1-500 | 501-595
Szín
1 1 | ELSŐ SZÍN~(A mennyekben. Az Úr dicstől környezetten
2 1 | pillantásától függ ismét a vég.~Ő az erő, tudás, gyönyör egésze,~
3 1 | gyönyör egésze,~Részünk csak az árny, mellyet ránk vetett,~
4 1 | osztályrészt engedett.~Megtestesült az örökös nagy eszme,~Im, a
5 1 | teremtés béfejezve már,~S az Úr mindentől, mit lehelni
6 1 | adót szent zsámolyára vár.~AZ ÚR~Be van fejezve a nagy
7 1 | nagy mű, igen.~A gép forog, az alkotó pihen.~Évmilliókig
8 1 | Rendzavarva jő amott az~Üstökös rettentő képe:~S
9 1 | Üstökös rettentő képe:~S ím, az Úr szavát meghallva,~Rend
10 1 | Fénye, árnya lészen együtt:~Az Úr kedve és haragja.~(A
11 1 | Leborul.)~MIHÁLY FŐANGYAL~Ki az örökké változandót,~S a
12 1 | Jóság! (Leborul.)~(Szünet)~AZ ÚR~S te, Lúcifer, hallgatsz,
13 1 | megmarad a semleges salak. -~Az ember ezt, ha egykor ellesi,~
14 1 | műkedvelőtől? -~Aztán mivégre az egész teremtés?~Dicsőségedre
15 1 | únod véges végtelen,~Hogy az a nóta mindig úgy megyen.~
16 1 | egymást üldözi,~S hiányzik az összhangzó értelem. -~AZ
17 1 | az összhangzó értelem. -~AZ ÚR~Csak hódolat illet meg,
18 1 | mást, csak mi lényegem.~(Az angyalokra mutatva)~Dicsér
19 1 | mindöröktől fogva élek én.~AZ ÚR~Hah, szemtelen! nem szült-e
20 1 | szemtelen! nem szült-e az anyag,~Hol volt köröd, hol
21 1 | én is szintúgy kérdhetem.~AZ ÚR~Én végtelen időtől tervezem,~
22 1 | nem érzéd-é eszméid közt az űrt,~Mely minden létnek
23 1 | Győztél felettem, mert az végzetem,~Hogy harcaimban
24 1 | szültél, én tért nyerék,~Az élet mellett ott van a halál,~
25 1 | ösmérlek, még hódoljak-e?~AZ ÚR~Hah, pártos szellem!
26 1 | porláncodat,~Csatád hiú, az Úrnak ellenében.~LUCIFER~
27 1 | osztályrészemet~Követelem.~AZ ÚR (gúnnyal)~ Legyen,
28 1 | színétől, megátkozott,~Hozsán' az Úrnak, ki törvényt hozott. -~
29 2 | paradicsomban. Középen a tudás és az örökélet fái. Ádám és Éva
30 2 | bizalommal környezik őket. Az ég nyílt kapuján dics [glória]
31 2 | Majd szakítok egyet.~AZ ÚR SZAVA~Megállj, megállj,
32 2 | ÁDÁM~ Hát mért kék az ég,~Miért zöld a liget -
33 2 | rajtunk.~ÉVA~ Reszketek.~Az égi zengzet is elhallgatott.~
34 2 | Saját tüzének halvány mása az,~Mely véle együtt semmivé
35 2 | szívöket,~Emelve a bukót: az érzelem.~De mit töprengek.
36 2 | érzelem.~De mit töprengek. Az nyer, aki mer.~(Új szélroham.
37 2 | eszmélnék-e hát:~Nem érzem-é az áldó napsugárt,~A létezésnek
38 2 | LUCIFER~Ezt tartja tán az a kis féreg is,~Mely a gyümölcsöt
39 2 | nemesbbé tégedet?~Egy szikra az, mely bennetek dereng,~Egy
40 2 | kellene.~Mit képes tenni az arasznyi lét?~E két fa rejti
41 2 | aki alkotott.~Tudsz mint az Isten, azt ha élvezed,~Ettől
42 2 | Jaj neked, világ,~Az ős tagadás kisért.~AZ ÚR
43 2 | világ,~Az ős tagadás kisért.~AZ ÚR SZAVA~ Ember, vigyázz!~
44 2 | ráz.~Segítsetek~Ti elemek,~Az embert nektek~Szerezni meg. -~(
45 2 | dics elborul.)~E két fa az enyém!~ÁDÁM~ Ki vagy
46 2 | látköröd-kivül van,~És ember az, mi legmagasb neked.~Az
47 2 | az, mi legmagasb neked.~Az ebnek is eb legfőbb ídeálja~
48 2 | leghatalmasb,~Ki ottan álltam az Úr trónja mellett,~S legszebb
49 2 | Megúntam ott a második helyet,~Az egyhangú, szabályos életet,~
50 2 | nagy lehet,~Hová, ki bátor, az velem jöhet.~ÁDÁM~Megmondta
51 2 | Miért büntetne? - Hisz, ha az utat~Kitűzte, mellyen hogy
52 2 | LUCIFER~Lám, megjelent az első bölcselő!~Nagy sor
53 2 | sem ér.~Hát hagyjatok fel az okoskodással,~Minden dolognak
54 2 | rá nem ér.~A tett halála az okoskodás. -~ÉVA~Én hát
55 2 | gyümölcsből.~ÁDÁM~Megátkozá az Úr.~(Lucifer kacag.)~
56 2 | KERUB~ Félre, bűnösök.~AZ ÚR SZAVA~Ádám, Ádám! elhagytál
57 3 | alkot. Lucifer.)~ÁDÁM~Ez az enyém. A nagy világ helyett~
58 3 | csinálok, éppen ollyat,~Mint az előbbi, s így körénk varázsolom~
59 3 | beszélsz. Igérted a~Tudást, az ösztön kéjéről lemondtam~
60 3 | küzdve, nagy legyek.~S mi az eredmény.~LUCIFER~
61 3 | báb, mostan fittyet hánysz az égnek,~Meglátjuk szíved,
62 3 | ÉVA~Nekem meg büszkeségem az csupán,~Hogy a világnak
63 3 | bár nem tudom nevét, mi az,~Talán egy hajszál - annál
64 3 | képzetem magasb körökbe von,~Az éhség kényszerít, hunyászkodottan~
