Rész

  1  0|        Lövel minden virágra,~Nem ég kevésbbé fényesen~Ragyogó
  2  0|    fel-feltűnik,~E szemben könny ég,~Hogy halni kivántam,~Míg
  3  0|        először ránk mosolygja az ég,~Hogy nem való az már többé
  4  0|       szenvedélyek. - ~Ha házunk ég, mosolygunk édesen~Dúló
  5  0|         újat nem teremt többé az ég,~Csak ha a természetben
  6  0|        Vagy nőszívben a szerelem ég. ~Óh igen, látom, szemed
  7  0|        rendelése az,~Azt tanítja ég, föld, csillag és szél,~
  8  0|       Mely a szentelt házoltáron ég,~Biztosan melenget s együvé
  9  0|      szorítom, s pörgő őrületben~Ég, föld enyész, őt ölelem
 10  0|   oltárán, hol olyan tiszta láng ég.~Balga szív! ki hitte, óh,
 11  0|    tiszta ragyogással~Egy percig ég s alászáll,~Mint játszi
 12  0|         tiszta szerelemnek. ~Nem ég a legszebb láng soká,~Ha
 13  0|        Enyhítni búnkat alkotá az ég,~A hosszú téli éj a szerelem,~
 14  0|      meleg,~Kandallómban ropogva ég a tűz,~Lágy pamlagon, dagadt
 15  0|    csókod hiányzanék,~S ezért az ég nem ád kárpótolást.~ ~
 16  0|          számomra mást nem ád az ég. ~Ha éden kertének lennék
 17  0|          hát~Kebled remeg, arcád ég, drága nő,~Kötelesség, természet
 18  0|   nyitott meg,~Téged, kit a nagy ég adott nekem,~Szent zálogáúl
 19  0|        küzdelme végre,~S mint az ég vihar után, kigyúladt,~Kebled
 20  0|   elragad bár~S fényt von reá az ég csalóka tükre.~Más boldogság
 21  0|    Képzeletének: ~A tiszta magas ég~És hő sugára,~Virágos lomb
 22  0|      nékem,~S áldást küld rád az ég~Dijúl helyettem." ~"Itt
 23  0|        Te mondád: Áldást küld~Az ég ezért rád. ~- Mond a pásztor, -
 24  0|    pásztor, - s imé~Szemedben az ég~Óh lányka, úgy-e, bár~Szavadnak
 25  0|      imát,~Ha érdemeltem, úgy az ég~Majd más jutalmat ád." ~*~
 26  0|        ünnepély alatt~Ott van az ég is jelen,~Lány keblében
 27  0|          szobában halvány mécses ég,~Kórágyon haldokló gyermek
 28  0|     milyen lángtenger ez? ~A vár ég, rémítően üvöltve~Harci
 29  0|         Míg megszánta őtet is az ég,~S a két ellen és szerelmök
 30  0|     szebb jövő felé még vágyódás ég. ~Óh de nem, oly néma, oly
 31  0|     midőn körülnéz, s látja mint ég~Ifjú arc és ifjú lángkebel,~
 32  0|          vándorol,~Szemében láng ég és könnycsepp ragyog,~Ősz
 33  0|   Homlokán még szomjú bosszuláng ég,~De szemén a szerelem ragyog. ~"
 34  0|     miért! ~Csillagom most néked ég s mosolyg csak,~Mely rám
 35  0|          sír el a szél. ~Fent az ég ezüst rózsája,~Lent lángképe
 36  0|          részesem legyen.~Engedd ég, hogy én, a rettegett rém,~
 37  0|         melynek első lángja most ég,~S kedvesétől még nem éle
 38  0|     felfele~Sírként tátong rá az ég végetlene.~"Vissza, vissza,
 39  0|         végig végtelen határon. ~Ég arcán harag, mert hasztalan
 40  0|      félelmében~A haragtól, mely ég Hábornak szemében,~Reszket
 41  0|         orzott s mégis édes csók ég,~S a tiszt mellén erdei
 42  0|      Mely a nőnek sötét szemében ég,~Ha függ a szűn, melynek
 43  0|      élvet rejtnek, mint a magas ég, ~Egyszerre mint eszmélő
 44  0|          Vad lárma zúg kívülről, ég a vár,~Tolongva döbörögnek
 45  0|          felett,~Komor vár romja ég felé mered;~Ki az, ki egyedül
