Felvonás
1 Szem| az ifjúság istenasszonya, és az ég pohárnoka~DEIANEIRA,
2 Szem| Deianeira rableánya ~TÖBB RABNŐ ÉS NÁSZNÉP~ ~ ~
3 1 | ELSŐ FELVONÁS~FÉRJ ÉS NŐ~ ~Személyei: Herakles.
4 1 | lép)~Ülj csak le nőcske;~És fűzögesd hitvány tekercsedet;~
5 1 | nincs~Minden virág közötte; és kivált~A rózsa, árnyék nélkül
6 1 | EURISTHEUS~Nem.~DEIANEIRA~És miért hát?~EURISTHEUS~Hogy
7 1 | megkínzalak, - mert ifju vagy még,~És játszni kívánsz vélem mint
8 1 | lelke visszasír~Múltjára, és az indulatvihar közt~Könnyen
9 1 | keblemből könnyen kibúvik~És szívtelen halok meg melleden.~(
10 1 | JOLE~ Igaz!~Anyám sincs! És ha volna is: minek?~Nő lenne
11 1 | is: minek?~Nő lenne csak, és nő én is vagyok.~Különben,
12 1 | HERAKLES (Euristheushoz)~ És Mycaene~Királya mért jött
13 1 | Összegyűri s eldobja.) és a mennyeknél dicsőbb.~Óh,
14 1 | Csillag tüze, csak fénylik és nem éget.~Ne várj többé
15 1 | Karjában. Én itt alszom; és azért~Alszom csak, hogy
16 1 | idő kell~A tettre még; és addig mit tegyek?~(Egy ősz
17 1 | hajadnak;~De e sír oly forró, és oly fehér,~Hogy ott nem
18 1 | mert Herakles azt~Feltépi, és csókokkal elborítja;~Ott
19 1 | melyek elapadnak egykor.~És most nyugodj, öreg! Nem
20 1 | Üdvözöllek~Sötét éj, mert fönt és alant kiszórod~Csillagleányid.~
21 1 | Kis gyermek alszik bent és álmodik.~Mig álmodik egy
22 1 | a dörgőről: megmosolyg.~És míg mosolyg: csörögni kezd
23 1 | A pölyhös kéz felnyúlik és belőle~Megfogva hull két
24 1 | föltekint az ívet megragadja~És szárnya-szegve a kesely
25 1 | A légben morzsolá szét? És ki volt~Ki még magát a súlyos
26 1 | együtt szép leányok ültek.~És mint fonóban szoktak a leányok~
27 1 | Arany kenderfonál tekerge és~Fel-felgyürűzé az orsó nyakára -~
28 1 | csontvállain~Oroszlán zörgött és kérges sörénye~Széltől szétdúlva
29 1 | sulyoknak.~Jön, mondom, és botját a szép királylány~
30 1 | lány kilopja a botot~Alóla és guzsallyal fölcseréli.~A
31 1 | Óh tekints reám Herakles~És mondd még egyszer, mert
32 1 | korodban hűn szerettelek~És mint ifjú nőt is, mert azt
33 1 | villámiban, mely szép vala~És fénybogárként éjjel is világolt.~
34 1 | fénybogárként éjjel is világolt.~És most az arc ránccá szövőde
35 1 | asszonyom, a végzést~Férj és nő lenni e nap megszününk.~
36 1 | a féltés lesújt, megöl~És majd toromban űlöd nászodat,~
37 1 | Vérfoltokat sütött ki arcomon~És sebjeit az üdvösség gyógyítá.~
38 1 | DEIANEIRA (kezét megfogja és szemébe néz)~E sötét haj, -~
39 1 | eltépi)~ Megszakadt~A lélek- és a lanthúr.~HERAKLES (jóizűn
40 2 | lélegzetem~Alig suhog, - és olyan csendesen~Mint halni
41 2 | fáj, csak szívem dagadt~És fölrepesztni készül mellemet.~
42 2 | mely kínkacajt fakaszt~És a játszók közűl egyet megöl.~
43 2 | ámítom magam? Komoly lemondás~És jól kimért gúny volt, amit
44 2 | a pokróc szebben illik.~És jobb is a kőnyűket törleni,~
45 2 | JOLE~Midőn lakodba jöttem, és sirék;~Te azt mondád: ne
46 2 | helyett anyád leendek én;~És én lányoddá akkor nem lehettem.~
47 2 | Neked kell a gyámlány; jer és fedezd fel~Mind azt, mit
48 2 | fel~Mind azt, mit érzesz, és mit vagy teendő;~Talán segíthetek
49 2 | nem úgy,~„Lányom nincs! És ha volna is: minek?~Nő lenne
50 2 | is: minek?~Nő lenne csak és nő én is vagyok,~Különben
51 2 | nőtt Oichelia~Véres mezőin és dicső fehérnek,~Mint ősz
52 2 | mint királyt,~(Élesen.) És mint Herakles nagybátyját.~
53 2 | önnön keble veszthet el”.~És őszülék azóta kín között~
54 2 | lett;~Emberrel, szörnnyel és szellem fiúkkal~Csatára
55 2 | újra,~Boszúm felébredt, és utána csúsztam;~Homok- és
56 2 | és utána csúsztam;~Homok- és bércen, térden s talpomon;~
57 2 | gyilok helye,~Keblében; és azt végre feltaláltam.~JOLE~
58 2 | végre feltaláltam.~JOLE~És hol?~EURISTHEUS~Szivében.