65 3 | veled.~LUCIFER~S csakis ez az, mi velem bír dacolni,~Mert
66 3 | gyanánt rohan.~LUCIFER~ Az a melegség,~Mely életet
67 3 | érzem éltető hatását:~Mi az, mi az? elkábulok belé.~
68 3 | éltető hatását:~Mi az, mi az? elkábulok belé.~LUCIFER~
69 3 | harcban állni száz elem között~Az elhagyottság kínos érzetével,~
70 3 | földnek szellemét, ismérem őt~Az égi karból, szép szerény
71 3 | Látod, nem bírsz velem,~Az ősi tagadás~Hív, hisz nem
72 3 | SZAVA~Mit gyöngeül látál az égi karban,~Az önkörében
73 3 | gyöngeül látál az égi karban,~Az önkörében végtelen, erős. -~
74 3 | hogyan fér büszke közeledbe~Az ember, hogyha istenül fogad?~
75 3 | öröklét van kitárva,~De én az élet fájából nem ettem,~
76 3 | LUCIFER~Minden, mi él, az egyenlő soká él,~A százados
77 3 | napszámát s vágyait betölté.~Nem az idő halad: mi változunk,~
78 3 | e sártestbe van~Szorítva az ember egyénisége.~Látád
79 3 | cselekszik, téved, elbukik,~De az egész, mint állandó egyén,~
80 3 | létesíti,~Mig eljön a vég, s az egész eláll. -~Portested
81 3 | ÁDÁM~Ez visszapillantása az öregnek.~De ifju keblem
82 4 | boldog lenne érted,~Vajon mi az, mi a nagy fáraót~Nem hagyja
83 4 | áldozod fel a nap kéjeit,~Az éjnek édes álomképeit,~És
84 4 | terveidnek~A rabszolgára, akit az megillet,~Midőn már úgyis
85 4 | Azt tartom, hogy megleltem az utat,~Mely a valódi nagysághoz
86 4 | mely ledöntse:~Erősebb lett az ember, mint az Isten.~LUCIFER~
87 4 | Erősebb lett az ember, mint az Isten.~LUCIFER~S óh, fáraó,
88 4 | esdtem,~Dicsőséget csak, s az megnyílt előttem.~Csak a
89 4 | percnyi dőre játék?~ÁDÁM~Az nem lehet.~LUCIFER~
90 4 | felügyelők annyira vernek, hogy az jajveszékelve és üldözötten
91 4 | fonálnak:~S kacagja durván az erő s anyag.~ÁDÁM~Én nem
92 4 | úgyebár, nagyon?~A RABSZOLGA~Az élet fáj csak, már nem fáj
93 4 | a gúlához követ~Hord az erősnek, s állítván utódot~
94 4 | úgy fejdelme vagy,~Mint az erőnek én - meg kelle lelnünk~
95 4 | láncaidnál.~ÁDÁM~A holtnak béke, az élőnek üdv.~Amaz könyed
96 4 | nép joga,~Együtt öröklé az igával azt.~(Ismét jajszó.
97 4 | Mit egy személyben ér utól az ember~Milljók vesztével
98 4 | jajával,~Kikben szintén az az ember lehel;~Milljószor
99 4 | jajával,~Kikben szintén az az ember lehel;~Milljószor
100 4 | uralomra vágy,~Ez érzet az, s nem a testvériség,~Mi
101 4 | hatja át tömét; sötét leend az,~Csak a hullám ragyog, mit
102 4 | én kedvesem,~Úgyis mit ér az a rideg dicsőség,~Hideg
103 4 | hozzád -~Csak gyöngeség, mit az erő szerethet.~Mint a védő
104 4 | arculattal, melyről elmosódott~Az írás, szolga volt-e, vagy
105 4 | másutt nem lehet.~Enyésszen az egyén, ha él a köz,~Mely
106 5 | közepén szónokszékkel. Az előtéren oldalvást nyílt
107 5 | imádkozzunk, fiam,~Hogy az ég védje e hon igazát,~S
108 5 | ELSŐ A NÉPBŐL~Nem hall az ember semmi izgató~Hírt,
109 5 | kis zavar.~(Éva ezalatt az oltár tüzét meggyújtotta,
110 5 | DEMAGÓG~Odább! ez a hely itten az enyém.~Veszélyben a hon,
111 5 | gonosz!~No, csak virágozd fel az állatot,~Mit áldozatra szántál.~
112 5 | galambot s tömjént áldoz az oltáron.)~ÉVA~Szent Aphrodíte!
113 5 | enyhet csak bajnok szivére.~(Az áldozat füstében Erósz mosolyogva
114 5 | bérletemből hurcolkodjatok ki.~(Az áldozatnak vége, az istenségek
115 5 | ki.~(Az áldozatnak vége, az istenségek eltűntek.)~ÉVA (
116 5 | felemelkedve)~Minő zaj az kint? nézzük meg, fiam.~
117 5 | LUCIFER~Vészt hirdetek! Az ellen a kapuknál!~ELSŐ DEMAGÓG~
118 5 | a kapuknál!~ELSŐ DEMAGÓG~Az nem lehet, győzelmes hadvezérünk~
119 5 | előttük?~LUCIFER~ Éppen ő az ellen.~Megtudta, mit forraltok
120 5 | kapukhoz!~ÉVA~ Istenek!~Az ítélet fájt, melly által
121 5 | bántalomtól.~(Felmennek az üldöző csoport elől a csarnokba,
122 5 | Szép tréfa volt. Mi jó az értelemnek~Kacagni ott,
123 5 | Magasztossá teszi rózsáival~S az egyszerűség csókos ajkival. -~
124 5 | ajkival. -~Mért késik oly soká az én világom,~A torzalak,
125 5 | S a gyöngétől mit kérhet az erős? -~De nőm nem jő elém,
126 5 | én, hogy amit tesz atyám,~Az jól van téve. -~ÉVA~
127 5 | ÉVA~E kettős áldozathoz az anya~Hadd szórja a tömjént.
