Szín

  1 1   |          szavával híva létre mindent,~S pillantásától függ ismét
  2 1   |               teremtés béfejezve már,~S az Úr mindentől, mit lehelni
  3 1   |             jő~Önfényében elbízottan,~S egy szerény csillagcsoportnak~
  4 1   |             hinnéd, egy gyönge lámpa,~S mégis millió teremtés~Mérhetetlen
  5 1   |              Összehullni, szétsietni:~S e küzdés a nagyszerű fék,~
  6 1   |              Távulnan rettegve nézed:~S kebelében milljó lény lel~
  7 1   |             az~Üstökös rettentő képe:~S ím, az Úr szavát meghallva,~
  8 1   |          gyászt és fénypalástot,~Zöld s fehér mezt váltogatsz fel.~
  9 1   |             Fognak lenni küzdelemben.~S bár a szép s rút, a mosoly
 10 1   |             küzdelemben.~S bár a szép s rút, a mosoly s könny,~Mint
 11 1   |            bár a szép s rút, a mosoly s könny,~Mint tavasz s tél,
 12 1   |           mosoly s könny,~Mint tavasz s tél, kört vesz rajta,~Fénye,
 13 1   |              beléje,~Mely a nagyságot s messzeséget~Egyetlen szódra
 14 1   |             Ki az örökké változandót,~S a változatlant egyesíted,~
 15 1   |            Leborul.)~ ~(Szünet)~AZ ÚR~S te, Lúcifer, hallgatsz,
 16 1   |            tán, amit alkoték?~LUCIFER~S mi tessék rajta? Hogy nehány
 17 1   |            konyhádba helyzéd embered,~S elnézed néki, hogy kontárkodik,~
 18 1   |               kontárkodik,~Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli.~
 19 1   |         képzeli.~De hogyha elfecsérli s rontja majd~A főztet, akkor
 20 1   |             szabadság egymást üldözi,~S hiányzik az összhangzó értelem. -~
 21 1   |             végtelen időtől tervezem,~S már bennem élt, mi mostan
 22 1   |              mostan létesült.~LUCIFER~S nem érzéd-é eszméid közt
 23 1   |            minden létnek gátjaul vala~S teremtni kényszerültél általa?~
 24 1   |             látod, hol te, mindenütt,~S ki így ösmérlek, még hódoljak-e?~
 25 1   |          salak közt, gyűlölt, ídegen.~S rideg magányod fájó érzetében~
 26 1   |          mérsz, de hisz nagy úr vagy,~S egy talpalatnyi föld elég
 27 2   |           dics [glória] sugárzik elő, s angyali karok halk harmóniája
 28 2   |         szellem óvja csábgyümölcseit,~S halállal hal meg, aki élvezi. -~
 29 2   |             víz szinére festi önmagát~S enyelg vele, örül, hogy
 30 2   |         volnék én, ha mint visszhang- s virágban,~Benned szebb létre
 31 2   |             vesztökre, veszniök kell.~S kétkedve állok mégis újra
 32 2   |              csodáljalak.~(Éva megáll s lassanként felbátorodik.)~(
 33 2   |            van még, mit te nem tudsz,~S nem is fogsz tudni. Vagy
 34 2   |                ÁDÁM~Hogy eszméljek? - S nem eszmélnék-e hát:~Nem
 35 2   |            végtelen erőnek mozzanása;~S mint a pataknak egyes habjai,~
 36 2   |            önmagad intézzed sorsodat,~S a gondviselettől felmentene.~
 37 2   |             kis körödnek lágy ölében,~S tudás nélkűl elfogyni életeddel. -~
 38 2   |               ÉVA~Én lelkesűlök, szép s új dolgokat mondsz.~LUCIFER~
 39 2   |             fa rejti mind e birtokot,~S ettől tiltott el, aki alkotott.~
 40 2   |           ebnek is eb legfőbb ídeálja~S megtisztel, hogyha társaul
 41 2   |    szellemország büszke részesi.~ÁDÁM~S azoknak volnál hát te egyike?~
 42 2   |          álltam az Úr trónja mellett,~S legszebb dicséből osztályom
 43 2   |            tud, mint első pillanatra,~S határozatra jőni rá nem
 44 2   |              megízleli.)~ÉVA~         S e felett~Örökké ifjak. -~
 45 2   |          bárhová - el, el!~Idegen már s kietlen ez a hely.~ÉGI KAR~
 46 3   |               ollyat,~Mint az előbbi, s így körénk varázsolom~A
 47 3   |              Mondottatok ki. A család s tulajdon~Lesz a világnak
 48 3   |         mozgatója,~Melytől minden kéj s kín születni fog.~És e két
 49 3   |              bár küzdve, nagy legyek.~S mi az eredmény.~LUCIFER~              
 50 3   |                Méltán enyém. Erőm ez, s büszkeségem.~LUCIFER (félre)~
 51 3   |        Megbírta volna azt saját erőm.~S te nem mentél meg a súlyos
 52 3   |              távolnak kémlem titkait;~S ha képzetem magasb körökbe
 53 3   |       százezer lény észre sem veszen,~S hálója közt szabadság érzetével~
 54 3   |              még dacol veled.~LUCIFER~S csakis ez az, mi velem bír
 55 3   |            Hogy, mert elrejtve munkál s zajtalan,~Nem is erős? -
 56 3   |         Voltál és leszesz.~Örök levés s enyészet minden élet.~De
 57 3   |        szakadatlanul~Hol kétfelé vál, s a földsarkokig~Vihar gyanánt
 58 3   |       elkényeztetett gyermek, ki bajt~S gyönyört szerezsz számomra
 59 3   |             imént piroslott és örült,~S legott voltammal a felhőbe
 60 3   |              sejtett, de nem becsült,~S tudásom óhajt - óh, de hasztalan.~
 61 3   |                Hogy fáztok ápoló gond s kéz ne’kűl,~S alárendeltség
 62 3   |              ápoló gond s kéz ne’kűl,~S alárendeltség oly szükségetek:~
 63 3   |          megjegyezd,~Hogy fölzaklatni s kormányozni más.~Ha felveszem
 64 3   |              saját képem, leroskadsz,~S eme két féreg itt megsemmisül.~
 65 3   |        fürkésző bölcsésznek üde árnya~S örökifjú sziveknek ideálja.~
 66 3   |               foly, nem hatok belé. -~S nekem csak egy rejtéllyel
 67 3   |            lesz még egykor e tudásod,~S tudatlanságért fogsz epedni
 68 3   |        egyenlő soká él,~A százados fa s egynapos rovar.~Eszmél,