59 2 | EURISTHEUS~Nyugodtan hát és hallgass meg leányom~Herakles
60 2 | mint nem tudunk~Mi többiek: és lelke mindenét~Központosítá
61 2 | HERAKLES (jön Philoktetes és Jolausszal)~Vigan Philoktetes,
62 2 | Egyszer rabnődnek hagytad, és Herakles~Szavát mindig megtartja.~
63 2 | gondom többé rá? Egy percenet~És újra vőlegény leendek. A
64 2 | itt a násznép!~(Férfiak és nők jőnek; Herakles elővezeti
65 2 | szerelmed oly bájjal virágzó,~És olyan szende, mint e kis
66 2 | vissza öltönyöd;~Ez véres, és menyegző éjszakámon~Nem
67 2 | volna lángom ellenében.~És esküszöm még azt is, mit
68 2 | Herakles!~Én nő vagyok, és a mi jellemünk:~Remegni.
69 2 | este.~A csillag, a hold, és az éjmagány~Leghűbb barátja
70 2 | Talán jó!~Magam sem tudtam, és most sem tudom~Mi az? -
71 2 | napom van,~Csak egy napom; és nem tudom miért~Rimánkodtam
72 2 | Elég! Mindent megmondtam; és~Nem kérdé senki, nem hallotta
73 2 | hangozott~Ablaklugosaim közt és a dalnok~Remegve nézett
74 2 | A földön kóborol, szánt, és magot vet, -~S nincs gondja
75 2 | vassal piros vért önteni!~És a király mi boldog! kincs
76 2 | legfölső trónusán mosolyg~És amit álmodik vagy szíve
77 2 | képzemények földén édeleg~És bűvsugárt rabol a szellemektől,~
78 2 | mert odáig lantja nem hat~És itt alant nincsen ki értené,~
79 2 | untalan~A hangot húrjaidba? És utóbb is~Elvesztegesse rád
80 2 | Most már szabad vagyok és társtalan,~Most könnyű és
81 2 | és társtalan,~Most könnyű és vidám! De boldog-e?~Nem;
82 2 | boldogtalan; szorong~A szív és kér! De mit? Leányt, leányt!~
83 2 | visszhangzod a mell kínait!~És csúfolsz rossz darab fa.~(
84 2 | Agyamba teremtélek meg és~Azóta keblemben növél virágnak;~
85 2 | megértem,~Mert reszket szíved és arcod pirul.~JOLE~Bocsáss
86 3 | gondom nékem arra?~JOLAUS~ És nekem mi?~EURISTHEUS~Elég
87 3 | rossz szolga! Elmegyek tehát~És elbeszélem kedves jó uradnak,~
88 3 | hal akkor is némán fülel;~És majd gondolkozunk: ugyan
89 3 | menyasszonyával~Fog édelegni.~JOLAUS~ És mért épen akkor?~EURISTHEUS~
90 3 | szorongatott:~Megfojtja, és a régi nőt bújában~Szivéhez
91 3 | ki azt~Használni tudja, és én jól tudom.~JOLE (Euristheus
92 3 | hevében~Ne olvadjon szét, és ne égjen el;~Mi is leendene
93 3 | Ha minden szellem, állat és növény,~Mi páródzik, nappal
94 3 | nap maga,~A lég, a víz, és a sok Istenek,~A tűzvilágban
95 3 | minekelőtte ők~Születtek és még nem volt gondolat,~Nem
96 3 | hogy elvegyülve~Hím-vérem és lelkemnek lényegében~Ne
97 3 | egyszer~Csókoltalak meg, és sápadt maradtál.~(Gúnyosan
98 3 | érceren keresztül a szívig;~És nem bírok - és semmit sem
99 3 | a szívig;~És nem bírok - és semmit sem birok!~E kéz,
100 3 | lélekéberségedet,~Ha vész közelg és földre rogysz sikoltva,~
101 3 | csak szívével tud csatázni~És oly mezőn csak, ahol csalni
102 3 | Mért volt az véres ing?~És mért nyújtotta épen nász
103 3 | Ezt ki kellene nyomozni;~És még ma. Bátran csak leány!
