Szín
1 2 | az örökélet fái. Ádám és Éva jőnek, különféle állatok
2 2 | hallik. Verőfényes nap.)~ ~ÉVA~Ah, élni, élni: melly édes,
3 2 | úrnak lenni mindenek felett.~ÉVA~Érezni, hogy gondoskodnak
4 2 | életelv neked. -~Szomjúzom, Éva, nézd, mi csábosan~Néz e
5 2 | csábosan~Néz e gyümölcs ránk.~ÉVA~ Majd szakítok
6 2 | de úgy látszik, komoly.~ÉVA~Mért szebb e két fa, mint
7 2 | Kövessük a szót, jőj utánam, Éva.~ ~(Letelepednek egy lugosban.)~
8 2 | Letelepednek egy lugosban.)~ÉVA~Hajolj keblemre, én meg
9 2 | Erő tört volna rajtunk.~ÉVA~ Reszketek.~
10 2 | tetszik, hallom azt még.~ÉVA~Én meg, ha ott fenn a dics
11 2 | borulna.~ÁDÁM~Ne szólj igy, Éva, meg ne szégyeníts.~Mi a
12 2 | énekelni kezd egy közel ágon.)~ÉVA~Hallgasd csak, Ádám, óh,
13 2 | találom, szintén így dalolt.~ÉVA~Minő csodás összhang ez,
14 2 | percre, hogy csodáljalak.~(Éva megáll s lassanként felbátorodik.)~(
15 2 | dolgokat mondsz, szédülök belé.~ÉVA~Én lelkesűlök, szép s új
16 2 | örök ifjú marad kecsed.~ÉVA~Mégis kegyetlen a mi alkotónk!~
17 2 | választunk, mint kitűzött.~ÉVA~Miért büntetne? - Hisz,
18 2 | tett halála az okoskodás. -~ÉVA~Én hát szakítok egyet a
19 2 | A tudás almáját előbb Éva, aztán Ádám megízleli.)~
20 2 | aztán Ádám megízleli.)~ÉVA~ S e felett~Örökké
21 2 | lásd, mit érsz magadban.~ÉVA~Végünk van.~LUCIFER~
22 3 | cövekeket ver le kerítésül. Éva lugost alkot. Lucifer.)~ ~
23 3 | kényszerítem nékem termeni.~ÉVA~Én meg lugost csinálok,
24 3 | szíved, villámok ha égnek.~ÉVA~Nekem meg büszkeségem az
25 3 | óhajt - óh, de hasztalan.~ÉVA~Úgy-é, úgy-é, hasonlót érzek
26 3 | játszi nimfák népesítik.)~ÉVA~Ah, nézd e kedves testvér-arcokat,~
27 3 | mért küzdök, mit szenvedek.~ÉVA~Hadd lássam én is, e sok
28 4 | segíts!~ ~(A munkások közül Éva, mint a rabszolga neje,
29 4 | sikoltással férjére borul.)~ÉVA~ Hiába
30 4 | birom kacagni, sem tagadni.~ÉVA~Ah, kedvesem, véred csorogva
31 4 | csak, már nem fáj soká.~ÉVA~Nem úgy, nem úgy, mért éltél
32 4 | rabszolgával a földön kevesb van.~ÉVA~Neked silány szám, nékem
33 4 | lelnünk~Egymást akárhol.~ÉVA~ Óh, nagy fáraó,~
34 4 | megy-é túl a parancs szaván?~ÉVA~Elég, ha egyelőre a parancs~
35 4 | Jajveszékelés a munkások közt; Éva összerezzen.)~Mi lelt, szerelmem?~
36 4 | összerezzen.)~Mi lelt, szerelmem?~ÉVA~ Óh, nem hallod-e~
37 4 | igával azt.~ ~(Ismét jajszó. Éva felsikolt, Ádám fölemelkedik.)~
38 4 | a világ kiált segélyt.~ÉVA~Óh, fáraó, zúzz el, de megbocsáss,~
39 4 | miatt -~Mondá a holt is. -~ÉVA~ Óh, nagy fáraó!~
40 4 | hidd, hogy kényszerítve.~ÉVA~Vigasztalódjál, óh, én kedvesem,~
41 4 | ÁDÁM~De nagy, de nagy.~ÉVA~ El véle; látod,
42 4 | karolja leghőbben fiának.~ÉVA~Ah, fáraó, tán már untatlak
43 4 | egyesekből nagy egészt csinál.~ÉVA~S elhagysz-e engem is, szerelmedet? -~
44 4 | Indul, kardot vonva.)~ÉVA~ Királyom!