128 5 | Halál reá.~ÁDÁM~ Mi zaj az odakint?~ÉVA~Ah, Miltiádész,
129 5 | Miltiádész, rettentő beszéd az:~Árúlónak mond újra a tömeg.~
130 5 | hogy úgy van.~Gonosz világ az, mellyet itt lelél.~ELSŐ
131 5 | Miként beszél? -~ÉVA~ Az a nőnek joga,~Hogy férjét
132 5 | gyáva népet meg nem átkozom,~Az nem hibás, annak természete,~
133 5 | meg, hisz ez a nép~Csak az imént porban csuszott előtted.~
134 5 | a kéjt,~Mellyel betölti az arasznyi létet,~S tántorgjon
135 5 | Örülj, mulass, tagadd meg az erényt. -~Vérpadra mostan,
136 5 | Pallasz meghallgatott. - Az ég veled,~Megnyugvás szállt
137 6 | illatok égnek, kilátással az Appenninek felé. - Középen
138 6 | mondd, hogy értsük mégis azt az esküt,~Szépségét értsük-é,
139 6 | kecsű nő csábít tőle el~Az újdonság bűbájos ingerével.~
140 6 | többet, Hippia.~Miért is vonz az a kéj Tantalusként,~Ha Herculesnek
141 6 | mára.~(A hullát kiviszik, az emelvényt táncosok foglalják
142 6 | inkább -~Miért is ennek az a szép leány,~Ha már különb
143 6 | Más a zamatja.~S a mámor, az édes mámor,~Mint horpadt
144 6 | Más a varázsa.~S a mámor, az édes mámor,~Mint horpadt
145 6 | megaranyozza.~CATULUS~Jól van biz az, nos, Clúvia, te mit tudsz?~
146 6 | volt hajdanában:~Lukréciát az özvegy ágyban~Hogy megkereste
147 6 | fájdalomnak,~Talán sejtjük, hogy az ily perc - virág,~S így
148 6 | Dögvészt, mi a várost tizedeli,~Az isteneknek minden végzetét.~(
149 6 | és jajveszékelő nőkkel. Az egész társaság egy ideig
150 6 | nincs-e már, vagy elfogyott az élc,~Hogy a savanyu úr is
151 6 | nyílt koporsóban behozzák, s az asztalra helyezik. Kísérete
152 6 | meg,~És lopd ki szájából az obulust.~HIPPIA~Ha tégedet
153 6 | kétségb'eső.~Nem érzed-é, hogy az ég büntetése~Nehezkedik
154 6 | hited, kövekké dermedeztek.~(Az istenszobrok szétporlanak.)~
155 6 | tisztuló szinéről.~HIPPIA (az asztal előtt összeroskadva)~
156 6 | hozzá siet.~(Megkereszteli az asztalról vett edényből.)~
157 6 | Kimennek.)~ÁDÁM (elgondolkodva, az előtérre lép, Éva követi.)~
158 6 | keressz itt,~Hol a halál az örömet kiölte.~ÉVA~S nem
159 6 | szenvedni addig. Óh, ha él az Isten,~(Letérdel, s kezét
160 6 | Hallgass meg, Istenem.~(Az égen glóriában a kereszt
161 6 | vérengző kereszt.~PÉTER APOSTOL~Az Úr meghallgatott. - Tekints
162 6 | meghallgatott. - Tekints körül,~Az elkorcsult föld újra kezd
163 6 | közt lél, új vért hozand~Az elsilányult, megfogyott
164 6 | hoznak, a testvériséget,~És az egyénnek felszabadulását,~
165 6 | dicsőség,~Magadnak munka. Az egyén szabad~Érvényre hozni
166 6 | csatázni, fel hát lelkesülni~Az új tanért. Alkotni új világot,~
167 6 | lovag-erény lesz,~Költészete az oltár oldalán~A felmagasztalt
168 6 | Istennek tetszik, mert az ég felé hajt,~S ördögnek
169 7 | beszédet,~S legott házunkra az üszök repült. (Elszélednek.)~
170 7 | cirkusz vértanúi haltak. -~Ez az egyénnek felszabaditása? - -~
171 7 | nem fogom. Éltemnek vágya az. -~Tehet, s tegyen, kiben
172 7 | Bár jőne már, bár jőne az idő,~Megváltásunk csak akkor
173 7 | napnak jöttét kétleném,~Ha az, ki a nagy művet inditá,~
174 7 | gyilkoló miazmákat lehel~Az új világban, mely körűle
175 7 | Egzakt fogalmat nem bírván az elme,~Ti mégis mindig ezt
176 7 | folytathatnók véges-végtelen,~S hol az egzakt pont, mely határt
177 7 | kihívón? -~LUCIFER~A főpap az, apostolok utóda.~ÁDÁM~S
178 7 | kezdett meg a kereszten.~ÁDÁM~Az egy világot válta meg ezáltal,~
179 7 | dolgokra most nem érek,~Az Isten dícse, a nép üdve
180 7 | aggot, gyermeket.~ÁDÁM~Az ártatlant, atyám, csak nem
181 7 | PÁTRIÁRKA~ Fiam!~Nem az szeret, ki a testnek hizelg,~
182 7 | homoiusiont hirdetik,~Mig az egyház a homousiont~Alapítá
183 7 | Adjátok fel, barátim, azt az i-t,~Szebb áldozat lesz
184 7 | igaz hittel dicsekszel?~AZ AGG ERETNEK~Nincs-é velünk
185 7 | úgye mellettünk itéltek?~AZ AGG ERETNEK~A pártosok. -