104 3 | mi nők~Igézni szoktunk; - és élj boldogul!~DEIANEIRA~
105 3 | többet ér~Mindennél. Még ifjú és kellemes vagy,~Boldog lehetsz.~
106 3 | Hogy boldog lenni nem tudsz és lehetnél.~DEIANEIRA~Egy
107 3 | is~Csak nő vagy, mint én; és ifjú szíved van,~Mely rossz
108 3 | rossz még nem lehet; jer és ölelj meg!~S ha sorsom érdekel,
109 3 | érdekel, figyelj szavamra.~És adj tanácsot, mit legyek
110 3 | valék:~Vitézek küzdtek értem és közöttök~Nessos is, egy
111 3 | után Herakles felfogott~És vitt honába; Nessos jött
112 3 | csüggtem~Az óriás karjában; és midőn~Már a folyam medréhez
113 3 | Kiáltott férjemnek: kövesse őt~És futni kezde. Megmeredt Herakles,~
114 3 | dühében~A földön tombolt, és íját ragadta;~Szivem mellett
115 3 | Arcát a szín megsárgult, és szemét~Reám meresztve szólt: „
116 3 | véres inget~Hordoztasd véle, és haló szerelme~Feléled újra.”
117 4 | NEGYEDIK FELVONÁS~ISTEN- ÉS EMBERNŐ~ ~Személyei: Herakles.
118 4 | A nyíl méregben ázott, - és a vér~Az ingen mérges. -
119 4 | Nessos tégedet~Imádott; és azért adá az inget,~Hogy
120 4 | magas szerelem~Nemesen érez, és a halni készülő~Végső bucsúja
121 4 | bizonnyal~Nem is árt.~DEIANEIRA~ És ha a vad óriás~Megcsalt?
122 4 | fohásza, amidőn~Meghalnak. És különben veszteni~Nincsen
123 4 | HERAKLES (indulattal)~ És mért épen őt?~JOLAUS~Mert
124 4 | teremtvék, mért esengek értök!~És mégis! mégis! - Óh, nem
125 4 | Midőn eddig csatáztam, és csatámban~Megvérzettek:
126 4 | hogy több vér folyjon el;~És meg nem érzém: fáj-e a nyitott
127 4 | teremtés szállt velem~A síkra, és egy ér a szívközépen~Kettészakadt,
128 4 | most ajkamon? Elűztem őt!~És megtapodtam, mint csalárd
129 4 | lángoló örök szerelmedet;~És ebben is megcsaltál: mert
130 4 | hajol, leszállsz közénk~És lángaink meglopva, visszamégy,~
131 4 | meri~Szeretni a mienket, és ha mi~Övéihez felnézünk,
132 4 | Rágatja szét mellünket. És az ok mi,~Hogy mink felnézünk?
133 4 | mint menny urát~Imádlak. - És ha nem tagadsz fiadnak~Adj
134 4 | hagyod~Itt együtt őket? És minek neked~Ott fent a szellem?
135 4 | szerelmes, hogyha küzd, bolond;~És én olyért esengek, mit csak
136 4 | add nekem,~De szép legyen és meg nem hervadó,~S ki egy
137 4 | szellemem~Túlföldi éltét és told a tiedhez;~Vagy, hogyha
138 4 | Vagy, hogyha léted hosszú és magad~Is únod: tégy egy
139 4 | tégy egy szép tréfát velem,~És semmítsd meg. - Most nem
140 4 | hogyha szidlak, mennydörögsz;~És hogyha kérlek, eldugod füled!~
141 4 | Nem bírja visszazengni, és elúszik~A mennybe vissza?
142 4 | napnak fényétől kifárad és~Lealszik, és midőn az ifjú
143 4 | fényétől kifárad és~Lealszik, és midőn az ifjú lélek~Magát
144 4 | áloméletet -~Ki feltűnsz, és a lég között repesve,~Tündérkarokkal
145 4 | kucsolt kezekkel felsírunk,~És balgák míg sírunk, könyünk
146 4 | sírunk, könyünk megindul~És felriadva bámulunk utánad.~
147 4 | szerelem,~Mely csak pislog és senkit sem melenget?~ Nem
148 4 | Majd mozdúlok én tehát~És megkarollak, bár az égtető~
149 4 | Istenek leánya!~Csókoltál és semmit sem érezek~Arcomba!