45 5 | virágfüzérekkel, oltárral. Éva mint Lucia, Miltiádész hadvezér
46 5 | ácsorog. Ragyogó reg.)~ ~ÉVA~Csak erre, erre, kedves
47 5 | nejét meg bú emészti honn?~ÉVA~Óh, jaj, ne ítélj jó apád
48 5 | hogy gyenge, megverik?~ÉVA~Nem, nem, fiam, atyád hős,
49 5 | Hogyan?~ÉVA~Van a léleknek egy erős
50 5 | egy gyönge kis zavar.~ ~(Éva ezalatt az oltár tüzét meggyújtotta,
51 5 | Még inkább bántalmazzák. Éva két galambot s tömjént áldoz
52 5 | tömjént áldoz az oltáron.)~ÉVA~Szent Aphrodíte! óh, fogadd,
53 5 | az istenségek eltűntek.)~ÉVA (felemelkedve)~Minő zaj
54 5 | árulót itélnek el, anyám.~ÉVA (a csarnok lépcsőzetére
55 5 | A NÉPBŐL~Halál! halál! -~ÉVA~ Kiről
56 5 | polgártársi, s azt nem tűrhetik.~ÉVA~Miltiádészről? - Óh, nagy
57 5 | Tart, aki így szavaztat.~ÉVA~ Jaj
58 5 | Hódolni néki~Elébe a kapukhoz!~ÉVA~ Istenek!~
59 5 | haljon meg gyermekestül.~ÉVA~Meghalnék érted, férjem,
60 5 | érte őket bántalom! - -~ÉVA~Ah, Miltiádész, mért is
61 5 | mell vérzik hazámért. -~ÉVA~De jobban vérzik a hon és
62 5 | Fegyveresei eloszolnak.)~ÉVA (férje nyakába borulva)~
63 5 | atyám,~Az jól van téve. -~ÉVA~ Óh, ne szégyeníts
64 5 | egykor érte hozzád eljövök.~ÉVA~E kettős áldozathoz az anya~
65 5 | Mi zaj az odakint?~ÉVA~Ah, Miltiádész, rettentő
66 5 | Ki Marathónnál győztem?~ÉVA~ Óh,
67 5 | csarnoka elé, köztük Lucifer.)~ÉVA~ Miltiádész!~
68 5 | áruló neje~Miként beszél? -~ÉVA~ Az a nőnek joga,~
69 5 | torzképű halál rideg szele? -~ÉVA~Ah, Pallasz! meg nem hallgatád
70 5 | elrontád legszebb percemet. -~ÉVA~Átok reád, te közlelkű rideg
71 6 | Catulus, mind megannyi kéjenc, Éva mint Júlia, Hippia és Cluvia
72 6 | hiszen majd hizlalsz másikat.~ÉVA~S nem dőzsöl-é rút féreg
73 6 | jólesik pihenned keblemen? -~ÉVA~Ah, jól, nagyon. De nézd
74 6 | Ah, én is érzek illyest.~ÉVA~S kivált, ha még dalt hallok
75 6 | Nem így mondád-e, Júlia?~ÉVA~Igen.~ ~(Ezalatt besötétült.