 69 3   |              elbukik,~Midőn napszámát s vágyait betölté.~Nem az
 70 3   |            létesíti,~Mig eljön a vég, s az egész eláll. -~Portested
 71 3   |         csalfa tűnemény~Egész látás - s e súgár a remény. -~ ~(Ezalatt
 72 4   |          Minden dicsőség, úralom tiéd~S a kéj, mit ember elviselni
 73 4   |               kelyhet illatos virága,~S édes gyümölcsöt csak neked
 74 4   |       Művészetét a természet csodálja~S évezredekre hirdeti nevem.~
 75 4   |                mint az Isten.~LUCIFER~S óh, fáraó, mégis boldog
 76 4   |              esdtem,~Dicsőséget csak, s az megnyílt előttem.~Csak
 77 4   |           LUCIFER~                    S ha mégis?~ÁDÁM~                      
 78 4   |          egész a nyílt csarnokba fut, s a trón előtt összerogy.)~
 79 4   |         rabszolga neje, kibontakozik, s fájdalmas sikoltással férjére
 80 4   |                  Halk a jajnak szava,~S a trón magas. Mért nem hívsz
 81 4   |               engemet,~Ki eltakarlak, s testemmel fogok fel~Minden
 82 4   |       felügyelőkhöz, kik a rabszolgát s nejét ki akarják hurcolni.)~                      
 83 4   |             létét e rejtett fonálnak:~S kacagja durván az erő s
 84 4   |               S kacagja durván az erő s anyag.~ÁDÁM~Én nem birom
 85 4   |        gúlához követ~Hord az erősnek, s állítván utódot~Jármába,
 86 4   |           ÁDÁM~Hölgyem, te szenvedsz, s nem tudom, miként~Segítsek
 87 4   |             mint villám, fejembe csap~S úgy érzem, a világ kiált
 88 4   |           uralomra vágy,~Ez érzet az, s nem a testvériség,~Mi a
 89 4   |               minden olyasért, mi új,~S mi tagadása a már meglevőnek;~
 90 4   |             esetleg épp te vagy.~ÁDÁM~S mért éppen én?~LUCIFER~                          
 91 4   |           tudattá vált a népi ösztön,~S ki a szabadság bámult bajnokául~
 92 4   |           gyürűt,~Adj más játékszert, s mondd: im, a tömeg~Fölébe
 93 4   |          annak, aki nagyra tör,~Erőnk s gyöngénknek nagy kérdőjele.~(
 94 4   |             szűk, mi gyarló látköröd.~S a büszke férfit épp ez vonzza
 95 4   |             van nékem önmagamnak,~Erő s nagyságért nem kebledre
 96 4   |     csecsebecs,~Haszontalan, de szép, s ez érdeme. (Luciferhez)~
 97 4   |      szelletet,~Mely arcodat legyinti s elröpül?~Vékonyka porréteg
 98 4   |             mond, láthatóvá is lesz.)~S mindezt nem a mennyrázó
 99 4   |        ezalatt a trón előtt tűnt fel, s lassan legördül annak lépcsőin.)~
100 4   |               nagy egészt csinál.~ÉVA~S elhagysz-e engem is, szerelmedet? -~
101 4   |           alakban fel foglak találni.~S akkor nem fogsz ölelni már
102 5   |             az ég védje e hon igazát,~S vezesse közénk hős atyádat
103 5   |               költ életre minden szép s nagyot,~De hogyha túl erős,
104 5   |         hogyha túl erős, anyjára tör,~S küzd véle, míg elvérzik
105 5   |            reggel óta járom e helyet,~S szavazatomra nem akad vevő.~
106 5   |          meggyújtotta, kezeit megmosá s a hozandó áldozatra készült.
107 5   |                a nagyot~Porig alázni; s egy nagy férfiút~Kell vonnom
108 5   |        bántalmazzák. Éva két galambot s tömjént áldoz az oltáron.)~
109 5   |               a Khariszok körülállják s rózsákat hinte­nek rá. Áhítatba
110 5   |            bírta venni egy csapással,~S most veszteg áll Phárosznál.
111 5   |           NÉPBŐL~Uram, rekedt vagyok, s kiáltani~Szeretnék.~MÁSODIK
112 5   |            nagyobb,~Mint polgártársi, s azt nem tűrhetik.~ÉVA~Miltiádészről? -
113 5   |    Miltiádészről? - Óh, nagy istenek!~S te is, vén Kriszposz, kit
114 5   |               De hát te, Therszitész? s ti mind, ti mind,~Kik a
115 5   |               szivében a méltó harag,~S míg szóltok, tűzzel-vassal
116 5   |           Magasztossá teszi rózsáival~S az egyszerűség csókos ajkival. -~
117 5   |               hát, amiért könyörgtök?~S a gyöngétől mit kérhet az
118 5   |      Kiérdemlétek a háztűz nyugalmát.~S most én is e kardot, Athéne
119 5   |              vagy, mint ők összevéve,~S megöl, megöl, hogy lábadhoz
120 5   |               e fiút.~Ne lássa vérem, s el, nő, e kebelről.~A villám,
121 5   |           nyomor szolgává bélyegezze,~S a szolgaság, vérengző eszközévé~
122 5   |      Elmondtad a sírverset önmagadra,~S utánad illőt sok nagy síroromra. -~
123 5   |            betölti az arasznyi létet,~S tántorgjon ittasan Hádész
124 5   |             új útra, Lucifer, vezess,~S kacagva nézem más erényeit,~
125 5   |           ifjú, lefordított fáklyával s koszorúval Ádámhoz lép.)~
126 5   |           boldogságot durván illetéd,~S üde virága menten porba
127 6   |        irántad? -~CATULUS~A báj muló, s ha még nem volna is,~Unott
128 6   |               holnap, ami elragad ma,~S kevesb kecsű nő csábít tőle
129 6   |         bírod-é őt vég nélkűl ölelni?~S ha bírnád is, te, aki telhetetlen~
130 6   |          telhetetlen~Gyönyörre vágysz s haszontalan csapongsz,~Mert
131 6   |          nőben találni,~Mig a szépség s kéj eszményképe mindig~Elérhetlen
132 6   |         Proteusként nem változhatunk,~S egy megvetett rab, kínos
133 6   |          viz-é hát a meglankadottnak,~S annak halál, ki habjaiba
134 6   |                 CATULUS~              S ha nyersz?~ÁDÁM~Lovad~Enyém. -~
135 6   |            majd hizlalsz másikat.~ÉVA~S nem dőzsöl-é rút féreg rajtad
136 6   |            Catulus gladiátora elesik, s életéért esdve, ujjait fölemeli.
