II. LAJOS

A drámatöredék kézirata az OSzK Kézirattárában az 1400 Fol Hung szám alatt található. 2 levél. A rövid töredék címlapján jegyzet: "1855 szept. 17-én." A drámatöredék szövegét Halász Gábor szerkesztette Madách Imre összes művei (I-II. k., Bp. Révai, 1942) első kötetéből (1045-1051. l.) vettük. Jelenlegi CD-szövegünk ennek a legutóbbi szövegnek újra ellenőrzött, több helyen javított, kiigazított változata. Jelen CD-kiadásunkban modernizáltuk a drámatöredék helyesírását, természetesen csak azokon a helyeken, ahol a változtatás nem rontotta el a darab jambikus verselését. Tehát nem változtattuk meg a gyakori, a ma helyestől eltérő hosszúságú magánhangzós (pl. kisérje, varjuhad, huz stb.) szóalakok, továbbá a ma helytelen rövid vagy hosszú mássalhangzós (pl. asszutól), hibás helyesírását, ha a verselési helyzet úgy kívánta. (A helyesírási elvek részletesebb indoklását ld. A METINF - Az ember tragédiája információs dokumentumában!) Nem változtattunk természetesen Madách régies, vagy nyelvjárási szavain, egyéni szóalkotásain (mint pl. csanálat = csalánt), a régies ragozáson (mint pl. kivánnók, szentesíté stb.).

Madách Imre feljegyzései között, a színpadi jegyzetek még nem II. Lajos, hanem Verbőczy címmel szerepelnek. Ezek a vázlatok a következőek:

VERBŐCZY

Jellemek

Verbőczy.

Kis nemzetségből, önerejével felszárnyaló. Egy fényes lányba szerelmes, de szülői akadályozzák. Elszánja magát kizárólag politikára, s a népet képviseli. Király, mágnás üldi; úgy van, mint a vén káplár, kit a taknyos tiszt egy illedelmi hibáért megcsapat.

Báthori.

Vetélytársa; szerencsés politikában, szerelemben, az arisztokráciát képviseli, kegyenc - népgyűlölő. Pátosszal pótolja a lángészt. Cselt keres és használ. Kicsinyes.

Neje.

Verbőczyt még szereti, de erényes marad, depoetizálódik. Vészben óvja Verbőczyt, mostoha fiát tanítja, s ápolja jó elvekbe. Mulatság veszti, a borsot nem szórja el. Csak jó tettekben él.

A király.

Szükséget szenved, mások gépe, könnyelmű, pazar, ingerlékeny, perc embere.

A királyné.

Energikus, álbüszkeségnek feláldozva javát, egy eszmével igen fel bírja magát ingerelni. Az hízelg, ha dicsérik szépségét.

Zób.

Az örökös nyugtalankodó, a podagra törött.

Martínuzi, mint kukta.

Martinuzi apja, mint pór.

Fraibaiter haláltól menti meg Verbőczyt, ezt hálálja, éltét haszonra fordítja, ha nincs tett, rabol, Mohácsnál ott van, nem jobb-e ez a halálnál?

Népnyomorító adószedők.

Gondolatok

Követték a törvényt, mert szívökbe volt írva, s akaratjok volt.

Mondjátok, a magyar király éhen holt.

Verbőczy: Engem a kor szült, - én azt képviselem, hatalmam egy egész kor!!

Verbőczyt akarja látni a király, irigyli s kérdi, boldog-e? Mond: nem.

Martinuzi. Azon gondolkozom, ha a bolond ki azt hiszi, király, az volna, megszűnnék bolond lenni? Így ki halhatatlanságról álmodik - Nem tetteikért azok a királyok, de tetteik azért halhatatlanok, mert király tevé.

A világ itélete olyan, mint seb. Ez utóbbi van Verbőczyben is.

Mint csaljátok a világot, tavaszt hazudván nékik.

Kihívjátok a gyönge virágot és csak üveg a melegitő.

Vannak emberek, mint a békák, kik azt akarják, hogy egész világ brekekét kiáltson. (Martinuzi)

A szegények nem bánják, a gazdagok bőrük igen is finom.

Verekedés a minisztériumban.

A király és Verbőczy párbeszéde.