186 7 | bírtok-é egy Athanásiust?~AZ AGG ERETNEK~Hol vértanúitok?~
187 7 | Több, mint tinektek.~AZ AGG ERETNEK~Szép vértanúk,
188 7 | vértanúk, kiket káprázatával~Az ördög csalt el, kárhozott
189 7 | vagytok a nagy Babilon,~Az a kéjhölgy, kiről Szent
190 7 | BARÁT~A hétfejű sárkány, az Antikrisztus~Vagytok ti,
191 7 | csalárdok, ördög cimborái.~AZ AGG ERETNEK~Rablók, kigyók,
192 7 | dicsére, a máglyára őket!~AZ AGG ERETNEK~Isten dicsére,
193 7 | gonosz,~Isten dicsére hull az áldozat. -~Erősek vagytok,
194 7 | De jó-e a tett, ítél majd az ég. -~Számlálva immár bűnóráitok,~
195 7 | új csatárok szűletendnek,~Az eszme él, s a láng, mely
196 7 | barátim, a dicső halálba. -~AZ ERETNEKEK (karban énekelnek)~
197 7 | engemet, és miért távoztál el az én megtartásomtól és az
198 7 | az én megtartásomtól és az én jajgatásaimnak beszédétől?~
199 7 | közbevágnak)~1. Perelj, Uram, az énvelem perlőkkel, és harcolj
200 7 | fegyvert és paizst, és kelj fel az én segítségemre.~3. És vedd
201 7 | dárdádat és rekeszd meg az én háborgatóim eleinek utát. (
202 7 | magasztos, nagyszerű? -~LUCIFER~Az, ami másnak tán kacagtató.~
203 7 | hitünknek zsendülő korában:~Ki az a bűnös, aki tönkretette?~
204 7 | teremt,~Erőt ád; ott van az eretnekekkel. -~ÁDÁM~Valóban,
205 7 | éjszaki honomba,~Hol még az ős erdők árnyékiban~A férfibecs,
206 7 | elmerít,~Uszója, nem vezére, az egyén. -~Kiket nagyoknak
207 7 | megérté századát,~De nem szülé az új fogalmakat.~Nem a kakas
208 7 | előre,~Köztük dereng fel az új gondolat;~S azért meghalnak,
209 7 | azért meghalnak, mit utódaik~Az utcaléggel gondtalan szivandnak. -~
210 7 | cimborám.~S nem is utálom én az ily világot,~Az Úr dicse
211 7 | utálom én az ily világot,~Az Úr dicse ha szinte felkapott
212 7 | sűrüségi közt,~Gondatlan ülve az üde gyepen,~A csattogányt
213 7 | miért? hát nem nagy eszme az, midőn~Tengerfenékre szállok
214 7 | bűnbélyeget,~Átokká téve az égnek malasztját. - -~HELÉNE~
215 7 | vár. -~HELÉNE~Ez különös! Az ördög van veled tán?~De
216 7 | hallád eskümet.~ÁDÁM~De az nincs tiltva tán, hogy én
217 7 | Isten veled - meglátlak ott az égben.~ÁDÁM~Isten veled. -
218 7 | felkél. Izóra és Heléne az ablakon.)~ÉVA~Mi vágyva
219 7 | Csodálatos, minő őrült nemünk!~Ha az előitélettel szakít,~Vadállatul
220 7 | jobb lenne itt nem állnod.~Az elszakadt szív könnyen összeforr,~
221 7 | mint tünde álom,~Mely tán az égből kísért e világra;~
222 7 | máglya világa gyúl ki.)~AZ ERETNEKEK (karban távolról)~
223 7 | távolról)~21. Mentsd meg az én lelkemet a fegyvertől
224 7 | lelkemet a fegyvertől és az én egyetlen egyemet az ebnek
225 7 | és az én egyetlen egyemet az ebnek kezéből.~22. Szabadíts
226 7 | 22. Szabadíts meg engemet az oroszlánnak szájából és
227 7 | oroszlánnak szájából és az unicornisoknak szarvaik
228 7 | 23. Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak; a gyülekezetek
229 7 | LUCIFER~ Nászénektek az.~ÁDÁM~Mindegy, legyen, én
230 7 | és örüljenek, kik akarják az én igazságomat; és mondják
231 7 | mindenkor: Magasztaltassék az Úr, ki akar békességet az
232 7 | az Úr, ki akar békességet az ő szolgájának.~(A fentebbi
233 7 | boszorkányok szállnak, s az ajtó előtt egy csontváz
234 7 | fenyegetve áll Ádám előtt.)~ÉVA (az ablakot becsapva)~Isten
235 7 | rém!~A CSONTVÁZ~ Én az vagyok, ki ott lesz~Minden
236 7 | hogy rá nem érek~Közöttetek az éjet elfecsegni. -~(A jelenések
237 7 | Tankréd! kedvesed becsapta~Az ablakot; mit állunk itt
238 7 | ablakot; mit állunk itt az éjben?~A szél hideg, köszvény
239 7 | Szerelmeskedni nem fog tán az ördög,~Nevetségessé lenne
240 7 | elvinné maga. -~Csodálatos, az ember hő kebellel~Eseng
241 7 | után,~S csak kínt arat. Az ördög jégkebellel~Alig bír
242 7 | dicsére embert áldozának,~S az ember korcs volt, eszmémet
243 7 | élveink,~S bűn bélyegét süték az élvezetre,~Lovagerényt állíték,