76 6 | elgondolkodva, az előtérre lép, Éva követi.)~S te itt vagy,
77 6 | halál az örömet kiölte.~ÉVA~S nem ott van-é helyem,
78 7 | maradtál egy kissé alant.~ ~(Éva mint Izóra s Heléne, annak
79 7 | azonban ízibe elosonnak.)~ÉVA (összerogyva)~Ments meg
80 7 | mosolyg, óh, hála néked, ég!~ÉVA~Lovag, megmentél, hogy köszönjem
81 7 | vezesselek, parancsolj.~ÉVA~Előttünk áll a zárda ajtaja.~
82 7 | végéről pályabérem int. -~ÉVA~Im, e szalag. -~ÁDÁM~Ez
83 7 | reményt, reményt, ne bánatot.~ÉVA~Enyém ez a jel, mást nem
84 7 | mutatja, nem vagy még apáca.~ÉVA~Ne is gyötörj tovább kérdéseiddel,~
85 7 | megosztni már nem engeded.~ÉVA~Nevem Izóra. S a tiéd, lovag?~
86 7 | zárdaszűzet.~ÁDÁM~Tankréd vagyok.~ÉVA~ Tankréd, Isten veled.~
87 7 | drága fonalával~Kihímzeni? -~ÉVA~Halljad hát sorsomat.~Atyám
88 7 | óh, hölgy, édesítsd meg.~ÉVA~Lovag, mit kívánsz - hallád
89 7 | tán, hogy én szeresselek.~ÉVA~Te boldog vagy, de hogy
90 7 | E nap emléke vélem. -~ ~(Éva a zárdába lép.)~HELÉNE (
91 7 | Izóra és Heléne az ablakon.)~ÉVA~Mi vágyva néze rám, mint
92 7 | se szellem csak merőben.~ÉVA~Heléne, nézz ki, itten áll-e
93 7 | bánd, hogy itt vagyok még.~ÉVA~Mindkettőnkért jobb lenne
94 7 | hogy varázsa elragad? - -~ÉVA~Él bennem is mindez, mint
95 7 | közepette dicsérlek tégedet.~ÉVA~Irgalmazz, Isten, bűnös
96 7 | fenyegetve áll Ádám előtt.)~ÉVA (az ablakot becsapva)~Isten
97 8 | csoportokban sétálnak, közöttük Éva is mint Borbála, Kepler
98 8 | hódolásban mellékcélt gyanít.~ÉVA (Más csoporttal a két udvaronchoz
99 8 | férfi, arcán e sötét jelek.~ÉVA~Férjem szegény? - az istenért,
100 8 | súgva)~Egy óra múlva.~ÉVA~(súgva) Jobbra,
101 8 | Mind elmennek. Ádám és Éva az erkélyre. Ádám zsöllyeszékbe
102 8 | Ádám zsöllyeszékbe dűl. Éva előtte áll. Mindinkább
103 8 | Mindinkább besötétedik.)~ÉVA~János, nekem szükségem volna
104 8 | sincs, mind elhordtad immár.~ÉVA~Örök szükséget tűrjek-é
105 8 | vagy, ládd, ez fáj nekem.~ÉVA (sírva)~Szememre hányod,
106 8 | felold.~(Fejét kezébe hajtja, Éva meghatva simogatja.)~ÉVA~
107 8 | Éva meghatva simogatja.)~ÉVA~No, Jánosom, oly gyászosan
108 8 | szokott pimasszá. (Ír.)~ ~(Éva ezalatt a lugoshoz ért,
109 8 | epesztesz itten, óh, kegyetlen.~ÉVA~Talán neked nagy már az
110 8 | éltében mindig fáradott.~ÉVA~Hallgass, lovag, úgy sajnálnám
111 8 | UDVARONC~Te tréfát űzesz.~ÉVA~ Sőt, valót beszélek.~[
112 8 | képes tenni hívedért? -~ÉVA~Valóban, azt mostan nem
113 9 | nemzetőr a márkit elkíséri.)~ÉVA~Bátyám, erős légy!~A MÁRKI~
114 9 | Húgom, óvjon Isten. - (El.)~ÉVA~Itt is van egy fő, nem roszabb
115 9 | szót e gyöngéd ajakról.~ÉVA~A vérpadon gyöngédebb szó
116 9 | szállt le, s szentélyébe zár.~ÉVA~Az áldozatra szentelt állatot~
117 9 | hajtnám bárd alá fejem. -~ÉVA~S e rémvilágban még szeretni
118 9 | hölgy, meg nem értenéd? -~ÉVA~S ha meg? Mi haszna. Más
119 9 | mindig ifju - és ez a szív.~ÉVA~Az elhagyott oltárnak is
120 9 | könyörgök egy reménysugárt. -~ÉVA~Ha síron túl kibékélt szellemed~