Miért én szenvedek, lesz kor, mely szabadon mondja, s bámulandnak, hogy mink így szenvedtünk érte.

Most adjatok az országnak mindent. Szükség van rá - sokszor igértetek, tudjuk igérettek becsét.

Nem hiában hordunk gyűlésre kardot, karddal kérjünk.

Nevével visszaélnek, s úgy tesznek, mint a majom a gesztenyével s macskával.

Szép dicsőség törvényt szegni s megmenteni a hont, vagy ez essék annak áldozatául? Szívesen bűnhödök.

A trón ledűl, s akkor is mi szenvedünk.

Majd én teremtek nevet magamnak. (Martinuzi)

Csak tűzhelyen láttatok tüzet - nem a szabadban. -

A szabadság ellen is már csak a szabadság zászlóival vívhatni.

A postalegény borravalót kap, lova szenvedi.

Nem vágytam menni, de kell. Többnyire így van -.

Népnyomás, sok törvény, kevés lett. Lutherrel foglalkoznak.

A holt oroszlánból sok féreg nőlt.

Az országgyűlés leirása. (Mellékletek)

Martinuzi: Az arisztokratáktól vártok valamit, ti durva tenyerűek?!?

Óh, a letörlött könnyek glóriát képeznek, - s mi felejtjük önkínunkat - e szép dijért.

A király neje attyafiait nagyon pártolja.

Martinuzival beszédeket csináltatnak.

Csak cibáljátok jól egymást, - passzió ez!!

Eladja a legelőt, lovat vesz, s azt majd ingyen legelteti.

Ti külföldiek vagytok, de mi itt lakunk.

Magyarnak lámpája van, de olaja nincs.

Fényes út sáros.

Ahol legrosszabb az út.

A monumentumokat a gyermekek rontják.

Órát igazgatják a fők, s kétkednek, követik az alsók s megnyugszanak.

Ha valamit engedünk, megköszönik.

A gyalogok gyűlölik a kocsizókat.

Jelenetek

Martinuzi mond: Az ember izzad, fárad s nem halad előre, mint a mókus.

Igaz, győztél, de a romokból csak én fogok felkelni.

Két oly óriás, hogy egymás mellett nem létezhet.

Sok embert ostobasága visz fel, mert olyanra van szükség, mit bámuljatok.

Martinuzi látva, hogy egy párt sem jó, akármely győz, a nép vérzik, végre klastromba megyen.

I. Felvonás

1. sz. Zápolyánál.

2. sz. A királyi udvarnál.

3. sz. Verbőczy és Zápolya egyesül az utcán.

4. sz. Lakodalmak. A nádor.

II. Felvonás

1. sz.

2. sz.

3. sz.

4. sz.

Pesti mérges gyűlés.

III. Felvonás

1. sz.

2. sz.

3. sz.

4. sz.

Máriát a Zápolyák megnyerik.

Hatvani gyűlés.

Verbőczy nádor. Kibékélés.

IV. Felvonás

1. sz.

2. sz.

3. sz.

4. sz.

A visszahatás, a kalandorok, Verbőczy számüzetik.

Vik Felvonás

1. sz.

2. sz.

3. sz.

4. sz.

Országgyűlés tehetetlensége, óvások egymás ellen, a király érzéketlen lett.

Villongások az ütközet előtt.

Csata.

Zápolya, Verbőczy, Báthory a csatatéren.

Hír, hogy Lajos meghalt, Zápolya Máriát elveszi.

Verbőczy Szólkánnal tart. Báthory úgy viseli magát, mint nádor.

Zápolya Erdélybe megy.

Verbőczy törvényt ír.

Verbőczy Besztercén visszajő, minden megváltozott, fejét kéri az országgyűlés. - A királyhoz megy, hazaküldik. Orgyilkosok, megszökik.

Verbőczy házát le akarják rontani. Ivások és bor.

Zápolyát félik, mint a törököt s vádolják.

A Drávánál Tomorinak 1000 lovasa, 500 gyalogosa.

A Dráva Báthoryra, ő Pécsett.

Zápolyához rendelet megy, támadni Radul oláh vajdát, Bolgáriát.

Nincs pénz, zsoldot fizetni.