244 8 | Lucifer mint Kepler famulusa az erkélyen. A kertben udvaroncok
245 8 | később éj. Két udvaronc az előtéren elmenve.)~ELSŐ
246 8 | elmenve.)~ELSŐ UDVARONC~Ki az megint, ki ottan fűtözik,~
247 8 | máglyák köré.~S nem őrjöng az sem már öröm miatt,~Csak
248 8 | morog magában.~ELSŐ UDVARONC~Az én időmben ünnep volt az
249 8 | Az én időmben ünnep volt az illyes,~Ott volt az udvar,
250 8 | volt az illyes,~Ott volt az udvar, a nemes világ.~Ah,
251 8 | toronyba.)~(Rudolf és Ádám az előtérre lépve.)~RUDOLF~
252 8 | horoszkópomat,~Rosz álmam volt az éjjel, rettegek,~Mi konjunktúrákban
253 8 | műveket,~Mig rátaláltam az ejtett hibára.~Amint izzasztók
254 8 | egyesült hatásán,~S leszállt az ércek bölcseletsava.~De
255 8 | eredmény,~Mely ifjuságot önt az agg erébe,~Nemességet visz
256 8 | szóra még.~Rossz hír kering az udvarban felőled,~Hogy új
257 8 | Hagyd a világot, jól van az, miként van,~Ne kívánd kontárul
258 8 | lépcsőinél megáll. Két udvaronc az előtérbe érve.)~HARMADIK
259 8 | UDVARONC~Nem fogja fel, hogy az igaz lovag,~Bár istenség
260 8 | ver.)~Ah, menj, lovag - az istenért, kegyelmezz,~Tréfáidon
261 8 | megszállott már titeket is~Az újitásnak átkos szelleme?~
262 8 | jelek.~ÉVA~Férjem szegény? - az istenért, urak,~Kiméljétek
263 8 | urak,~Kiméljétek meg őt az ily gyanútól~Előttem, kit
264 8 | Mind elmennek. Ádám és Éva az erkélyre. Ádám zsöllyeszékbe
265 8 | szükséget tűrjek-é tehát?~Az udvarhölgyek pávaként ragyognak,~
266 8 | kell semmi a világon,~Csak az éj és tündöklő csillaga,~
267 8 | származás-e a sugár,~Amelly az égből homlokomra szállt?~
268 8 | mit lelke elhagyott,~De az enyém örökifjú, erős. -~
269 8 | Most senki sem hisz, törpe az idő,~S a báb-istenség csak
270 8 | újra a már meglevő rend:~Az a tekintély - egyházunk
271 8 | akarálak búba ejteni.~De ládd, az udvar oly csodálatos,~És
272 8 | Lucifer jő lámpával, s az asztalra teszi.)~LUCIFER~
273 8 | ÉVA~Talán neked nagy már az áldozat~Az éj hüvös szelét
274 8 | neked nagy már az áldozat~Az éj hüvös szelét kiállani,~
275 8 | nemes férjet csalok meg,~Az ég átkát, világ itéletét~
276 8 | HARMADIK] UDVARONC~Ah, az ég átka, a világitélet~Nem
277 8 | kínos szent örökség,~Mit az egekből nyert a dőre ember -,~
278 8 | körűlem.~Te örökös vagy, míg az mind mulandó,~Te felmagasztalsz,
279 8 | UDVARONC~Borbála, óh, ha az enyém lehetnél!~Ha Isten
280 8 | elszólítná férjedet,~Hogy az eget jobban fel bírja fogni,~
281 8 | új tetterővel~Szemébe néz az elavult lomoknak,~Biróúl
282 8 | Felkél, és tántorogva az erkély szélére lép.)~Nem
283 9 | Grève-piacává változik. Az erkély egy guillotine-emelvénnyé,
284 9 | egy guillotine-emelvénnyé, az íróasztal nyaktilóvá, mely
285 9 | bakó áll. Ádám mint Danton az emelvény széléről zajgó
286 9 | újonchad jelenik meg, és az állványnál sorakozik. Fényes
287 9 | kezökből, visszatéve~Trónjára az észt, e rég üldözöttet.~
288 9 | ifjúság tódul szüntelen~Az elhullott hősök helyét kitöltni.~
289 9 | fogja tizedelni?~Ha forr az érc, a rossz salak kihull,~
290 9 | veretni.~NÉPTÖMEG~ Óh, az áruló! -~ÁDÁM~Helyesen mondod.
291 9 | bírván meghódítni a világot,~Az áruló. -~(Az újoncok közül
292 9 | a világot,~Az áruló. -~(Az újoncok közül egy tiszt
293 9 | Mely többet ér tán, mint az a lehullott.~ÁDÁM~S ki a
294 9 | nem nézem semmibe?~ÁDÁM~Az ifjuság nem úgy gondolkodik.~
295 9 | Viszontlátásig, győzelem után.~(Az újonchad elléptet.)~Óh,
296 9 | ÁDÁM~Akit mutatni bírok, az meg is halt.~NÉPTÖMEG~Hát
297 9 | tévedő jós. -~Halál, halál az arisztokratákra! -~Jerünk,
298 9 | Szövetségestek úgyis, hagyjuk őket.~Az árulás emelt fővel kacag,~
299 9 | ennek testvérét hurcolja az állvány elé.)~EGY SANS-CULOTTE~
300 9 | Hol munka vár ránk, s vész az árulókra.~(A sans-culotte-ok
301 9 | elmennek a többi néppel, az ifjak az állványra lépnek.
