Szín

 1 1 |     hinnéd, egy gyönge lámpa,~S mégis millió teremtés~Mérhetetlen
 2 2 | veszniök kell.~S kétkedve állok mégis újra meg,~Nem küzdök-é hiába
 3 2 |     örök ifjú marad kecsed.~ÉVA~Mégis kegyetlen a mi alkotónk!~
 4 3 |         hogy félek, elsodor,~És mégis érzem éltető hatását:~Mi
 5 4 |     Isten.~LUCIFER~S óh, fáraó, mégis boldog vagy-é~E képzeletben?
 6 4 |       lehet.~LUCIFER~      S ha mégis?~ÁDÁM~      Halni térnék,~
 7 4 |         érdeme.~(Luciferhez)~És mégis egy vágy ver föl mámoromból,~
 8 5 |  DEMAGÓG~De bármint fáj szivem, mégis beszélek,~Mert téged, óh,
 9 6 |  helyébe.~De mondd, hogy értsük mégis azt az esküt,~Szépségét
10 7 | fogalmat nem bírván az elme,~Ti mégis mindig ezt keresitek~Önátkotokra,
11 8 |  méregből s mézből összeszűrve.~Mégis miért vonz? mert a jó sajátja,~
12 9 |      nem félne senki többé. -~S mégis könyörgök egy reménysugárt. -~
13 11|         csodás, hogyan kapkodja mégis. -~(Éva, anyjával visszajő,
14 12|            De mondd, hol állunk mégis, mily hely ez?~Aztán vezess,
15 12|        Agricolája,~Nevetséges s mégis sajnálatos~Fogalmak képe
16 12|        végrendelet,~S nem bírja mégis lángra gyújtani~A korcs
17 13|         LUCIFER~S e sok próbára mégis azt hiszed,~Hogy új küzdésed
18 13|      hitvány~Volt eszmém, akkor mégis lelkesített,~Emelt, és így
19 15|      kifejlődése első korszakát~Mégis csak az egérben töltheti.~
20 15|      őrködik,~Hogy annyi jusson mégis ellenének,~Amennyi kell,
21 15|        mily nagy eszme,~S tudni mégis, hogy felettünk~Pajzsul