121 9 | letakarodik az állványról. Éva mint rongyos, felgerjedt
122 9 | fejjel Dantonhoz rohan.)~ÉVA~Danton! tekints ez összeesküvőre,~
123 9 | ha nem, tetted helyes. -~ÉVA~Tettem helyes, s jutalmamat
124 9 | gyöngéd érzés a nőtigrisé?~ÉVA~Valóban, polgár, úgy látszik,
125 9 | pokolnak gőze undorít el. -~ÉVA~Mit is beszélsz magadban?~
126 10 | mámornak reggelén köszön be.~ÉVA (a lugosból kilépve)~El
127 10 | most fénylik, most sötét.~ÉVA~Ah, úgy, a botrány nálad
128 10 | reggelt, asszonyom. - (El.)~ÉVA~A nyomorult! -~Im, itt vagyok,
129 11 | nehány végakkordja hallik, Éva mint polgárlány, imakönyvvel
130 11 | Fogadja el kezemből szívesen.~ÉVA~Artúr, ön jó, megemlékszik
131 11 | baj érje e tolakodásban.~ÉVA~Mi szemtelenség!~ANYA~El,
132 11 | szív nékem van teremtve. -~ÉVA~Anyám, ne engedd hát -~ANYA~
133 11 | Rendőrt kiáltok,~Ha nem tágul.~ÉVA~ Ne bántsd - eszére tér
134 11 | hogyan kapkodja mégis. -~ ~(Éva, anyjával visszajő, a cigányasszony
135 11 | cigányasszony suttogva követi.)~ÉVA~Haszontalan beszéd, hisz
136 11 | ott áll - hogyan keres.~ÉVA~Elég nem szép, hogy még
137 11 | kit játszol, vén banya! -~ÉVA (Ádámhoz)~Vehetne ön vásárfiát
138 11 | nyegle ezalatt elvonul.)~ÉVA~Ah, ön nagyon kegyes.~ÁDÁM~
139 11 | helyen már nem ragyoghat.~ÉVA~Amott odább láttam sok ékszerárust,~
140 11 | Ékszereket ad át, melyeket Éva nagy örömmel nézeget és
141 11 | örömmel nézeget és próbál.)~ÉVA~Mi szép, mi kedves, mint
142 11 | szívet - ezt többé ne lássam.~ÉVA~Eldobhatom, ha ellenére
143 11 | én meg rálépek. (Ráhág.)~ÉVA~Mi az:~Sikoltást hallok,
144 11 | mi hallatlan tolongás?~ÉVA~Akasztanak. Beh jó, hogy
145 11 | ÁDÁM~Mi bűne a hitványnak?~ÉVA~ Nem tudom.~LUCIFER~
146 11 | beszédét hadd ne értsem. (El.)~ÉVA~Jerünk, jerünk, mert nem
147 11 | fülkéjében szentkép áll.)~ÉVA~Megálljunk csak, barátom,
148 11 | gyermek - én nem gátolom. -~ÉVA~Megszoktam e képről, még
149 11 | Haszontalan intettelek. -~ÉVA~ Segítség!~ÁDÁM~
150 11 | dúsabb ékszer jő nyakadra.~ÉVA~El tőlem, el! segítség,
151 11 | valónál mind elámulunk.~ÉVA~Mit állsz, tátongó mélység,
152 11 | Isméred-é, Ádám?~ÁDÁM~Ah, Éva, Éva! -~ ~
153 11 | Isméred-é, Ádám?~ÁDÁM~Ah, Éva, Éva! -~ ~
154 12 | közülük gyermekkel, köztük Éva is. Az udvaron mindnyájan
155 12 | várja őket,~Elő, elő!~ ~(Éva és még egy nő gyermekeikkel
156 12 | észleli a gyermekeket.)~ÉVA~Óh, mi vár reám.~ÁDÁM~E
157 12 | gyermekeket el akarják vinni. Éva ellentáll.)~ÉVA~Hozzá ne
158 12 | akarják vinni. Éva ellentáll.)~ÉVA~Hozzá ne nyúlj! e gyermek
159 12 | el, mit késtek még vele.~ÉVA~Óh, gyermekem! hisz én tápláltalak~
160 12 | Hagyjátok ez anyának gyermekét.~ÉVA~Ugy-é, ugy-é, te áldott
161 12 | vívmánya a szent tudománynak.~ÉVA~Mit nékem a fagyasztó tudomány!~
162 12 | kezemnek végzetes hatalmát. -~ÉVA~Óh, gyermekem!~(Összerogy,
163 12 | nem állok el, ha ő akarja.~ÉVA~Tiéd vagyok, nagylelkű férfiú.~
164 12 | hölgy, szivem egész hevével.~ÉVA~Szeretlek én is, érzem,
165 14 | az ajtót felrúgja, bent Éva mint az eszkimó neje látszik.
