csak kínt arat. Az ördög jégkebellel~Alig
246 8 | csalódom, ottan áll~Egy férfi, arcán e sötét jelek. ~Éva ~Férjem
247 7 | a kéj után,~A méltóságot arcáról letépi,~És megvetetten sárban
248 7 | Letörli a költészet hímporát~Arcárul, önmagát rabolva meg~Szerelme
249 15| Tudom, fel fog mosolygni arcod,~Ha megsugom. De jöjj hát
250 4 | a lanyha szelletet,~Mely arcodat legyinti s elröpűl?~Vékonyka
251 3 | Ah, nézd e kedves testvér arcokat,~Nézd, nézd, mi bájosan
252 6 | Luciferre mutatva~Ezen savanyu arcot nézzed inkább -~Miért is
253 4 | Kiváncsisága iskolás fiúknak,~Torz arculattal, melyről elmosódott~Az írás,
254 9 | javakban,~Rokonszenvért az arisztokratákkal,~Vágyódásért a zsarnok uralomra. ~
255 9 | tévedő jós. -~Halál, halál az arisztokratákra!~Jerünk, jerünk a börtönüregekbe,~
256 9 | itten hozunk~Ismét két ifju arisztokratát,~E büszke arc, finom fehér
257 9 | úgy látszik, te is~Kékvér arisztokratáúl szegődtél,~Vagy hagymázban
258 7 | egy egyházatyátok is,~Mint Árius és a két Euséb? - ~Barát ~
259 7 | A lég hullámin szép dal árjadoz,~Mosolygni látom nemtők
260 1 | főangyal ~Ki boldogságot árjadoztatsz,~A testet öntudatra hozva,~
261 1 | egésze,~Részünk csak az árny, melyet ránk vetett,~Imádjuk
262 11| filozófia.~Üljünk le itt e szép árnyas padon,~S nézzük, mi olcsón
263 1 | dicsérjenek.~Te szülted őket, mint árnyát a fény,~De mindöröktől fogva
264 7 | honomba,~Hol még az ős erdők árnyékiban~A férfibecs, a tiszta egyszerűség~
265 7 | voltunk a természetet~Kertünk árnyékos sűrüségi közt.~Gondatlan
266 5 | hozzánk nemsokára,~Unalmas árnyjátéktoknak vajon~Nem lesz-e akkor itt
267 5 | Harmadik a népből ~Nem ártana egy gyönge kis zavar.~Éva
268 7 | aggot, gyermeket. ~Ádám ~Az ártatlant, atyám, csak nem kivánod. - ~
269 6 | igézetének~S nem hagyja lelkét ártól elragadni,~Nem is jó ember,
270 11| néki, rossz mértéke van,~S áruja régi. - Erre, szép kisasszony! - ~
271 11| asztrológiája. - ~Ádám ~Hallod, mit árul? - Míg mi a jövőben~Kerestük
272 9 | úgyis, hagyjuk őket.~Az árulás emelt fővel kacag,~S tőrt
273 10| Most adj kezet, hogy el nem árulod,~Amit megértesz. - Így -
274 9 | Hol munka vár s vész az árulókra.~A sans-culotte-ok elmennek
275 5 | Nézzük meg, fiam. ~Kimón ~Egy árulót itélnek el, anyám. ~Éva
276 11| félreállnak. Egy kisleány ibolyát árulva jő~Kisleány ~Kis ibolyák,
277 11| Mindenki az olcsóbb után eseng,~Árum jóságát kell megvesztegetnem. ~
278 13| sugára?~Oh, hogyha látnád árva lelkedet~A végtelen űrben
279 11| Vásároljanak!~E kis virág az árvának kenyért~És a szegénynek
280 11| szín közepén tátongó síron ás, azt körültáncolja, míg
281 12| Lássunk tehát mást. Ím ásványaink.~Nézzétek, mílyen roppant
282 14| Ádám ~Öleljem ezt, ki egy Aszpáziát~Tarték karomban! Ezt, kiben
283 5 | a hulladékra les~Gazdái asztaláról? - Oh te gyáva,~Izlésedet
284 11| zenével a nép. ~Első munkás az asztalnál ~A gépek, mondom, ördög
285 6 | Megkereszteli az asztalról vett edényből ~Hippia ~Atyám -
286 11| használta Helene,~Ez Kepler asztrológiája. - ~Ádám ~Hallod, mit árul? -
287 12| Lucifer mindkettőjüket átalakítja a falanszterbelikhez hasonlóvá~
288 15| csak, vagy most álmodom,~És átalán, több-é, mint álom, a lét,~
289 11| föld szülötte,~Én glóriával átallépem azt.~Szerelem, költészet
290 3 | száz alakban,~Százféleképen átalváltozottan,~A fürkésző bölcs észnek
291 13| szellemvilágban. -~Egész természet átborzadna tőle. -~Szentelt pecsét
292 11| Mint mindaz, amin eddig átgyötörtél?~Ledűltek a mohos korlátfalak,~
293 7 | a pogánytól,~Nem bírom-é áthágni ezt a sáncot! - ~Lucifer ~
294 7 | Barát ~Hát bírtok-é egy Athanásiust? ~Agg eretnek ~Hol vértanúitok? ~
295 5 | S most én is e kardot, Athéné Pallasz,~Szentelve tűzöm
296 11| istenik e nélkül művei!~Vagy Athenében nem cselekszik-é~A felséges
297 5 | ÖTÖDIK SZÍN~Athénében. A köztér, közepén szónokszékkel.