302 9 | a többi néppel, az ifjak az állványra lépnek. Az állvány
303 9 | ifjak az állványra lépnek. Az állvány körül csak néhány
304 9 | gyöngédebb szó nem illik.~ÁDÁM~Az én világom e szörnyű emelvény.~
305 9 | s szentélyébe zár.~ÉVA~Az áldozatra szentelt állatot~
306 9 | gúnyolák útjában a papok.~ÁDÁM~Az áldozat, hidd el, magam
307 9 | E vér közt úgy gyötör az egyedüllét,~A sejtelem,
308 9 | Előjoga; kit a végzés vezet,~Az rá nem ér körültekinteni. -~
309 9 | ifju - és ez a szív.~ÉVA~Az elhagyott oltárnak is lehet~
310 9 | ellenség, jóbarát,~Hogy az, kit a sors korbácsolt tova,~
311 9 | vadul visszatér. Nehánya az állványra hat.)~NÉPTÖMEG~
312 9 | zsámolyára.~Kezembe nyomta az egyik cudar,~Midőn nyakának
313 9 | testvéridet. -~(Évát leszúrja, ki az állvány hátrészén lebukik.)~
314 9 | Polgártárs, vezess. -~Kiszedted-é az árulók nevét? -~(A nép letakarodik
315 9 | nevét? -~(A nép letakarodik az állványról. Éva mint rongyos,
316 9 | Minő csodás hasonlat! - Aki az~Angyalt ismérte, s látta
317 9 | látta azután,~Hogy elbukott, az látott tán hasonlót.~Azon
318 9 | S minő egészen más lön az egész! -~Azt nem bírhattam,
319 9 | között.)~SAINT-JUST~Barátod az, ki a hon ellene.~A felséges
320 9 | honáruló:~Csempészetért az állami javakban,~Rokonszenvért
321 9 | javakban,~Rokonszenvért az arisztokratákkal,~Vágyódásért
322 9 | Robespierre, megelőztél csupán,~Ez az egész, ne kérkedjél vele.~
323 10| TIZEDIK SZÍN~(Az egész hirtelen olyanná változik
324 10| kettő mily bámúlatos.~Mert az erő nyomá rá bélyegét. -~
325 10| erényivel. -~LUCIFER~Ismérem én az ily lehangolást,~Mely a
326 10| szíved ideáljaul hazudsz.~AZ UDVARONC~Az istenért, nyugodtan,
327 10| ideáljaul hazudsz.~AZ UDVARONC~Az istenért, nyugodtan, kedvesem,~
328 10| botrányt okozsz.~ÁDÁM~S az a két nő is álom volt-e
329 10| el, ne lássalak ezentúl.~AZ UDVARONC~Ez ismét túlzás.
330 10| vége van.~De nem mindennek. Az eszmék erősbek~A rossz anyagnál.
331 10| Ezt ledöntheti~Erőszak, az örökre élni fog.~S fejlődni
332 10| halad, mester, vár a tanóra,~Az ifjuság már nyugtalan gyülekszik,~
333 10| ezt vagy azt csinálni.~Az oktalan bámúl, és azt hiszi,~
334 10| idézünk,~Pedig fogás csak az egész, takarni~A szemfényvesztés
335 10| tanítvány gyors léptekkel jő s az erkélyre megy.)~TANÍTVÁNY~
336 10| les-é avatlan hallgató, mert~Az az igazság rettentő, halálos,~
337 10| avatlan hallgató, mert~Az az igazság rettentő, halálos,~
338 10| Mi rettentő komoly csiny az egész.~Mert míg szorult
339 10| ÁDÁM~Egykor nevetni fognak az egészen.~Az államférfit,
340 10| nevetni fognak az egészen.~Az államférfit, kit nagynak
341 10| kit nagynak neveztünk,~Az ortodoxot, akit bámulánk -~
342 10| bámulánk -~Komédiásnak nézi az utókor,~Ha a valódi nagyság
343 10| valódi nagyság lép helyébe,~Az egyszerű és a természetes,~
344 10| TANÍTVÁNY~Ez a nyelv hát az a megérthető,~Melyen beszéltek
345 10| megérthető,~Melyen beszéltek az apostolok. -~De hogyha minden
346 10| lelket.~ÁDÁM~Igaz, igaz, az önt rá szellemet,~A természettel,
347 10| míg eszményesítsz,~Kifogsz az élő nagy természeten.~De
348 10| erő van és Isten lakik,~Az szónokolni fog, vés vagy
349 10| szárnyakul soha~Egy törpe fajnak az absztrakció. -~TANÍTVÁNY~
350 10| századok hibáit~Előitéletűl az új világba.~A tűzre vélök!
351 10| mindig, hogy mi a dal,~Minő az erdő, míg az élet elfoly,~
352 10| a dal,~Minő az erdő, míg az élet elfoly,~Örömtelen poros
353 10| közt.~Hosszúnak nézed-é az életet,~Hogy sírodig teóriát
354 10| tanulsz?~Együtt mondunk bucsút az iskolának,~Téged vezessen
355 10| vezess te, kétes szellemőr,~Az új világba, mely fejlődni
356 11| halk zenétől kísérve)~Zúg az élet tengerárja,~Mindenik
357 11| ha elmerűl ez,~Mit félsz, az ha feljebb hág? -~Majd attól
358 11| hág? -~Majd attól félsz, az egyént hogy~Elnyelendi a
359 11| nevet.~Hagyd zajongni, majd az élet~Korlátozza önmagát.~
360 11| csak igéző dalát.~ÁDÁM~Ez az, ez az, miért mindég epedtem,~
361 11| igéző dalát.~ÁDÁM~Ez az, ez az, miért mindég epedtem,~Pályám
362 11| mindeddig tömkeleg vala,~Az élet áll most teljesen előttem,~
363 11| fölér. -~Így hallja azt az Isten is, azért~Hiszi, hogy
364 11| ládd, te is nagy polcodon~Az életről, mely lábadnál mozog,~
365 11| LUCIFER (a Towerre mutatván)~Az nem csoda, midőn az ősidők~
366 11| mutatván)~Az nem csoda, midőn az ősidők~Kisértetén állunk,
367 11| álláspont se kell nekem,~Az új világba elszántan leszállok,~
368 11| Azt féltened. Míg létez az anyag,~Mindaddig áll az
369 11| az anyag,~Mindaddig áll az én hatalmam is,~Tagadásul,
370 11| emberszív van, míg eszmél az agy,~S fenálló rend a vágynak
371 11| urak,~Mindjárt kezdődik az előadás.~Mulatságos komédia
372 11| Szemlélni, mint szedé rá a kigyó~Az első nőt, ki már kiváncsi
373 11| a vig ifjuság. -~ÁDÁM~El az izetlen tréfától. - Tovább.~
374 11| van igaza,~Azoknak-é, kik az életbe lépnek~Az ébredő
375 11| Azoknak-é, kik az életbe lépnek~Az ébredő erő önérzetével,~
376 11| összevissza?~ÁDÁM~A torz az éppen, mit nem tűrhetek.~
377 11| ez nem nagy különbség -,~Az új iránynak, a romantikának,~
378 11| a torzban gyönyörködöm.~Az emberarcra egy majomvonás;~
379 11| helyet,~Te, jómadár, csak az mulattat ingyen,~Ki életunt,
380 11| Vásároljanak!~E kis virág az árvának kenyért,~És a szegénynek
381 11| gyöngy való csak,~Melyért az is már, aki fölhozá,~Kétségbeejtő
382 11| szín alatt italt mérnek, az asztal körül dőzsölő munkások.