137 6   |             de Catulus lefogja kezét, s összeszorítva markát, hüvelykét
138 6   |             Ha más ölelkezik.~LUCIFER~S mi, Hippia,~Követjük-é szintén
139 6   |               tudjam,~Ha csókod forró s mindig kész nekem.~CLUVIA~
140 6   |          amiért én is versenyt futok,~S csak egy jó szót sem bírok
141 6   |           ellenáll a perc igézetének,~S nem hagyja lelkét ártól
142 6   |           elragadni,~Nem is jó ember, s bár maradna otthon. -~HIPPIA~
143 6   |               pohárnak~Más a zamatja.~S a mámor, az édes mámor,~
144 6   |          leánynak~Más a varázsa.~MIND~S a mámor, az édes mámor,~
145 6   |             villájában,~Kardot fogott s harcolni méne,~Mint hitvány
146 6   |           méne,~Mint hitvány zsoldos, s még mivégre?~A rongyos nép
147 6   |            rongyos nép jóléte végett,~S tar földön érte el is vérzett.~
148 6   |               hivék, mit kacagunk ma,~S egy-két ily őrült, ha akadna,~
149 6   |            dalnak költője lenni.~ÁDÁM~S te nem danolsz, mit búsongsz,
150 6   |             hogy az ily perc - virág,~S így hervatag.~ÁDÁM~Ah, én
151 6   |              én is érzek illyest.~ÉVA~S kivált, ha még dalt hallok
152 6   |               árja ringat, mint hajó,~S úgy érzem, mintha álomban
153 6   |              múltba szállok,~Hol nagy s nemes volt lelkem hívatása. -~
154 6   |            nyílt koporsóban behozzák, s az asztalra helyezik. Kísérete
155 6   |             rend, senki sem parancsol~S szót nem fogad. A rablás,
156 6   |               a halvány gond, rémület~S égből, földről se részvét,
157 6   |               kebelnek mélyét felveri~S jobb cél felé hiába ösztönöz.~
158 6   |            ébreszt szűdben a gyönyör,~S aggódva nézsz körűl, ajkad
159 6   |            szétporlanak.)~Elporlanak, s új istent nem találsz,~Mely
160 6   |          kitisztul menten a salaktól,~S hozzá siet.~(Megkereszteli
161 6   |            előtérre lép, Éva követi.)~S te itt vagy, Júlia, mondd,
162 6   |           halál az örömet kiölte.~ÉVA~S nem ott van-é helyem, ahol
163 6   |              nyomorultan, kisszerűen,~S szenvedni addig. Óh, ha
164 6   |               él az Isten,~(Letérdel, s kezét égnek emeli.)~Ha gondja
165 6   |              rajtunk,~Új népet hozzon s új eszmét a világra,~Amazt,
166 6   |               mind,~Mi a miénk volt - s újat létrehozni~Erőnk kevés.
167 6   |           századok vetését~Tiporja el s istállót elhagyott~Templomfalak
168 6   |       elsilányult, megfogyott erekbe.~S kik a cirkuszban himnuszt
169 6   |            Ádám!~A férfiúhoz méltó ez s dicső ám.~Istennek tetszik,
170 6   |        tetszik, mert az ég felé hajt,~S ördögnek kedves, mert kétségbe
171 7   |             hadak élén, lengő zászlók s dobszó mellett jő, Lucifer
172 7   |        üdvünknek, érezzék malasztját.~S tiköztetek nem volna szeretet?~
173 7   |              mi sokszor ily beszédet,~S legott házunkra az üszök
174 7   |              a szent zászlót lengeti,~S gyáván hizelgve a népszenvedélynek,~
175 7   |            ronda démont féken tartani~S vezetni, hogy vágyának ellenére~
176 7   |              vágyának ellenére~Nagyot s nemest müveljen szüntelen.~
177 7   |           Éltemnek vágya az. -~Tehet, s tegyen, kiben szent szikra
178 7   |             kialszik, félig összedűl,~S vészesb szirtté lesz a merész
179 7   |     hajszállal nagyobb,~Kisebb lehet, s lényben nem változott,~Ezt
180 7   |         folytathatnók véges-végtelen,~S hol az egzakt pont, mely
181 7   |    eretnekeket kísérve, végre katonák s nép.)~ÁDÁM~Elámulok! - De
182 7   |             az, apostolok utóda.~ÁDÁM~S e meztelábas ronda csőcselék,~
183 7   |             sértsd~Ez abszolút erényü s épp azért~Engesztelhetlen
184 7   |            szent sír harcosi vagyunk,~S a fáradalmas útból megpihenni~
185 7   |          szórva dudvaként tenyésznek,~S tűzzel-vassal bár irtjuk,
186 7   |         hogyha már kihullt méregfoga,~S kiméled-é?~ÁDÁM~Valóban
187 7   |        Nincs-é velünk a rimini zsinat~S más számtalan?~A BARÁT~Rosz
188 7   |           útra tévedett.~De Nicaeában s más igaz hivő~Zsinatban
189 7   |            szűletendnek,~Az eszme él, s a láng, mely fellobog,~Világot
190 7   |                   Ezalatt a pátriárka s a menet elvonul. Nehány
191 7   |               nézd legott~Komédiának, s múlattatni fog. -~ÁDÁM~Óh,
192 7   |           szívben ítél csak közöttük,~S ez a rejtélyes bíró a rokonszenv,~
193 7   |            dereng fel az új gondolat;~S azért meghalnak, mit utódaik~
194 7   |              a gazdag megválthat húsz s nehány,~Mig a szegény három
195 7   |              szegény három solidival.~S ki már fizetni éppen képtelen,~
196 7   |            meg, e barát rég cimborám.~S nem is utálom én az ily
197 7   |              alant.~ ~(Éva mint Izóra s Heléne, annak komornája