298 6 | Hippia ~Hát öljetek meg, átkom ver különben. ~Péter apostol
299 7 | Ah, ép a szent tan mindig átkotok,~Ha véletlen reábukkantatok:~
300 5 | értem. A nép esdekel.~Nőm átkoz, és e mell vérzik hazámért. ~
301 6 | Péter apostol hozzálépve ~Ne átkozódjál, lányom, sőt bocsáss meg -~
302 5 | Ádám ~E gyáva népet meg nem átkozom,~Az nem hibás, annak természete,~
303 10| gondolatnak,~Ledűlt romoknak átkozott porán. -~
304 11| fia pofonnal válaszolt.~Az átkozottnak kés akadt kezébe -~Most
305 5 | Ádám ~Oh, nagyon! ~Lucifer ~Átláttad-é, hogy a bódúlt tömegnek~
306 12| Tudós ~Helyes megjegyzés, átláttuk mi ezt,~A méreg, melyet
307 8 | minap sikertelen maradt.~Átnéztem újra Hermes Trismagistust,~
308 14| napvilág, szabadságérzet ezt,~Átörökítve késő származékban,~Alakban
309 7 | Erényeidre nyom bűnbélyeget,~Átokká téve az égnek malasztját. - ~
310 11| glóriával~Hagy a jövőre kínzó átokul.~Szabad versenytér nyílt
311 12| tudvágyat szakhoz nem kötők,~Átpillantását vágyjuk az egésznek. - ~
312 7 | Hogy is lehet test így átszellemülve,~Ilyen nemes és íly imádatos. - ~
313 7 | íly imádatos. - ~Lucifer ~Átszelleműlt test! - Oh, a sors valóban~
314 15| Te léssz a boldog, aki átugorja. -~De látál, úgy-e, mint
315 9 | Konventre hát, nincs még eléggé~Átválogatva. - A Konventre később,~Gyakorlatúl
316 15| TIZENÖTÖDIK SZÍN~A nézőhely átváltozik a harmadik szín pálmafás
317 14| ágyadnál. - Ez óra~Csodálatos átvizsgálása ám~A gazda nélkül készült
318 5 | igazát,~S vezesse közénk hős atyádat épen. ~Kimón ~Ugyan mért
319 7 | Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak; a gyülekezetek közepette
320 10| látom magam.~De nem les-é avatlan hallgató, mert~Az az igazság
321 9 | Ádám ~Hagyd el tehát avúlt eszményidet,~Mit áldozol
322 13| át, megsemmisülsz,~Mint ázalag féreg, mely csöpp vizében~
323 7 | merthogy virrad. -~Amott azok, kik békókban sietnek~Mártírhalálra,
324 11| mondja meg, kinek van igaza,~Azoknak-é, kik az életbe lépnek~Az
325 7 | keresztestől üldözve, kik azonban ízibe elosonnak~Éva összerogy ~
326 5 | mögöttük a nép előtt, mely azonnal visszalép. Kívülről harsonák
327 7 | férfikorban más lovagokkal, Ázsiából visszatérő keresztes hadak
328 7 | Hitünk világát vittük Ázsiának,~Szeretetnek tanát, hogy
329 8 | semmivé tett,~Mely a nőt báb-istenként tartja még,~Mint istenül
330 5 | hallgasd imámat:~Nem zöld babért kérek férjem fejére,~Családi
331 7 | Mondom, ti vagytok a nagy Babylon,~Az a kéjhölgy, kiről Szent
332 11| döbörgés és e vad kacaj,~E bacchanális tűz felgerjedése,~Mely minden
333 7 | Fonnyadni hagyja meddő bájait,~Mástól s magától elrabolva
334 3 | lankad-é el, nem veszít-e bájam. ~Lucifer ~Legyen. Bűbájat,
