Felvonás

 1 1   |   HERAKLES (belép, karján a szép, de sápadt Jole)~ Nőm!~DEIANEIRA (
 2 1   |          jó asszonyka vagy nejem, de nem szép,~Nem Jole; mert
 3 1   |         sírja eddig ősz hajadnak;~De e sír oly forró, és oly
 4 1   |       holtét siratja.~(Felugrik.) De én egyet sem! A kevély menyasszony~
 5 1   |          Jer mellém s itt dalolj.~De más danát az éjről.~LANTOS (
 6 1   |     Alszol? Ha alszol, ébredezz!”~De mért őt költeni?~A pölyhös
 7 1   |         egy nyalánk, csalfa lány,~De szép, ámbár szeszélyes büszke
 8 1   |           Mely oszlopnak kicsiny, de nagy sulyoknak.~Jön, mondom,
 9 1   |           hogy akkor~Szerettelek. De azt nem mondtam, úgy-e~„
10 1   |       kebelnek izmai~Meghajlanak, de széjjel nem szakadnak;~Te
11 1   |         az által,~Hogy megcsalod; de az téged megölhet.~Nem,
12 2   |       elröpülő lelket véli látni.~De semmim sem fáj, csak szívem
13 2   |   gyermekem, vitézim, s mindenem;~De egy hibázik, a lélek nyugalma.~
14 2   |           széles mellét a fiúnak.~De a gyilok széttörve hulla
15 2   |       dicsőség szomja fojtja meg;~De ő csak győzött mindenütt!
16 2   |          vegyítné a porral magát;~De ő közénk vegyült s felolvadt~
17 2   |          pór, e fény elszédítene.~De még egy hódoló hiányzik.
18 2   |     menyasszony, nincs ajándokom.~De van kérésem, melyet szívszakadva~
19 2   |          egy percecskét is várni. De~Hű nő csak a hű magzatból
20 2   |      Istenem! Mi boldog a király!~De a dalnok, kit a föld megnevet,~
21 2   |  társtalan,~Most könnyű és vidám! De boldog-e?~Nem; még most
22 2   |            szorong~A szív és kér! De mit? Leányt, leányt!~Jolét,
23 3   |       JOLE (fájdalommal)~Azt nem, de tenni semmit sem merek!~
24 3   |     törném össze a harmat kebelt?~De még nem is csókoltál! Én
25 3   |         semmit sem ér; kiösmerék!~De mégis! Nincs, hiába több
26 3   |    vétkezém, jó asszony, ellened;~De minden vétkem: hogy leány
27 3   |        magas mint bércek cédrusa,~De mégsem oly dicső lény, mint
28 3   |    megöleli)~  Óh, angyalasszony!~De megkönnyítéd lelkemet; mi
29 3   |          Nézi őket.)~ Szép, szép, de kár hogy elmegy.~KALISTE~
30 3   | keresztülveti mellén.)~  Istenem!~De fáj a szívem ily sok szép
31 4   |           meg! Adj helyébe~Végest de boldogot, mint a tied fönt!~
32 4   |         bárminek, csak add nekem,~De szép legyen és meg nem hervadó,~
33 4   |             Hebe indul szomorún.)~De még sem! Könny rezeg szemedbe,
34 4   |   HERAKLES (felugrik)~Kínoztatok, de nem fájt. (Meglátja nejét.)
35 5   |         nehéz munkát bíztam reád,~De megkönnyítem. (Nehány fát
36 5   |      szöknék ki a lélek - állana.~De mi a halhatatlanság? Halál,~
37 5   |          Magával küzd.) Nem, nem, de mégis - úgy van!~JOLE (leszökik
38 Info|    végnapjaival együtt pályázott, de a másik tragédiával szemben,