Fuggerek. Templomkincsek.

Szekér, fegyver; huszárok ne vesszenek éhen. Speirben.

Véres kard.

A nádort nem akarják követni a zászlósok, a király mond: mindenki megint búj, é. u. t. Brodarich kéri Tomori megbizásából: ne menjen, de alkudjon bárhogy.

Tomori hadai nem akarnak a királyhoz hátrálni, kényszerítik az ütközetre.

Bolgár Tamás cigányvajda.

1516. Vladisláv II. Lajos gondnokául Bornemissza János, Bakács Tamás és Brandenburgi Györgyöt rendelte. Leo pápa Zsigmond lengyel király és Miksa német császár frigye mellett. - Az 1485-iki törvény szerint a nádort (Perényi Imrét) illette volna a gyámság, de Zápolya gubernátort akart. - A császár és Zsigmond képviselőket. Gyűlés a Rákoson Zápolya alatt, áttétel Budára, ostrom, Zápolya eltávozik féltében. A rendek nem akarnak semmi gyámot, sem tanácsot.

Országtanács Szakács, Szathmáry és György.

Bornemissza hűtlen kezelő.

1517. A pápa unszolására nem akarnak a törökkel békét kötni. Országgyűlés nem sikerült, a császár s Zsigmond újra sürgetni akarták gyámságukat. Tomori védte a várat. - Zápolya elveszti Zsigmond pártfogását.

1518. Pápai terv a török ellen. Országgyűlés. Zápolya meghívatik sereg nélkül. Ismét kormányzó akar lenni, s a pápát akarja megbízni a választásra. Ijesztgetések, hogy a határon sereg áll. Neheztelés a beavatkozásért, számadást, esküt kivántak, mielőtt adót ajánlanának, a főrendek ellenkeznek, Tolnára gyűlés.

Tuman Bay ellen Egyptomban harcolt a török.

Bornemissza, Munkács, Korlátkői, Komárom.

A főrendek törvényeket küldenek szét, a tolnaiak szintén. Verbőczy befolyásával, Zápolya az urakkal tart. (Szálkán kancellár, személynök) (A király elfogadja)

Számadás, eskük, segédkérés mindenfelé.

A bácsi gyűlésen ugyanaz, Zápolya is ott van. Főrendek nem tartják kötelezőnek.

Az országos tanács nem volt képes összeülni. Bornemissza, Korlátkői, kardot rántnak a bácsiak.

Brandenburgi György Lajos követe német honban, nem mellette van. (Perényi, a nádor meghalt).

Terv Zápolya ellen s frigy a kormánytanács úri tagjai közt. Sikerül. Báthory a nádor. Frigytagok: Zápolya, Frangepán Gergely, Szathmáry György, Várday, Báthory (csak Bakács és Ujlaky nem). Zsigmondot felhívják a gyámságra, de nem történt.

1520. Budán országgyűlés, mint Bácson, új adó, mert nem fizettek.

Török győzelmek.

Lajos Pozsonyban a cseh rendekkel. Panaszai Zsigmondhoz.

A pápa nem küld segédet, mert a protestantizmus -

Verbőczy visszajön, de csak bullát hoz.

1521. Rossz pénz. Lajos Máriával megesküszik, követ által, Perényi Dóra, a nádort Sofia Mazovi. A török Belgrádnál.

Selim után Solimán. Behran csausz, kit adóért küld, elfogatik. Kérelem a pápához s császárhoz. Szabács elveszett. Hédervári, Sulyok felszaladnak segélyért, török győzelmek. Lajos Tolnára megy, Belgrád elveszett a nádor szeme láttára.

1521. Budán országgyűlés, roppant adó, rettentő beszedés, Verbőczy befolyása. Fele jövedelem a kincstárban tartassék, s felkiáltnak, hogy ebből sem lesz semmi, meg Verbőczy nem Zápolya híve.

Károly császár és Ferenc franc király harcolnak egymással.

A király adósságai, háztartása é. u. t. Lakodalom végre.

1522. Királyné hitbére szaporítva. Király majorem.

Tomori klastromba megy, vrani perjel, egy év múlva érsek. Két kedvese.