335 11| magának;~De akinek e lányka báji nyílnak,~Az ily gézengúz
336 11| fáraók.~Ez Tankréd bűvös bájitalja;~E szépitőt használta Helene,~
337 4 | trón pamlagán helyed:~A bájnak épen úgy fejedelme vagy,~
338 4 | S ki a szabadság bámult bajnokául~Fényes helyedre tolakodni
339 7 | tolakodó keresztesek közt ~Bajnokok, vegyétek!~Vegyétek a vezeklésnek
340 8 | helyeztem,~Pedig bizony elég bajomba telt.~Fölemelélek trónomhoz,
341 3 | arcokat,~Nézd, nézd, mi bájosan köszöntenek,~Nincs többé
342 3 | elkényeztetett gyermek, ki bajt~S gyönyört szerezsz számomra
343 7 | messze túlhaladja,~Ez a vén bajtárs, a rémes halál,~Mely torzképezve
344 9 | Sans-culotte ~Mi meg jerünk bajtársaink után,~Hol munka vár s vész
345 12| munkások foglalkoznak. A bal oldalban a legkülönfélébb
346 4 | untatlak is~E hasztalan, e balga fecsegéssel?~Hiába, ha okosabb
347 8 | konjunkturákbanvan csillagom.~Baljóslatú jel tűnt fel udvarában~Már
348 15| eszközzel álland oldalodnál,~Balsors s szerencse közt mind-egyaránt,~
349 11| sárkányok rég kivesztek:~Bamba, aki nézi, nézi,~És letépni
350 14| neje, látszik. Ádám mereven bámul a küszöbön állva~Lucifer ~
351 10| azt csinálni.~Az oktalan bámúl és azt hiszi,~E szép szavakkal
352 15| számokat,~Következetes voltán bámuland~A sorsnak, mely házasságot,
353 10| neveztünk,~Az ortodoxot, akit bámulánk -~Komédiásnak nézi az utókor,~
354 9 | vagy, én ifju s nő vagyok,~Bámúlatom hozzád vezet, nagy ember. ~
355 10| erénye,~És mind a kettő mily bámúlatos.~Mert az erő nyomá rá bélyegét. -~
356 12| kivánatomnak. ~Lucifer ~Bámúllak, tudós! Még csak azt nem
357 4 | ösztön,~S ki a szabadság bámult bajnokául~Fényes helyedre
358 5 | Hallgassatok, vagy késő bánalomnak~Ér szégyene. ~Első a népből ~
359 14| vígasz rosszabb, mint volt bánatom. ~Eszkimó ~Léteznek hát
360 7 | hölgy! Reményt, reményt, ne bánatot. ~Éva ~Enyém ez a jel, mást
361 11| Nyegle ~Vegyetek, ím, nem bánja meg, ki vesz,~Ily alkalom
362 12| így kívántam én is.~Egyet bánok csak: a haza fogalmát.~Megállott
363 11| Ádám egyik zenészhez ~Miért bánsz így a művészettel, ember!~
364 5 | áruló, le véle!~Még inkább bántalmazzák ~Éva két galambot s tömjént
365 5 | Tán csak nem érte őket bántalom! - ~Éva ~Ah, Miltiadész,
366 11| vegyülni,~Mindúntalan új bántalomra botlunk.~Ha sejtené e nép,
367 5 | Megóv e szentély minden bántalomtól.~Felmennek az üldöző csoport
368 5 | el nejét: ha városunknak~Bántása lesz, haljon meg gyermekestül. ~
369 6 | Catulus ~Ládd, kedves, én nem bántom a tiédet,~Tehetsz vele akármit,
370 12| családért vérét ontaná,~Barátjaért legfeljebb könnye van. - ~
371 9 | a nép között~Saint-Just ~Barátod az, ki a hon ellene.~A felséges