383 11| zenével a nép.~ELSŐ MUNKÁS (az asztalnál)~A gépek, mondom,
384 11| el.~MÁSODIK MUNKÁS~Csak az ital maradjon, elfeledjük.~
385 11| Bolond beszédek, jőjön hát az a dús,~Nem vétek néki, mellém
386 11| mellém ültetem,~Lássuk, ki az úr, és ki tud mulatni.~A
387 11| Hogyan silányul állattá az ember.~LUCIFER~Ah, íme,
388 11| második koldus elsompolyog. Az első helyet foglal.)~Krisztusnak
389 11| Sárkányoktól is kivívták~Egykoron az aranyalmát -~Almák még most
390 11| E lányka tudja, hogy nem az utolsó,~Melyet most élvez,
391 11| bort elköszönt,~Kacagja az ördögöt. -~(Templomi zene
392 11| hitvány helyen~Tartasz le, míg az üdv, megtestesülten,~Majd
393 11| hideg, ne érintsd őt vele.~Az ájtatosság ül még ajkain.~
394 11| mert keblem bárminő rideg,~Az nékem baj; de a leánykebelben~
395 11| a leánykebelben~Kivánom az előitéletet,~E szent poézist,
396 11| De mellyik hát, mutasd, az a darab menny -~Mert azt
397 11| a darab menny -~Mert azt az ördögtől sem várhatod,~Ízlésedet
398 11| galamb undorral néz reá.~Az ember is üdvét csak önmaga~
399 11| mézeskalács-szívet nyújt neki.)~AZ IFJÚ~Kisasszony, kérem,
400 11| Ádám izgatottan nézi, míg az ifjú távozik.)~ÁDÁM~Ez éretlen
401 11| akinek e lányka báji nyílnak,~Az ily gézenguz ember nem lehet. -~(
402 11| LUCIFER~Dehogy tűnt! hát az a mézeskalács,~Virágcsokor,
403 11| mézeskalács,~Virágcsokor, az a tánc, gallylugos,~Mi volt
404 11| nincsen már sehol.~LUCIFER~Az is akad az iskolás padok
405 11| sehol.~LUCIFER~Az is akad az iskolás padok közt,~Hol
406 11| iskolás padok közt,~Hol még az élet nem gazdálkodott.~Épp
407 11| felénk közelg,~Ifjonton az volt, mik most e fiúk.~(
408 11| versenyt nem állhatom,~Mindenki az olcsóbb után eseng,~Árum
409 11| De mondd, hová is lett az a leány? -~Most, Lucifer,
410 11| Másképp fogadna.~ÁDÁM~ Az valószínű.~CIGÁNYASSZONY (
411 11| LUCIFER (félre)~No, még az kéne csak, te vén szipirtyó.~
412 11| érdemét,~Most ő pótolja az ördög helyét. -~(Egy nyegle,
413 11| megáll.)~A NYEGLE~Félrébb az útból! - tisztelet nekem,~
414 11| kéréséhez jutott.~A NYEGLE~Az emberek javára fáradék,~
415 11| van a dicső eredmény:~Ez az edényke élet-elixir,~Melytől
416 11| embernagyság a hálószobában.~Nőnk az, tízévi házas állapotban -~
417 11| igaz.~Olyan szerelmes önbe az az úr,~Hogy már ma még maîtresse-ének
418 11| Olyan szerelmes önbe az az úr,~Hogy már ma még maîtresse-ének
419 11| Kéjét érzenéd,~Ha az volnál, kit játszol, vén
420 11| ékszerárust,~De nem való az ily szegény leánynak.~ÁDÁM~
421 11| nézzük meg.~LUCIFER~ Az felesleges.~Kitűnő ékszer
422 11| rálépek. (Ráhág.)~ÉVA~ Mi az:~Sikoltást hallok, vagy
423 11| tudom.~LUCIFER~Mindegy is az, de majd elmondom én:~Lovel
424 11| gyárában dolgozott soká.~De az ón méreg, s azt szivá örökké,~
425 11| fia pofonnal válaszolt.~Az átkozottnak kés akadt kezébe -~
426 11| a vén Lovel megőrült. -~(Az utolsó szavaknál Lovel őrült
427 11| Emelkedjél fel, ők a csúfosak. -~(Az elítélt elhalad kíséretével.)~
428 11| rossz, senki nem cselekszi,~Az ördög is jogcímeket idéz,~
429 11| feltűzi a kép mellé, de az hirtelen lehervad, s nyakáról,
430 11| lehervad, s nyakáról, karjáról az ékszerek gyíkokká változva
431 11| szabad versenyt szerezni az erőknek. -~Kilöktem a gépből
432 11| függetlenség, száz hol éhezik,~Ha az egyes jármába nem hajol.~
433 11| összeműködés,~Nincs rendszer az életnek műhelyében?~Nézz
434 11| kicsiny magoknak.~(Besötétül. Az egész vásár csoportozattá
435 11| megcsendül.)~Megcsendült, ím, az estharang,~Bevégezők; el,
436 11| hideg van: jobb-e odalent?~AZ ELÍTÉLT~Maradj, bilincs,
437 12| öltözve. Ádám és Lucifer az udvar közepén felbukkannak
438 12| fogalmát,~Megállott volna az tán, úgy hiszem,~Ez új rend
439 12| hiszem,~Ez új rend közt is. Az emberkebel~Korlátot kíván,
440 12| kandivá levék:~Mi eszme az, mely a széles világot~Eggyé
441 12| olvasztja, melly a lelkesűlést,~Az emberszív e szent, örök
442 12| Jól érdemelt dijul kapott az ember.~LUCIFER~Sok más hasonló
443 12| egy falanszter,~Tanyája az új eszmék emberének. -~ÁDÁM~
444 12| már megint.~LUCIFER~Már az nincs másképp a szellemvilágban.~
445 12| LUCIFER~Nagyon sajnálom. Mink az ezredik~Falanszterből vagyunk
446 12| lombikomban,~S akaratomnak enged az anyag. -~LUCIFER~Ah, nem
447 12| kötők,~Átpillantását vágyjuk az egésznek. -~TUDÓS~Ez helytelen.