1523. Csehországba ment. A nádor helytartó. Zápolya haragszik, conventiculum a végzések ellen, főurak szövetsége ellene.

Németek imádkoznak a török ellen, német őrségek a végvárakban.

Lajos Csehországból Sz. Pál fejét hozta.

Újra országgyűlés, Zápolya többségben. Megvesztegetések. Erős rendszabályok s számoltatások. Kényszerítés a parancsnokságra. Szkerdonai polgárok. - Báthory felfüggesztett, s csak ezután új adó, ne a király adósságaira. - Hivatalokra csak magyarok, szövetségek tiltva. Luteránusok - türelem, némi üldözés, György, Branden. Ferdinánd befolyása.

1524. Szálkán érsek. Ismét segély kellett, nem akartak békét. Zsigmond békét kötött és tanácsolja azt.

Országgyűlés. Hatvani tábor kitűzve, neheztelés az érsekért, kisebb országtanács. Luteránus száműzöttek. Megégettetetett. - Verbőczy a papokkal.

Rossz hírek a törökről.

1525. Országgyűlés Pesten. Zápolya bosszús, Frangepán Ujlaky örökség.

Rend, míg a török követek itt voltak.

Értekezletek Pesten, Budán fegyvert nem teszik le. Zúgolódás. Szerencsés Szálkán ellen, pápai követ beszél. 60 tagú küldöttség. A németek luteránusok.

Hardeck gróf. Országtanács átalakítása.

Hír, hogy a polgárokat a nemesség ellen lázítja a kormány. Készület az ostromzárra, a fabábu. Ártándi megveretik. Királyi válasz. Égi háború. (Tanács Zsigmondtól, menjen a király a gyűlésre, s adja ki Ujlaki örökét).

Végre megjelenik a király, kaballák után a papok részéről, maga. Mért ne kövessék a főurak? Ki oka, hogy nem teljesültek a végzések? - Verbőczy beszéde, fényes hazakísérés. Új hibák. - Csak 4 német maradt, a pápai követ a papi dézsmát ellenzi. - Semmi végzés. Hatvani gyűlés határoztatik.

Verekedés a királyi tanácsban. Szálkán és Frangepán, Lajos a hatvani gyűlés ellen. Szerencsés fogságból szabadul. Háza feldúlatik.

Zápolyék Máriát s Szerencsést Szálkánnal megnyerik. Báthory bukófélben. Hatvani gyűlés. Kibékélések. Verbőczy nádor. Királynőnek 1 német kíséret maradhat. Ujlaki örökség. Szerencsés. - Országtanács átalakítva. Hadnagyok.

1526. Visszahatás, kalandorok, Thurzó Elek, Fugger, Ártándi Pál, pápa, császár.

Országgyűlés, a tehetlenség, óvás király és rendek részéről. A francia király árulása. Vezér nem találkozik. A királynak szökést javasolnak. Szálkán ellenzi. Pártoskodás Tomori s a király tábora közt. Mohácsi vész.

*****

A vázlatok közt találkoztunk a dráma korábbi szövegváltozatának is beillő néhány verssorral és dialógussal. Ezek a következőek:

Ha volna szűnk oly edzett, mint az érc,
Istenné lennénk, mert sorsot, haszont
Egy ezredévre felszámítanánk.
De van lelkünkön egy anyagkapocs,
Mely visszahúz a földre, rögtönöz,
Ront, érzeményinek gyűlő pontja: "szív"
A férfiú Achilles-sarka ez,
Mellyen sebezhető.

Minden kebelnek, melyben tetterő forr,
Van egy kora, melyben megáll csatázni
Önönmagával, mert jaj, hogyha nincs,
Akkor halt és tett benne nem terem.
Hagyjátok őt kiküzdni, s hogyha veszt
A honfi, kalapácsom üsse első.

VERBŐCZY

(Elmerülve)

Devecser! Mondd, van-é e földön ember,
Ki nyugton áll üdvének romjain
S könnyetlen néz a drága mult felé?

ZOB

Van.

VERBŐCZY

Nincs. Hazudja. A nagy emberek
Nyugalma is nem szenvedélyhiány,
Oly ajtó csak, mely a kiváncsitól
Keblének sajgó vágyait lerázza.

***