372 7 | Lucifer ~Keresztény-cinikusbarátsereg. ~Ádám ~Nem láttam ilyest
373 12| Erről meg azt regélik, hogy barátul~Tartá az ember, ingyen,
374 12| lakoztak~Apáink közt, míg barbárok valának,~Megosztva vélök
375 9 | második nap~Nyugodtan hajtnám bárd alá fejem. - ~Éva ~S e rémvilágban
376 5 | elé, mellette Lucifer áll bárddal. Ádám lehajtja fejét~Első
377 14| annál károsabb. - A babona~Bárgyút vakít csak, aki úgysem érzi~
378 2 | ez. -~El innen, hölgyem, bárhová, - el, el!~Idegen már s
379 15| közelgjen,~Vagy, mint malomnak barma, holtra fárad,~S a körből,
380 10| tán elérheted. ~Tanítvány ~Bármely titkát fejtsd hát meg a
381 11| magasból, mint templomének,~Bármily rekedt hang, jajszó és sohaj~
382 11| Rossz élc, mert keblem bárminő hideg,~Az nékem baj: de
383 11| növekszik, ismét megjelennek a bástya tetején~Ádám ~Ismét csalódtam,
384 11| Luciferrel a Tower egyik bástyáján áll. Estvefelé~Kar a zsibongó
385 2 | magában nagy lehet,~Hová, ki bátor, az velem jöhet. ~Ádám ~
386 10| Bátran mellőzi a kötekedőt,~Bátorságához nem férhet gyanú. -~Fogd
387 9 | nemzetőr a márkit elkíséri~Éva ~Bátyám, erős légy! ~Márki ~Húgom!
388 7 | A változás nagyban midőn beáll. -~De mit törekszem - fáraszt
389 12| leljen tért erő és gondolat~Bebizonyítni égi származását?~Ha küzdni
390 7 | fel, Tankréd! kedvesed becsapta~Az ablakot; mit állunk itt
391 7 | Ádám előtt~Éva az ablakot becsapva ~Isten segíts! ~Csontváz ~
392 7 | korbácsütéssel is. -~Vegyétek e becses könyvet, vegyétek! - ~A
393 11| Isméri a jelen percnek becsét,~Bár tudja jól - de hát
394 5 | a felséges nép magát~Így becsmérelni? ~Első a népből ~Hátha igazat
395 11| boszorkány~Így meggyaláztak egy becsületes nőt. -~A nép csoportosulni
396 7 | barátim! Míg a szennytelen~Becsűlet, Isten szent dicsérete,~
397 14| ismerősre?~Öleld meg hát, hisz e becsűletes~Ember halálba sértve lesz,
398 7 | el. -~Mért nem tekinti és becsűli nőül,~Nőhívatása megjelölt
399 3 | ösztönöm sejtett, de nem becsűlt,~S tudásom óhajt - oh de
400 4 | oly vágtatva, még jókor beéred,~Talán előbb, a célt, hogysem
401 7 | négy keresztes~Majd-majd beért, midőn hozzád jutánk. ~Ádám ~
402 1 | nagy eszme,~Im a teremtés béfejezve már,~S az Úr mindentől,
403 10| vérrel és sárral volt is befenve.~Mi óriás volt bűne és erénye,~
404 11| gyáros ~Erősebben kell hát befogni őket,~Dolgozzanak fél éjjel
405 6 | egyesülve! ~Cluvia ~Szemed befogom ím, ha ott leled~Azt, amiért
406 14| Ádám Lucifer száját befogva ~Ne többet! - Mind, amit
407 3 | tudod, erős -,~Mely rám befolyhat, aki enmagamban~Olyan különvált
408 12| vártam. ~Tudós ~Nincs-é behozva a testvériség?~Hol szenved
409 6 | halottat nyílt koporsóban behozzák, s az asztalra helyezik.