166 14 | Lásd őket szívesen.~ ~(Éva Ádám nyakába borul, s a
167 14 | borul, s a gunyhóba vonja.)~ÉVA~Légy üdvözölve, idegen,
168 15 | gunyhóból s álmélkodva körülnéz. Éva bent szunnyad. Lucifer a
169 15 | Ádám a szirt felé halad, Éva kilép az ajtón.)~LUCIFER~
170 15 | láttál-e néhány ezredévet? -~ÉVA~Ádám, miért lopóztál tőlem
171 15 | jövőnek hozni tartozom. -~ÉVA~Ha meghallgatsz, még könnyebb
172 15 | Hogyan?~ÉVA~Tudom, fel fog mosolygni
173 15 | földedre minden bűnt s nyomort.~ÉVA~Ha úgy akarja Isten, majd
174 15 | Engedi, hogy tégy helyette. -~ÉVA~Ah, értem a dalt, hála Istenemnek!~
175 Info| szerelemnek, valamint az Éva complimentje is Ádám szemére. ~
176 Info| a bizonyos tudat”. ~ A: Éva emlékezete a paradicsomra
177 Info| majd a szereplőnév Éva után:] (ö<szv>e rogyva) ~
178 Info| utasítás K: vég akordja hallik, Éva mint polgárlány imakönyvel
179 Info| szerzői utasításokkal! Ádám és Éva idilljét Lucifer zavarja
180 Info| felé igyekvőknek, Ádám és Éva kiűzetnek a paradicsomból.~~
181 Info| viszonyokat.]~306-315 AB - Éva okoskodása a filozófia és
182 Info| pálmafás vidéken Ádám és Éva kialakítják földi életük
183 Info| költői szemléletében, mint Éva, ő érteni is szeretné a
184 Info| agyonkorbácsolt rabszolga és neje, Éva rádöbbentik a „Milljók egy
185 Info| férfi, mennyire szereti őt Éva.~630 KF - pór: itt rabszolga.~
186 Info| vezér előtt, hű felesége, Éva is keserű szemrehányással
187 Info| vagyunk. Ádám, Lucifer és Éva egy lakoma részvevői, akik
188 Info| dőzsölés, a mámor csömörére. Éva után a Péter apostol vezette
189 Info| és a megmentett Izóra - Éva - szerelmét. Mint a görög
190 Info| felesége, Müller Borbála (Éva) anyagi igényeinek megfeleljen.
191 Info| Ádámnak. Csalódásaira a prágai Éva „méltó” párjaként megjelenő
192 Info| sírjukba hullanak. Csak Éva - de nem a polgárlány, hanem
193 Info| paradicsom Évája, az „örök Éva” léphet át a síron.]~~Színhely
194 Info| bibliai időszámítás Ádám és Éva kora óta.~2680 KF - Népost:
195 Info| öngyilkosságra készül. Tettét Éva akadályozza meg anyaságával -
196 Info| kijelöli az utat számára: az Éva képviselte költészet, a
197 Info| 4036-4037 KF - e két sorban Éva Jézus születését jósolja
|