448 12| arról, miben segít. -~Csak az építész látja az egészet,~
449 12| Csak az építész látja az egészet,~S bár megfaragni
450 12| vegytan csupán -~LUCIFER~Az a közép, hol élete lakik. -~
451 12| meg a muzeumot.~Páratlan az egész mai világon,~Az ősvilág
452 12| Páratlan az egész mai világon,~Az ősvilág kihalt állatjai~
453 12| regélik, hogy barátul~Tartá az ember, ingyen, munka nélkül,~
454 12| hű elismeréssel~Lesvén, az ember gondolatjait.~Mi több,
455 12| puszták királya.~ÁDÁM~ Az oroszlány -~Im, itt a tigris,
456 12| kontár természet megalkotá:~Az élő zsír, ez hús- s gyapjútömeg,~
457 12| hegyek valának illy anyagból,~Az emberek már készen szedheték~
458 12| tudomány~Nagy fáradsággal. Ezt az ércet itt~Vasnak nevezték,
459 12| nevezték, s míg el nem fogyott,~Az alumínért nem kellett kutatni. -~
460 12| kutatni. -~Ez a darabka az arany, nagyon~Nevezetes
461 12| haszontalan.~Mert még midőn az ember, vakhitében,~Imádott
462 12| sorson is:~Ilyennek hitte az aranyat is,~Oltárain jólétet
463 12| vagy, idegen.~Lássuk tehát az ős növényzetet.~Im, itt
464 12| növényzetet.~Im, itt van az utolsó rózsa, mely~Nyílt
465 12| játékszere.~Sajátságos jelenség az valóban,~Mint kaptak egykor
466 12| ritkaság gyanánt~Két ily müvet. Az első költemény;~Iróját akkor,
467 12| még midőn bünös~Önhittel az egyén érvényt kivánt,~Homérnak
468 12| munkát helyettünk,~S mig az csalárdul ídealizált,~Ez
469 12| pohárból,~Kényelmesb-é e széken az ülés?~Most gépeink teszik
470 12| alakban,~És a tökélyről az kezeskedik,~Hogy a munkás,
471 12| ÁDÁM~ Mondd, mi hát az eszme,~Mely egy ily népbe
472 12| nálunk a megélhetés.~Midőn az ember földén megjelent,~
473 12| béruházott éléskamra volt az:~Csak a kezét kellett kinyújtani,~
474 12| oxidált legtűztartóbb anyag.~Az organizmus titkai közel-~
475 12| dolgozom.~LUCIFER~Nagyon vénűl az ember, hogyha már~Lombikhoz
476 12| is müved,~Mi szörny lesz az, mi szótlan gondolat,~Szerelmi
477 12| rokon,~Ha nem korlátozandja az egyén.~S honnan veendi ennek
478 12| kényszerülve lesz~Engedni az anyag kivánatomnak.~LUCIFER~
479 12| egymást, és ne lökje el~Az ellentét.~TUDÓS~ Minő
480 12| beszéd;~Örök törvénye ez az anyagoknak.~LUCIFER~Ah,
481 12| TUDÓS~De én szabom korlátit az üveggel,~S kivonszolom a
482 12| maradhat. Én, ki úgy kilestem~Az organizmus minden titkait,~
483 12| titkait,~Ki százszor boncolám az életet -~ÁDÁM~Hullát fogál
484 12| veszed?~TUDÓS~Csak egy lépés az, ami hátra van.~ÁDÁM~De
485 12| ami hátra van.~ÁDÁM~De ezt az egy lépést ki nem tevé:~
486 12| egy lépést ki nem tevé:~Az nem tett semmit, nem tud
487 12| A többi mind künn volt az udvaron,~A legszentebbe
488 12| gyermekkel, köztük Éva is. Az udvaron mindnyájan kört
489 12| Ádám, Lucifer s a tudós az előtérben állnak a múzeum
490 12| állnak a múzeum mellett.)~AZ AGGASTYÁN~Harmincadik szám!~
491 12| kilépve)~ Itt vagyok.~AZ AGGASTYÁN~ Te ismét~
492 12| szenvedélyed~Veszélybe hozni az egész falansztert.~LUTHER~
493 12| fazék alatt isméred azt.~AZ AGGASTYÁN~Hiú beszéd, ezért
494 12| ismerem.~Ez volt Luther.~AZ AGGASTYÁN~ Kétszázkilencedik!~
495 12| CASSIUS (kilépve)~Itt.~AZ AGGASTYÁN~ Tégedet
496 12| mért nem védé magát? -~AZ AGGASTYÁN~Ne feleselj. -
497 12| sem e rossz hajlamot,~Mert az nemes, mert az hiánytalan.~
498 12| hajlamot,~Mert az nemes, mert az hiánytalan.~De véred oly
499 12| gátjaul van, s fel sem ismeri.~AZ AGGASTYÁN~Négyszázadik szám.~
500 12| kilépve)~ Hallom.~AZ AGGASTYÁN~ Már megint~
1-500 | 501-595 |