198 7   |           Helénéhez)~Elég sovány díj, s illyet sem nyerek? -~HELÉNE~
199 7   |           illyet sem nyerek? -~HELÉNE~S mi hálával tartoznám én
200 7   |          fegyvernök bizonnyal.~HELÉNE~S mit nyertem volna. Vagy
201 7   |          álmomnak hozza vissza képét,~S ne únjak várni hosszu éveken,~
202 7   |          Csalfa, menj előlem!~LUCIFER~S miért? hát nem nagy eszme
203 7   |             engeded.~ÉVA~Nevem Izóra. S a tiéd, lovag?~Imádság jobban
204 7   |               ha ily rejtély maradsz,~S nem bírom sorsod drága fonalával~
205 7   |          égnek malasztját. - -~HELÉNE~S te nem kivánod tudni sorsomat?~
206 7   |         megcsalódtál,~Szerettél újra, s akkor már te csaltál.~Ismét
207 7   |         szerettél - hősödet meguntad;~S üres szived most új lakóra
208 7   |              Te nem bírsz elbucsúzni,~S én nem birom gátolni győzedelmem.~
209 7   |           hagyja meddő bájait,~Mástól s magától elrabolva a kéjt. -~
210 7   |               szív könnyen összeforr,~S megint csak fáj, ha újra
211 7   |        Tankréd, nem beszélnek. -~ÁDÁM~S miért, miért! e rossz fal
212 7   |         légben boszorkányok szállnak, s az ajtó előtt egy csontváz
213 7   |               csontváz kél a földből, s fenyegetve áll Ádám előtt.)~
214 7   |               Heléne meg mindjárt jő, s mit teszek?~Szerelmeskedni
215 7   |        Nevetségessé lenne mindörökre,~S akkor hatalmát elvinné maga. -~
216 7   |           Eseng epedve szerelem után,~S csak kínt arat. Az ördög
217 7   |           szálltam szent eszmék után,~S találtam átkot hitvány felfogásban,~
218 7   |             dicsére embert áldozának,~S az ember korcs volt, eszmémet
219 7   |       Nemesbbé vágytam tenni élveink,~S bűn bélyegét süték az élvezetre,~
220 7   |       élvezetre,~Lovagerényt állíték, s ez döfött~Szivembe tőrt.
221 8   |            lyen. A kertben udvaroncok s hölgyek csoportokban sétálnak,
222 8   |         söpredék gyül a máglyák köré.~S nem őrjöng az sem már öröm
223 8   |             hasábot vetne a parázsra,~S én fázhatom. - Minden nagy
224 8   |              királyt,~Feltűnt a holló s a veres oroszlány,~Utánuk
225 8   |             planéta egyesült hatásán,~S leszállt az ércek bölcseletsava.~
226 8   |           nedves tüzet,~Száraz vizet, s azért nem létesült~A szent
227 8   |              is, midőn~Olyan nyakasan s ernyedetlenül~Igyekszel
228 8   |            tudod jól, korcsmáros vala~S nemességed kétség fölül
229 8   |                Fölemelélek trónomhoz, s csak így~Jutál Müller Borbála
230 8   |              udvaronchoz csatlakozik, s nevetve legyezőjével a második
231 8   |       csillogó~Nyugodt világot tőlünk s újat eszmél.~HARMADIK UDVARONC~
232 8   |            most is, mit reggel kapok,~S te hálátlan vagy, ládd,
233 8   |            hányod, hogy mit áldozasz,~S nem áldozék-e én is eleget,~
234 8   |              Te büszke lennél bennem, s nem keresnéd~Kivűl a boldogságot
235 8   |             mi benned édes,~Világ elé s mindent, mi keserű,~Nem
236 8   |               sem hisz, törpe az idő,~S a báb-istenség csak vétket
237 8   |              tán nyúgodtabb lehetnék,~S te is nélkűlem boldogabb
238 8   |          tekintély - egyházunk szava;~S együtt kell tűrnünk, míg
239 8   |            Minő csodás kevercse rossz s nemesnek~A nő, méregből
240 8   |               nemesnek~A nő, méregből s mézből összeszűrve.~Mégis
241 8   |                  Lucifer jő lámpával, s az asztalra teszi.)~LUCIFER~
242 8   |             mely feltűnt a családnak,~S csak későbben fejlik szokott
243 8   |               sebét. -~Megjött a kor, s mit ér, ha e kebelben~A
244 8   |               mely nem hágy nyugodni,~S csatára kél a renyhe élvezettel. -~
245 8   |               közönyt~Leolvasztandja, s mely új tetterővel~Szemébe
246 8   |          Haladni fog a végzetes uton,~S lezúzza tán azt is, ki őt
247 9   |               szó: ,,reszkessetek!” - s megsemmisülnek. -~Felkeltek
248 9   |        Felkeltek a királyok ellenünk,~S eléjök dobtuk fejdelmünk
249 9   |             fejét,~Felkeltek a papok, s villámukat~Kicsavarók kezökből,
250 9   |              hadsereg küzd a határon,~S mi hő ifjúság tódul szüntelen~
251 9   |    Nagylelküséggel áldoz a hazának. -~S ki egy népnek szent kincsével
252 9   |              engemet helyébe,~Polgár, s letörlöm a gyalázatot.~ÁDÁM~
253 9   |             mint az a lehullott.~ÁDÁM~S ki a kezes, hogy elhozod,
254 9   |            elhozod, ha kérem.~A TISZT~S kell-é kezes jobb, mint
255 9   |            leskedik~Fondorlatával rám s a szent hazára. -~NÉPTÖMEG~
256 9   |             árulás emelt fővel kacag,~S tőrt élesít a Konvent padjain.~
257 9   |             után,~Hol munka vár ránk, s vész az árulókra.~ ~(A sans-culotte-ok