410 11| vágyta látni minden:~S szemét behunyja most ijedten. ~Lovel ~Kincsem
411 15| kitisztúlt,~A földre öntsd, és béigya porond?~Vagy a nemes szeszt
412 11| árja,~Sima mocsár csak, békával tele. - ~Ádám ~Kárpótol
413 4 | láncaidnál. ~Ádám ~A holtnak béke, az élőnek üdv.~Amaz könnyed
414 6 | gyilkolás~Emelt fővel jár a békés lakok közt,~Utána a halvány
415 7 | Magasztaltassék az Úr, ki akar békességet az ő szolgájának.~A fentebbi
416 1 | lény lel~Boldogságot, enyhe béket. -~Mily szerény ott - egykor
417 7 | keresztűl~Ahoz, ki mondá: Nem békét, de harcot~Hozok a földre. -
418 7 | élesítitek,~Míg őrültség vagy békó lesz belőle.~Egzakt fogalmat
419 7 | virrad. -~Amott azok, kik békókban sietnek~Mártírhalálra, gúnytól
420 10| vagyok, lelkem vágytól remeg~Belátni a természet műhelyébe.~Felfogni
421 10| kacagsz~A vígjátékon, amidőn belátod,~Mi rettentő komoly csíny
422 3 | reátok,~És a jövőnek végeig beláttok~Tünékeny álom képei alatt;~
423 7 | teremnek,~Mely künt piros, de béle por. ~Ádám ~Megállj!~Hát
424 1 | Dicsőségedre írtál költeményt,~Beléhelyezted egy rossz gépezetbe,~És
425 15| biztatva mondja: száz merész beléhullt,~Te léssz a boldog, aki
426 15| egyéb~Sok furcsaság közt oly bélférget is,~Mely vércsében s macskában
427 11| Mindketten lemennek a Tower belsejébe, s csakhamar munkásokul
428 12| kíván, fél a végtelentől,~Belterjében veszt, hogyha szétterül;~
429 5 | Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,~S a szolgaság vérengző
430 11| éhes s jóllakott,~Mi már ma bémegy, holnap felkel!~A lélekharang
431 3 | Ligetben, mindenütt, hová benéz~Erős vágyakkal és emelt
432 12| Lucifer érkezünk,~Nem hinne bennünk e tudós világ,~S megsemmisülnénk,
433 11| Második gyáros ~A munkásoknak bérét kell lehúzni. ~Első gyáros ~
434 5 | polgár ~Nos, kiáltsatok,~Vagy bérletemből hurcolkodjatok ki!~Az áldozatnak
435 12| ember földén megjelent,~Jól béruházott éléskamra volt az:~Csak
436 8 | Éva előtte áll. Mindinkább besötétedik~Éva ~János, nekem szükségem
437 11| nem kicsiny magoknak. -~Besötétül. Az egész vásár csoportozattá
438 5 | kezébe téve~Hatalmamat, beszámoljak neki.~Im elbocsátlak, bajnok
439 8 | császár Ádámmal mint Keplerrel beszédbe mélyedve áll. A háttérben
440 9 | Nem győzzük meg egymást~Beszéddel. Sőt tettel sem győztetek
441 11| Második munkás ~Bolond beszédek, jöjjön hát az a dús,~Nem
442 7 | megtartásomtól és az én jajgatásimnak beszédétől? ~2. Én Istenem, kiáltok
443 12| fölleplezéshez. -~Éppen jó, hogy beszédünk erre vitt,~Majdnem feledtem
444 15| maradj tehát.~Te meg, fiam, beszéld el, hogy mi bánt úgy. - ~
445 12| adta érte életét. -~Ezt úgy beszélem csak, mint írva van,~Nem
446 11| nem látogat meg?~Halkan beszélgetnek, Ádám izgatottan nézi, míg
447 11| most e fiúk.~Két gyáros beszélgetve jő~Első gyáros ~Hiába, a
448 4 | őrülése - - - ~Ádám ~Mit is beszélt? ~Lucifer ~Nagy fáraó, mi
449 10| az a megérthető,~Melyen beszéltek az apostolok. -~De hogyha
450 11| Kedves nejénél a szükség beszólt,~Lovel fia ifjú volt s jószivű,~
451 10| müvészetben hitem.~S azt bétanulni mégiscsak szabály kell. ~
452 6 | hétre visszaveheted,~Vagy bétaszítom ángolnás tavamba. - ~Lucifer ~
453 8 | beteg. ~Második udvaronc ~Betegje tán e súgárzó szemeknek? ~
454 7 | szerelmest~Őrűltségéért, mint beteljesítvén~Mindazt, amit csak kedvesére
