Felvonás
1 1| KALISTE~Miért ne? Ülj közénk. Mi a neved?~JOLE~Most Jole.~
2 1| keblén széjjelhúz.)~HERAKLES~Mi az, mi itt feszeng? Miért
3 1| széjjelhúz.)~HERAKLES~Mi az, mi itt feszeng? Miért zsugorg~
4 1| Nézd csak: még mirtusz is, mi jut eszébe.~Te jó asszonyka
5 1| jó, (Elszóródva.) sír, - mi a sír?~Halott ágy, mely
6 1| Csókollak. (Leborul.) Hah mi az, mi ott világol?~Úrnőm
7 1| Csókollak. (Leborul.) Hah mi az, mi ott világol?~Úrnőm jő!~(
8 1| kirázni kedves álmaimból?~Mi vagy te ahhoz képest? Barna
9 1| nekem is,~Ha szenvedsz; óh, mi egy vagyunk a testben,~Mint
10 2| Asszonyom!~DEIANEIRA~Mi van még rajtam, ami egy
11 2| nője is legyen?~Ha, ha! Mi szép rokonság. (Megragadja
12 2| Euristheus bejő utána.)~Mi ez, nő?~DEIANEIRA (leverten)~
13 2| forrón, - mint nem tudunk~Mi többiek: és lelke mindenét~
14 2| ülünk!~Ne légy oly szótalan; mi bánt? s te fickó~Mért nem
15 2| mert egyszer szavam adám.~Mi gondom többé rá? Egy percenet~
16 2| Herakles!~Én nő vagyok, és a mi jellemünk:~Remegni. Minden
17 2| megfogja, ki elhúzódik.)~ Mi ez?~JOLE~Herakles, egy kérésem
18 2| szeretlek mindörökké.~HERAKLES~Mi az?~JOLE~Egy holdja épen
19 2| tudtam, és most sem tudom~Mi az? - Jól látok-e? Ki jő
20 2| vért önteni!~És a király mi boldog! kincs között~A föld
21 2| megreszketve tölti be!~Óh Istenem! Mi boldog a király!~De a dalnok,
22 2| megrezzenti)~ Csak én!~LANTOS~Mi az?~Most is visszhangzod
23 2| Megfogja.) Hiszen ösmerjük már mi egymást!~Agyamba teremtélek
24 3| megütközve)~Én? Bolond!~Mi gondom nékem arra?~JOLAUS~
25 3| arra?~JOLAUS~ És nekem mi?~EURISTHEUS~Elég rossz szolga!
26 3| olvadjon szét, és ne égjen el;~Mi is leendene a nagy világból,~
27 3| szellem, állat és növény,~Mi páródzik, nappal páródzanék?~
28 3| emeli, agyonszorítandó.)~Mi ez? (Az elájult leányt leereszti.)~
29 3| Asszony! Te puha asszony!~Mi van benned? Vesédre kúcsolódott~
30 3| Mondtam.~JOLAUS~ Istenem! Mi lesz,~Belőlünk? Nagy Herakles,
31 3| földre rogysz sikoltva,~Mi vagy te? Nem annyi vér s
32 3| összekulcsolja.)~ Megállj, megállj! Mi volt~Amit Deianeira tegnap
33 3| még kérni tőlem? Mondd, mi van még,~Amit nem adtam~
34 3| Vagy vedd elő mind, amivel mi nők~Igézni szoktunk; - és
35 3| Haszontalan! Herakles megvetett!~Mi volna ily kisenyvedett kebelben:~
36 3| ily kisenyvedett kebelben:~Mi őtet vissza bírná csatlani?~
37 3| De megkönnyítéd lelkemet; mi csendes~Most szívem! Mert
38 4| Leányom, késértsd meg, mi bűverő~Van benne; hogyha
39 4| megteszek;~A legrosszabb mi érhet, a halál;~S annak,
40 4| Szeretni a mienket, és ha mi~Övéihez felnézünk, Tityusként~
41 4| szét mellünket. És az ok mi,~Hogy mink felnézünk? Ő,
42 4| te szellemarcú lány alak?~Mi a sugár, mely homlokod köríti?~
43 4| sugár, mely homlokod köríti?~Mi a hervadhatatlan glória,~
44 4| mosolygsz, te megpirulsz! Mi az?~Nemednek rendes színe?
45 4| fölveti szemét)~Fáj a szívem! Mi ez? A hős meredt!~S fölötte
46 4| PHILOKTETES~ Istenek! Mi ez, Herakles!~(Ráborul.)~
47 4| Meglátja nejét.) S ez mi itt?~Holt asszony? (Vadul
48 5| cselszövő~Kétségbeesve elfutott. Mi lesz most~Belőlünk, jó fiú?~
49 5| Nem vetted észre már ma~Mi néma a királyi lak? Halotti~
50 5| meggyilkolám.~Szegény Deianeira! Eh mi gondom ő rá?~A nő szeretni
51 5| ki a lélek - állana.~De mi a halhatatlanság? Halál,~
52 5| mindörökké nem lehet~Annak, mi kezdetben kezdett mozogni.~
53 5| vétett e szellem neked?~S mi köze van a mellhez, a velőhöz~
54 5| tüzet!~JOLAUS~Uram, uram mi bánt? Nem láttalak~Így még
55 5| feszíti.)~ Ez arcon~Mit látsz, mi oly feltűnő?~JOLAUS~ Sápadást.~
56 5| szellemeket körző glória.~Mi is itt lent az élet? Pillanatnyi~
57 5| kínszenvedés, vagy áloméden;~Mi e föld? Egy sár, melyet
58 5| semmiségbe hullott, - és mi e~Kis sárt világnak hisszük,
59 5| egy ezredperc léte csak.~Mi a nő, s ember? Az hajnalra
|