Szín

 1 1 |      megmarad a semleges salak. -~Az ember ezt, ha egykor ellesi,~Vegykonyhájában
 2 2 |            ÁDÁM~Nem tudtam, hogy van ember még kivűlünk.~LUCIFER~Hohó!
 3 2 |            kisért.~AZ ÚR SZAVA~      Ember, vigyázz!~ÁDÁM~Mi hang ez
 4 2 | szellemország látköröd-kivül van,~És ember az, mi legmagasb neked.~
 5 3 |              megszédülne a fej.~Csak ember műve csillog és zörög,~Melynek
 6 3 |              fér büszke közeledbe~Az ember, hogyha istenül fogad?~A
 7 3 |            sártestbe van~Szorítva az ember egyénisége.~Látád a hangyát
 8 4 |             úralom tiéd~S a kéj, mit ember elviselni bír. -~Száz tartomány
 9 4 |            ledöntse:~Erősebb lett az ember, mint az Isten.~LUCIFER~
10 4 |            egy személyben ér utól az ember~Milljók vesztével és milljók
11 4 |        jajával,~Kikben szintén az az ember lehel;~Milljószor érzem
12 4 |           nem tudja, mi.~Mert minden ember uralomra vágy,~Ez érzet
13 5 |            ELSŐ A NÉPBŐL~Nem hall az ember semmi izgató~Hírt, mintha
14 5 |           itthon is oly álmos minden ember,~Tán senki sem kohol már
15 5 |            vezérünk. Könyörülj, nagy ember.~ÁDÁM~Mi vétketek hát, amiért
16 6 |           ártól elragadni,~Nem is jó ember, s bár maradna otthon. -~
17 7 |       elvinné maga. -~Csodálatos, az ember hő kebellel~Eseng epedve
18 7 |       dicsére embert áldozának,~S az ember korcs volt, eszmémet betöltni.~
19 8 |              az egekből nyert a dőre ember -,~Mely tenni vágyik, mely
20 9 |            beszél,~Megszűnt egyúttal ember lenni, és~Oly földfeletti
21 9 |            megillet.~ÁDÁM~Nem látott ember még érzelgeni,~S ha látna
22 9 |         Bámúlatom hozzád vezet, nagy ember.~ÁDÁM (félre)~Végigborzongat;
23 10|            fejlődni fog,~Ha egy nagy ember eszméit megérti,~S szabad
24 11|           Hogyan silányul állattá az ember.~LUCIFER~Ah, íme, itt van,
25 11|             bánsz így a művészettel, ember!~Mondd, tetszik-é, amit
26 11|          galamb undorral néz reá.~Az ember is üdvét csak önmaga~Találja
27 11|             nyílnak,~Az ily gézenguz ember nem lehet. -~(Ádám zavartan
28 11|             világba. - -~LUCIFER~Hiú ember, s mert korlátolt szemed~
29 12|            felé társ már most minden ember,~S a csendesen folyó szép
30 12|             érdemelt dijul kapott az ember.~LUCIFER~Sok más hasonló
31 12|            jövénk tehozzád, óh, nagy ember.~TUDÓS~Azt jól tevétek,
32 12|       regélik, hogy barátul~Tartá az ember, ingyen, munka nélkül,~S
33 12|              elismeréssel~Lesvén, az ember gondolatjait.~Mi több, mondják,
34 12|       haszontalan.~Mert még midőn az ember, vakhitében,~Imádott felsőbb
35 12|             testvériség?~Hol szenved ember anyagi hiányt?~Valóban,
36 12|        nálunk a megélhetés.~Midőn az ember földén megjelent,~Jól béruházott
37 12|              LUCIFER~Nagyon vénűl az ember, hogyha már~Lombikhoz tér,
38 12|               nézd, te gőgös, gyönge ember,~Hogy bírnál azzal, aki
39 13|           FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA~Hiú ember! próbáld, s szörnyet bukol.~
40 13|               az élet küzdelem,~S az ember célja e küzdés maga.~LUCIFER~
41 14|    illatoknak szép honába,~Holott az ember lelke, erejének~Öntudatára
42 14|            ki egykor ottan álltam~Az ember bölcsejénél, aki láttam,~
43 14|         midőn merengek,~Első, utolsó ember a világon:~Szeretném tudni,
44 14|            Akit remeknek alkotál, az ember!~AZ ESZKIMÓ~Nagyon haragszik
45 14|            birád csitítni,~Eszmél az ember, hogy nagy-gőgösen~Megvesse
46 14|               Könyörgök, hogy kevesb ember legyen,~S több fóka. -~ÁDÁM~     
47 14|           meg hát, hisz e becsűletes~Ember halálba' sértve lesz, ha
48 15|        szívem megtörött.~LUCIFER~Hiú ember! Hát azt kivánod-é,~Hogy
49 15|             is éljen a világon. -~Az ember sincs egyénileg lekötve,~
50 15|          feledni! -~AZ ÚR~Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!~