455 12| őrül a tudomány. ~Ádám ~Beteljesült hát lelkem ideálja,~Ez mind
456 7 | Megváltásunk csak akkor fog betelni,~Midőn ledűl a gát, mert
457 4 | Minden csapást? ~Ádám a betóduló felügyelőkhöz, kik a rabszolgát
458 11| s a nőt nem lelé,~Helye betölt, munkát hiába kért,~Fellázadt
459 5 | keresse a kéjt,~Mellyel betölti az arasznyi létet,~S tántorogjon
460 10| méltóságosan,~Míg, lassan bár, betöltik a világot. ~Lucifer ~A nap
461 7 | ember korcs volt, eszmémet betöltni.~Nemesbbé vágytam tenni
462 15| van.~De a végzetnek örökös betűit~Nyugodtan nézi, és nem zúgolódik~
463 11| Megcsendült ím az estharang,~Bevégezők; el, nyúgalomra,~Kiket a
464 4 | Kimegy ~Ádám ~E mű meg álljon bevégzetlenűl,~Intő rom annak, aki nagyra
465 10| legrejtettebb szentélyig beviszlek,~Lásd a valót, mint én látom
466 11| S minden hiúság, mond a biblia. ~Lucifer ~Tetszik nekem
467 11| odalent? ~Elitélt ~Maradj, bilincs, a hitvány por felett,~Más
468 7 | ronda csőcselék,~Mely a bilincselt népet kárörömmel,~Hazudt
469 3 | nem mentél meg a súlyos bilincstől,~Mellyel testem por földéhöz
470 12| Philippinél csatáztam. - Hát odáig~Bír-é a rossz rend, a teória~Tévedni,
471 14| bennetek,~És csak midőn ezt birád csitítni,~Eszmél az ember,
472 1 | Csak hódolat illet meg, nem bírálat. ~Lucifer ~Nem adhatok mást,
473 11| tehát. - Csak korlátozni bírd~Érzéseidet, hazugságtól
474 9 | lőn az egész! -~Azt nem bírhattam, védte glóriája,~Ettől pokolnak
475 11| versenyez velünk,~S ki nem bírjuk szorítni a divatból. -~Pedig
476 12| nem tudott:~A disznó és a birka, de korántse~Olyan hiányosan
477 11| távozik~Ádám~Ez éretlen fiú bírná-e hát,~Mit férfi-szívem hasztalan
478 6 | vég nélkül ölelni?~S ha bírnád is, te, aki telhetetlen~
479 11| lázonganak,~Hogy meg nem bírnak élni, a kutyák,~S van is
480 8 | Lucifer ~Olyat nem is bírnék tán feltalálni,~Min megbotránkoznának
481 7 | közöttük,~S ez a rejtélyes bíró a rokonszenv,~Mely istenít,
482 6 | egy-egy elszakadt~Részét birod egy-egy nőben találni,~Mig
483 6 | részvét, sem segély.~Nem bírod, úgy-e, kéjek mámorával~
484 6 | nálam? ~Hippia ~Oh bohó!~Hát bírod-é őt vég nélkül ölelni?~S
485 4 | többször e szót. Oh, hát birodalmam~Sohsem megy-é túl a parancs
486 3 | helyett~E tér lesz otthonom. Birok vele,~Megvédem azt a kártevő
487 7 | vívtam a pogánytól,~Nem bírom-é áthágni ezt a sáncot! - ~
488 5 | nagy férfiút~Kell vonnom bírószéketek elé~A dísz-szekérről. ~Második
489 9 | megszentesíti. ~Ádám ~Nem ismerek bírót magam felett~Mást, mint
490 8 | néz az elavult lomoknak,~Bíróul lép fel, büntet és emel,~
491 11| Ádám ~Áldlak sors, hogy biróvá nem tevél.~Mi könnyű törvényt
492 7 | Ádámhoz ~Uram, siess! Te nem birsz elbucsúzni,~S én nem birom
493 3 | meg, szellem,~Látod, nem bírsz velem,~Az ősi tagadás~Hiv,
494 5 | büntetéseműl.~Nem mintha aljast bírtam volna tenni,~De mert nagy
495 7 | két Euséb? - ~Barát ~Hát bírtok-é egy Athanásiust? ~Agg eretnek ~
496 11| felkutassa,~Elég ha aztán birtokába juttat. ~Ádám ~Lehet-e más,
497 5 | néphangulat:~Ki kockáztatja minden birtokát,~Dacolva a felgerjedett
498 2 | lét?~E két fa rejti mind e birtokot,~S ettől tiltott el, aki
499 11| Mert így csak e helyen bírunk megállni,~Hol múlt idők
500 7 | belőle.~Egzakt fogalmat nem birván az elme,~Ti mégis mindig
501 9 | kincsével parancsol,~Nem bírván meghódítni a világot,~Az
|