150 4 | elígértem halhatatlan~Jövőmet és éretted semmülést~Szenvedni
151 4 | minden semmiség, fenéktelen~És boltozatlan fényüreg.~HEBE~
152 4 | öröknapig; -~S azért, hogy élj, és sorsod rabja légy:~Én meg
153 4 | Hah az~A félembermű sírja, és nehéz~Egészből egy felet
154 4 | egész.~(Kezét mellére teszi és az égre bámul.)~DEIANEIRA (
155 4 | DEIANEIRA (jön)~Itt ő, itt és lázasan, mint amidőn~Végharcát
156 4 | tűzszikrátalan,~A kar letette botját és kúcsolva~Égnek mered! Óh,
157 4 | bájsugár övedzi át valóját~És mintha a lég közt olvadna
158 4 | Véres ingét kebléből kihúzza és Heraklesra adja.)~Ne, e
159 4 | Istenek, a gígaszok kiszálltak~És - megnevetnek engem. Hah
160 4 | összevágja.)~ Nekem fáj!~Menny és pokol, nem bírsz semmíteni!~
161 4 | messze,~Hol Hebe sír! (Fut és eldől.)~EURISTHEUS (rendkívüli
162 4 | DEIANEIRA~Te hát?~EURISTHEUS~Én, és te, és a mérges ing;~Tapintsd
163 4 | hát?~EURISTHEUS~Én, és te, és a mérges ing;~Tapintsd a
164 4 | percig.~(Herakleshez mász és az inget tépi.)~EURISTHEUS~
165 4 | Megfogja Deianeira kezét és elakarja Heraklestől húzni.)~
166 4 | segítség!~(Philoktetes és Jolaus berohannak.)~EURISTHEUS~
167 4 | nem.~(Féltérdre emelkedik, és átszúrja keblét.)~JOLAUS (
168 5 | Oeta hegyén egy sir látszik és sziklák.)~ ~JOLE (jön a
169 5 | mellemhez, a szirt keskeny és mély:~Nem szólsz? Vonaglik
170 5 | mezőkön,~Éneklünk bérceken, és mint pacsirták~Csók- s dalba
171 5 | te őt~Nem győzheted le, és nem is fogod.~Csókját sem
172 5 | gyermekként a kertben sírdogál.~És mind halált jósol; s meghalni
173 5 | Most hordd össze mind~És rakd halomra.~JOLAUS~ Áldozunk
174 5 | megszorítja.)~HERAKLES (nyilait és íveit neki adja)~ Még egy
175 5 | Mert méreggel van kenve, - és tudod~Minővel. (Súgva.)
176 5 | Csak Jole csalt meg, - és a véres ing.~Hah, nem, nem!
177 5 | legyőztem! A leányt~Kivertem, - és a nőt meggyilkolám.~Szegény
178 5 | nő szeretni van teremtve, és~Ha ezt nem bír már, haljon
179 5 | Ráveti az oroszlánbőrt.)~És most megszűnik közöttünk~
180 5 | közöttünk~Alant a földön és a föld fölött~Minden viszony. -
181 5 | világot;~S szabad vagyok; és oly szabad: minő~Nem voltam
182 5 | kiküzdött a földnek porából;~És nő nem dúlja föl többé nyugalmát.~
183 5 | meghalni sem tudok!~Fuss! És vidd el magaddal a bűbájt,~
184 5 | rezgő tüzet:~Mely a hím és anyának egyesült~Szikráitól
185 5 | megtapintja)~ Hideg,~Uram; és megfagy rajta a halál is.~
186 5 | HERAKLES~Porrá.~JOLAUS~ És én.~HERAKLES~ Koplalni megmaradsz.~
187 5 | leszórni~A csillagot, a holdat és napot?~Óh, mért öngyilkos
188 5 | öllel közelb~A mennyhez, és egy öllel távolabb~A földtől!
189 5 | tudom?~A test alá vágy, és a gondolat föl!~Ne küzdjetek,
190 5 | magát~Nő nélkül szüli meg, és léte körként~Kezdet- és
191 5 | és léte körként~Kezdet- és végtelen; hol a szerelmi
192 5 | A semmiségbe hullott, - és mi e~Kis sárt világnak hisszük,
193 5 | hevében~Keblébe hullott és leégeti~S a benne rezgő
194 5 | HERAKLES~Nem nő miatt, nem; és ki merné~Azt mondani?~JOLE (
195 Info| Információ~ ~ ~FÉRFI ÉS NŐ~ ~CD-szöveg, Madách Imre
196 Info| Imre összes művei~ ~A Férfi és nő kézirata az OSzK kézirattárában
197 Info| szövegben idézett címen és jelmondaton kívül a következő
198 Info| sem említették.~A Férfi és nő első kiadása a Madách
199 Info| jőj, leszesz, hivém stb.) és a ma már nem használt szóalakok
|