258 9   |       hallgatózik. -~Lépj sergeinkbe, s pályád nyitva áll.~A MÁRKI~
259 9   |             vakmerőn halálba?~A MÁRKI~S azt véled-é, hogy e nemes
260 9   |          erősb? megmentlek ellenedre,~S e jellemért egy higgadtabb
261 9   |           darab~Menyország szállt le, s szentélyébe zár.~ÉVA~Az
262 9   |                hidd el, magam vagyok.~S ha írigyelve nézik is hatalmam,~
263 9   |        mellőlem hullnak el naponkint,~S várom, mikor jő már reám
264 9   |         hajtnám bárd alá fejem. -~ÉVA~S e rémvilágban még szeretni
265 9   |         gyönge rózsa hajlong útain? -~S aztán ki lenne vakmerő eléggé,~
266 9   |               a trónon is ver a szív,~S Caesarnak, hogyha volt szerelmese,~
267 9   |             úgy ismeré,~Mint jó fiút, s nem volt sejtelme sem,~Hogy
268 9   |        sejtelme sem,~Hogy retteg tőle s megrendűl a föld. -~S ha
269 9   |            tőle s megrendűl a föld. -~S ha így van ez, mondd, mondd,
270 9   |             szeretnél?~Nem nő vagy-é, s én nemde férfiú?~Mondják,
271 9   |              szív hogy rokon tiéddel,~S te ezt a szót, hölgy, meg
272 9   |                meg nem értenéd? -~ÉVA~S ha meg? Mi haszna. Más Isten
273 9   |         üdvözölni a felkelt hatalmat;~S e hívatás nőt legjobban
274 9   |           látott ember még érzelgeni,~S ha látna most, ellenség,
275 9   |              nem félne senki többé. -~S mégis könyörgök egy reménysugárt. -~
276 9   |          helyes. -~ÉVA~Tettem helyes, s jutalmamat kivánom:~Tölts
277 9   |                Te férfi vagy, én ifju s nő vagyok,~Bámúlatom hozzád
278 9   |               Aki az~Angyalt ismérte, s látta azután,~Hogy elbukott,
279 9   |           leírni sem lehet, hiányzik,~S minő egészen más lön az
280 9   |               Robespierre, Saint-Just s más konvent-tagok új néptömeggel
281 9   |   konvent-tagok új néptömeggel jőnek, s egy rögtönzött emelvényre
282 9   |               a nép bölcs, megismert,~S a Konvent végzését megszentesíti.~
283 9   |              felett~Mást, mint a nép, s a nép, tudom, barátom.~ ~(
284 9   |            vesszen el.~ ~(Körülveszik s elfogják.)~ÁDÁM~Ne halljatok
285 10  |             mint famulus mellette áll s vállára üt. A reg szürkül.)~ ~
286 10  |              arc alá rejtett bünével,~S a megszokás hazug erényivel. -~
287 10  |             még botrányt okozsz.~ÁDÁM~S az a két nő is álom volt-e
288 10  |    hagyományát~Előitéletként ledobja, s akkor~Kicsínyelő mosollyal
289 10  |                mosolygva és enyelgve,~S arról, mi történt, szót
290 10  |              Im, itt vagyok, bünömmel s könnyeimmel. (El.)~ÁDÁM~
291 10  |          Erőszak, az örökre élni fog.~S fejlődni látom szent eszméimet,~
292 10  |          tanítvány gyors léptekkel jő s az erkélyre megy.)~TANÍTVÁNY~
293 10  |            hogy tudvágyamat betöltöd,~S mélyebben engedsz a dolgokba
294 10  |           felsőbbség érzetével~Anyag- s szellemvilágban egyaránt.~
295 10  |               nem dűlne össze kebled,~S mindezt elérnéd, Istenné
296 10  |          leendnél. -~Kevesbet óhajts, s tán elérheted.~TANÍTVÁNY~
297 10  |               látom, te érdemes vagy,~S a legrejtettebb szentélyig
298 10  |      vigyázattal)~No, látod, én sem - s hidd el, senki más.~A bölcselet
299 10  |              még nincsen fogalmunk. -~S egyéb tanok közt ez legjámborabb
300 10  |     porrajzokat,~Itt-ott kelepce áll, s a vakmerőt,~Ki általlépi,
301 10  |         TANÍTVÁNY~Ah, értlek, értlek, s így lesz-é örökre?~ÁDÁM~
302 10  |               útat, ahol nyílt a tér.~S a tant, mely most őrültséghez
303 10  |               el a müvészetben hitem.~S azt bétanulni mégiscsak
304 10  |                mely egyenjogúvá~Teszi s teremtett lénnyé érleli,~
305 10  |             ha a kéj mámorát alussza.~S bár új utat tör, bizton
306 10  |           nagy ember eszméit megérti,~S szabad szót ád a rejlő gondolatnak,~
307 11  |               morajából eggyéolvadva, s halk zenétől kísérve)~Zúg
308 11  |             ma,~Holnap a tudás miatt,~S szűk rendszernek mértekébe~
309 11  |         mértekébe~Zárod a hullámokat,~S bármint küzdesz, bármint
310 11  |             harcában semmi,~Mindég új s mindég a régi.~Halld csak
311 11  |              magasra a rabok nyögése,~S mi istenik enélkül művei!~
312 11  |         nagyszerűen,~Feláldozván nagy s kedves emberét,~Mivel a
313 11  |               Ha ily magasról nézzük, s nem zavarnak~Nőkönnyek és
314 11  |            doktrinér lesz; vívmány ez s amaz.~LUCIFER (a Towerre
315 11  |          világba elszántan leszállok,~S nem félek, a költészetet,
316 11  |                mely véle harcban áll.~S mig emberszív van, míg eszmél
317 11  |               van, míg eszmél az agy,~S fenálló rend a vágynak gátat
318 11  |           lemennek a Tower belsejébe, s csakhamar munkásokul öltözve
319 11  |            nőt, ki már kiváncsi volt,~S mint vitte ez csávába akkor
320 11  |      Hallgatva Népost - e piros fiúk.~S ki mondja meg, kinek van
321 11  |          mulattat ingyen,~Ki életunt, s felkötteti magát.~ ~(Ádám
322 11  |              mindig versenyez velünk,~S ki nem bírjuk szorítni a
323 11  |               Elrontá sok ledér hölgy s káviár.~ELSŐ POLGÁRLÁNY~
324 11  |               tánc. Katonák, polgárok s mindenféle nép mulat és
325 11  |           Isten táplálja a madarakat,~S minden hiúság, mond a Biblia.~
326 11  |              itt e szép árnyas padon,~S nézzük, mi olcsón és mi
327 11  |              jól mulat~Savanyu borral s rossz zenével a nép.~ELSŐ
328 11  |            csak lopom,~Vagy gyermekem s nőm koldusbotra termett.~
329 11  |              Térj ki előle:~A hatalom s dicsőség mind övé.~ELSŐ
330 11  |               Ezt húzni napról napra, s nézve nézni,~Miként mulatnak
331 11  |               mit tegyek, élnem kell, s nem tudok mást.~LUCIFER (
332 11  |               élvez, a perc életében,~S amíg ölelget, új viszonyt
333 11  |               polgárlány, imakönyvvel s bokrétával kezében anyjával
334 11  |              néki, rossz mértéke van,~S árúja régi. - Erre, szép
335 11  |            LUCIFER~Láttatni volt ott, s látni is talán.~ÁDÁM~E gúny
336 11  |        magának,~Féltékenyen körülnéz, s azt hiszi,~Hogy a világon
337 11  |              nem vagy a nőknél ujonc,~S ha jól megnézzük, ő is eladó
338 11  |          ezalatt szerényen Évához lép s egy mézeskalács-szívet nyújt
339 11  |              mondhat szépeket? -~ÁDÁM~S hát mondhat-é mást? - Sokszor
340 11  |              bántsd - eszére tér tán,~S tulajdonképp nem is tett
341 11  |        haszonlesés,~Olálkodik köztük, s önzéstelen~Emelkedettség
342 11  |          zsoldosok öléből~Lánykáikat, s mindjárt lesz háború is;~
343 11  |               sör és zenére van pénz,~S estélig győzelmünk emlékivel~
344 11  |   Összébbfűzvén frigyünknek láncait -~S mulatni, ahogy most tőlünk
345 11  |            nem bírnak élni, a kutyák,~S van is tán a panaszban egy
346 11  |           félj,~Felelj, mint kérdlek, s karjaidba dűl.~(Hangosan,
347 11  |            leányka epedez önért.~ÁDÁM~S hogy nyerhetem meg?~CIGÁNYASSZONY~                      
348 11  |          tömegtől környezve megjelen, s a szín közepén megáll.)~
349 11  |            tehet.~Természete, ha fél, s kerülni vágyik,~Hogy ez
350 11  |               emberek javára fáradék,~S im, itt van a dicső eredmény:~
351 11  |             is, oly izgató e látvány,~S szép alkalom ragyogni ékeimben.~
352 11  |       dolgozott soká.~De az ón méreg, s azt szivá örökké,~Aztán
353 11  |          beszólt,~Lovel fia ifjú volt s jószivű,~Meglelték egymást,
354 11  |            LUCIFER~A férj kigyógyult, s a nőt nem lelé,~Helye betölt,
355 11  |            vegyed végetlen kincsemet,~S tedd, hogy ne értsem. Őrüljek
356 11  |             ördög is jogcímeket idéz,~S magáét véli mindenik erősbnek.~
357 11  |               hogyha elmegyek~Előtte, s most is ollyan jólesik.~
358 11  |        jólesik.~Mindjárt meglesz már, s futva pótolandjuk,~Mit elmulasztunk. ~(
359 11  |              de az hirtelen lehervad, s nyakáról, karjáról az ékszerek
360 11  |         mulatni.~ ~(A Towerbe tűnnek, s míg lent a csoportozás és
361 11  |           Ledönteni a múltnak rémeit,~S szabad versenyt szerezni
362 11  |             összetartá, a kegyeletet,~S pótolni elmulasztám más
363 11  |                    LUCIFER~Hiú ember, s mert korlátolt szemed~Zilált
364 11  |      létrehoznak,~Csakhogy nekünk ám, s nem kicsiny magoknak.~ ~(
365 11  |           lesz kész a nagy mű.~Bölcső s koporsó ugyanaz,~Ma végzi,
366 11  |           holnap kezd el,~Örökké éhes s jóllakott,~Mi már ma bémegy,
367 11  |          Jövőjét vágyta látni minden:~S szemét behúnyja most ijedten.~
368 11  |               nem nyújta boldogságot:~S most ingyen nyúgalmat találok.~
369 11  |           Hivém, derék vagyok nagyon,~S egy rossz gödörben megbukom. -~
370 11  |              azt.~Szerelem, költészet s ifíuság~Nemtője tár utat
371 12  |        csillagászati, kémiai műszerek s egyéb különösségek múzeumában
372 12  |           társ már most minden ember,~S a csendesen folyó szép rend
373 12  |           száz hitványsággal szitott,~S ábrándos harcra zsákmányolt
374 12  |               régi bőrt.~Ha mint Ádám s Lucifer érkezünk,~Nem hinne
375 12  |          hinne bennünk e tudós világ,~S megsemmisülnénk, vagy lombikba
376 12  |  Falanszterből vagyunk tudósjelöltek,~S ily messze útra nagy hired
377 12  |               ne fogyjon lombikomban,~S akaratomnak enged az anyag. -~
378 12  |              nagy,~Olyan sok a tárgy, s létünk oly rövid.~ÁDÁM~Igaz. -
379 12  |            csak a homályban tévelyeg,~S fogalma sincs arról, miben
380 12  |             építész látja az egészet,~S bár megfaragni nem tud egy
381 12  |           nagy a tudásban is.~LUCIFER~S azért jövénk tehozzád, óh,
382 12  |          ember, ingyen, munka nélkül,~S fel bírta fogni, hű elismeréssel~
383 12  |               a tulajdonnak fogalmát,~S mint őr, od’adta érte életét. -~
384 12  |       megalkotá:~Az élő zsír, ez hús- s gyapjútömeg,~Mely, mint
385 12  |            ércet itt~Vasnak nevezték, s míg el nem fogyott,~Az alumínért
386 12  |               arany, nagyon~Nevezetes s nagyon haszontalan.~Mert
387 12  |               szellem is:~A költészet s hit ábrándképeit,~S csalóka
388 12  |         költészet s hit ábrándképeit,~S csalóka álmok karján ringatózva~
389 12  |        Tacitus Agricolája,~Nevetséges s mégis sajnálatos~Fogalmak
390 12  |           napokból, mint végrendelet,~S nem bírja mégis lángra gyújtani~
391 12  |            aki hatvan évet meghaladt,~S a tudománynak szentelé magát.~
392 12  |                           Igen bizon, s azért~Dajkáink a magasb
393 12  |         gyilkosok, nem féltek-é egész~S legszebb korától a szűt
394 12  |            végzi e munkát helyettünk,~S mig az csalárdul ídealizált,~
395 12  |       Emberkezek pazarlott műve mind.~S üdítőbb-é a víz azon pohárból,~
396 12  |   meggondolatlanul,~Mint a sajtféreg, s édes mámorában~Ráért regényes
397 12  |               korlátozandja az egyén.~S honnan veendi ennek jellegét,~
398 12  |           szabom korlátit az üveggel,~S kivonszolom a rejtélyes
399 12  |            meglevő ifjú tapasztalást,~S miként bérenc költője a
400 12  |              lebegő füst sűrűdni kezd s dörög.)~A FÖLD SZELLEMÉNEK
401 12  |            Végzetnek hívták hajdanán.~S kevésbé szégyenítő volt
402 12  |               Most osztatnak be a nők s gyermekek.~Jerünk oda, dolgom
403 12  |             eléjök lép. Ádám, Lucifer s a tudós az előtérben állnak
404 12  |             egész falansztert.~LUTHER~S ki állna ellent a csábnak,
405 12  |           kíván, hogy megsemmisítsen:~S ott állni bátran, szítani
406 12  |               kebel~Csak gátjaul van, s fel sem ismeri.~AZ AGGASTYÁN~
407 12  |        Megőrüléshez voltam már közel,~S otthagytam a kínt, ott a
408 12  |         rendbontásért a szobába mégy,~S nem élvezed e szép meleg
409 12  |            szűknek érzé a világtekét,~S mi egyformára, mily törpére
410 12  |              hogy lelkünk vele rokon,~S megvetjük e földnek hitvány
411 13  |            szentségsértő járna benne,~S keblemben két érzés küzdelme
412 13  |            hogy magas~Lelkem lezárja, s vágyom el köréből;~De visszasírok,
413 13  |             Szent szózatot sejt a pór s megriad,~Mi nyomorú párázattá
414 13  |            elvegyül~Milljó társ közt, s az volt egész világunk.~
415 13  |       csillagok megettünk elmaradnak,~S nem látok célt, nem érzek
416 13  |           lelkem az enyém,~A gondolat s igazság végtelen,~Előbb
417 13  |             SZAVA~Hiú ember! próbáld, s szörnyet bukol.~Előbbvaló-e
418 13  |             az illat,~Alak a testnél, s napnál a sugára?~Óh, hogyha
419 13  |               hiába, idegen világban,~S nem érez többé semmit és
420 13  |        anyagnak,~Mit földednek hívsz, s mely ha más leendne,~Nem
421 13  |            fény, az ottan hang talán,~S jegecül tán, mi itten nőve
422 13  |                Hogy megközelítsd őt - s elront kicsínyül. -~ÁDÁM~
423 13  |              boldog leszek. -~LUCIFER~S e sok próbára mégis azt
424 13  |          küzdésed nem lesz hasztalan?~S célt érsz? Valóban e megtörhetetlen~
425 13  |              halál, az élet küzdelem,~S az ember célja e küzdés
426 13  |       vesztél-é el hitmártír gyanánt,~S később a tudománynak fegyverével~
427 13  |         földre, új csatára. -~LUCIFER~S feledted-é már a tudós szavát,~
428 13  |              érezem, tudom. -~LUCIFER~S aztán? - Van-é küzdés, nagyság,
429 13  |             Ész rendezett teóriáiból,~S melyet magad szemlélhetél
430 13  |                ami hívatását~Betölté, s akkor újra felmerűl~Az eszme,
431 14  |           bokor leng a zuzmók között,~S a hold vörös képpel néz
432 14  |               áll még egy embertanya,~S gazdája, ím, most lép ki
433 14  |           elfogok, csak hallgass meg, s ne ronts el.~LUCIFER~Hát
434 14  |               a fókát meg én.~LUCIFER~S a nagy szellem veled táplálkozik.~
435 14  |              Mi gyáva nézlet!~LUCIFER~S mást tevél-e te?~Az a különbség
436 14  |            egykor. - Óh, bocsáss meg,~S elátkozom örökre.~ÁDÁM~Ím,
437 14  |               Nehány törvénye mozgat, s tart lekötve? -~LUCIFER~
438 14  |               tart lekötve? -~LUCIFER~S van-é különben? - Azt hiszed
439 14  |              szép Porciához~Hazasiet, s a harc izgalmait~Kiheveri
440 14  |            hogyha pápa lessz esetleg,~S Leó tanár egy német egyetemben:~
441 14  |           tudja, nem reformál-é emez,~S az sújtja átkát a dúló merészre?~
442 14  |      hasztalan,~Mindég kerülnek újak; s oly kevés~A fókafaj. - Ha
443 14  |             hogy kevesb ember legyen,~S több fóka. -~ÁDÁM~Lucifer,
444 14  |               Éva Ádám nyakába borul, s a gunyhóba vonja.)~ÉVA~Légy
445 15  |             ittasan kilép a gunyhóból s álmélkodva körülnéz. Éva
446 15  |  álomképeimből,~Kiábrándultam sokból, s most csupán~Tőlem függ,
447 15  |          szőnyeget von a mélység fölé~S biztatva mondja: száz merész
448 15  |          bélférget is,~Mely vércsében s macskában bír csak élni,~
449 15  |              macskában bír csak élni,~S kifejlődése első korszakát~
450 15  |             macska-, vércse-körmöket,~S mely óvatos, ki is kerülheti,~
451 15  |       máglyának meglesznek martaléki,~S meglesznek, akik gúnyolódni
452 15  |             akik gúnyolódni fognak. -~S ki lajstromozza majd a számokat,~
453 15  |           sors: eddig élj,~Kikacagom, s ha tetszik, hát nem élek.~
454 15  |               mint utolsó felvonás...~S azt mondom: vége a komédiának. -~ ~(
455 15  |            Hiszen minden perc nem vég s kezdet is?~Ezért láttál-e
456 15  |         Utolsó csókod oly hideg vala,~S gond vagy harag van most
457 15  |            enyelgés.~Nő azt nem érti, s nyűgül van csupán.~(ellágyulva)~
458 15  |            volt; ez nyúgalom!~LUCIFER~S te, dőre asszony, mondd,
459 15  |              hoz földedre minden bűnt s nyomort.~ÉVA~Ha úgy akarja
460 15  |         malomnak barma, holtra fárad,~S a körből, melyben jár, nem
461 15  |       kislelkű tömeg? Világosíts fel,~S hálásan hordok bármi végzetet;~
462 15  |         múlékonyan~Pihen csak lelked, s túl örök idő vár:~Erény
463 15  |               majd a végetlen érzete.~S ha ennek elragadna büszkesége,~
464 15  |                dicső a pálya,~Nagyság s erény leszen tehát vezéred,~
465 15  |              a tér, mely munkára hív,~S ha jól ügyelsz, egy szózat
466 15  |           Szünetlenül, mely visszaint s emel,~Csak azt kövesd. S
467 15  |              s emel,~Csak azt kövesd. S ha tettdús életed~Zajában
468 15  |            álland oldalodnál,~Balsors s szerencse közt mind-egyaránt,~
469 15  |           élesztő, mely forrásba hoz,~S eltántorítja bár - az mit
470 15  |        Választhatni, mily nagy eszme,~S tudni mégis, hogy felettünk~
471 Info|               fordítását tartalmazta, s bemutatták a frankfurti
472 Info|         többségükben szómagyarázatok. S ha nem is tartjuk szükségesnek
473 Info|           kiadások szabályai mellett, s tekintsük alapszövegnek
474 Info|              a változatot fogadta el, s közel 165 évet kellett várni
475 Info|             Így itt „nyert” egy sort, s a Tragédia szövege ezért
476 Info|        javítások) kellene beszélnünk, s nem követjük Kerényi Ferenc
477 Info|              itt egyetlen kéziratról, s az azon látható kétféle
478 Info|              1989 példáját elfogadva, s a bevezetőben elmondottakból
479 Info|             érzek i<l>lyest.  A jav.: S így hervatag. / Ah én is
480 Info|                a különírás-egybeírás, s a központozás területén
481 Info|               számítógép összegezett, s melyek talán igazolják:
482 Info|            sor esetében szívlelte meg s javított, módosított az
483 Info|          Madách művét mai olvasóinak, s a Tragédia lehető legpontosabb
484 Info|         személyes, erőlteti a hangot: s a mérték miatt látszik betoldva
485 Info|                 Részünk csak az árny” s alább: „Fényében ily osztály
486 Info|              Be van befejezve~ 14 K: <S úgy összevág minden, hogy
487 Info|              mert a darab elején van, s első szava istennek. Nem
488 Info|              hogy félretettem a művet s csak Jámbor Pali sürgetésére
489 Info|            jav.: csillaggömböket ~ K: S<v>érák ~ A: „Svérák” (több
490 Info|         publicumnak nem magyarázhatok s így csak bátran ki vele.- ~
491 Info|             könny~ 58  K: Mint tavasz s tél <helyt cserélnek,> ~
492 Info|                   A jav.: Mint tavasz s tél, kört vesz rajta,  ~
493 Info|           következő volt: Mint tavasz s tél helyt cserélnek, / Az
494 Info|          egyesíted, ~ A jav., T 1924: S a változatlant egyesíted, ~
495 Info|                  1861, 1863, KF 1989: S változatlant ~ [A főszöveg
496 Info|       főszöveg a K alapján emendálva: S a változatlant... Így helyreáll
497 Info|               M jav.: Jóság!]~ 76  K: S te hallgatsz <Lucifer,> ~
498 Info|        hallgatsz <Lucifer,> ~ A jav.: S te, Lúcifer, hallgatsz,~
499 Info|               jav.: konyhádba~ 92  K: S elnézed <ő is> hogy  ~ A
500 Info|        elnézed <ő is> hogy  ~ A jav.: S elnézed néki, hogy~ 93  [