 46  0|          bűzét érezi. ~Arcán úgy ég, mint túlvilági jegy,~Szemével
 47  0|          ápol ott a lányka,~Hála ég a kór bajnok szemében.~Gábor
 48  0|     pántjával. ~Egy percig könyű ég Lótnak is szemében,~Nem
 49  0|         rohan s amint már ajakán ég a csók,~S szétterjeszti
 50  0|      örökös bilincs. -~Vagy nagy ég, megvolnánk váltva általad,~
 51  0|      napján. ~S ím megnyílnak az ég kapui hirtelen,~Végig a
 52  0|       minden gyöngéjével,~Más az ég törvénye, mint földön tiétek,~
 53  0|        mellén csókom seb gyanánt ég."~És megáll szavában, mert
 54  0|        honvédek vezére,~Harcvágy ég naptól barnított arcán,~
 55  1|        széjjeláradozna~A föld és ég, e régen elszakadt~Két testvér
 56  1|       dűl egymásnak karjába. ~Az ég földünknek gyászát ölti
 57  1|          nem lelhet a halál,~Itt ég föld gyászol összeolvadottan,~
 58  1|       golyója~Oly borongó arccal ég, mint síri lámpa,~Azt hinné
 59  1|      tűne lassan,~Mely a föld és ég közt állott még határúl,~
 60  1|       zománca mint túlföldi csók ég.~A nap mostan ébred, - mint
 61  1|       zománca mint túlföldi csók ég. -~Majd ha általlépi ember
 62  1|           S a szellembeszédre az ég is figyelmez,~Gyors vitorlázással
 63  1|     könyűje,~Sűrűn hull a zápor, ég föld összeolvad,~A felhő
 64  1|    pocskol kint az őszi esső.~Az ég mint szürke remete,~Egykor
 65  1|          fel, fel,~Tombol a mén, ég a gyermek arca;~Érzi, érzi,
 66  1|       nép; ki zárt belőle ki?~Az ég helyettesül meg nem bizott~
 67  1|          rám." ~"Gyermek! messze ég a csillag,~Emberkéz nem
 68  1|        is oly szép a csillag, ha~Ég elérhetetlenűl." ~Föltekint
 69  1|          kezd szép csendesen,~Az ég a holtnál sírva van jelen,~
 70  1|  szerelem,~Szeszélyesen repül az ég felé,~Túlszárnyal rajta
 71  1|      Segített? s bűn-e hát, hogy ég adott~Létem becsültem többre,
 72  1|       nem bírja vészthozó karát;~Ég dördülj meg, hogy feleszmélhesse,~
 73  1|          képed~Első szerelem, te ég leánya! ~Látom őt, gyermek
 74  1|    Érezém, testvéri csók nem úgy ég,~Mint amelytől így kigyúla
 75  1|  tűzgolyó, mely~Midőn legszebben ég,~Midőn szomszédos éggel,~
 76  1|      szemével,~És ha dördült, az ég szent haragja,~Ha derült,
 77  1|         martalékúl éltet. ~A kék ég igéretországának~Léggé olvadt
 78  1|                Kórágyon~Vad láng ég arcámon, ereimben~Pusztító
 79  1|        bőven hintett szét a nagy ég,~Élvezni bűn lett ajándékait,~
 80  1|          S fényesebb a nap, mely ég felette, ~Ottan látom cimboráimat,~
 81  1|   megtelhetik érzéssel,~Lányt az ég szeretni alkota,~Abban él,
 82  1|        Még olyat nem alkotott az ég,~Mely örök friss, s illatával
 83  1|       Valahányszor lelked szomja ég." ~S a nemtőnek teljesült
 84  1|      helyébe,~Halvány rezegéssel ég a mécs szobámban;~Nyitva
 85  1|        erényt, mit csak kacag az ég is,~Míg a bűnt hű társa,
 86  1|    Sertor~A csillagban, mely ott ég mint lámpa fénye,~A csillag
 87  1|    csillag halványan, egykedvűen ég csak,~Nem jő hír, dicsőség
 88  1|      Istene. ~Fejét a csillagdús ég koszorúzza,~Inogva reszket
 89  1|          gyujtunk, a mécs nékünk ég;~Itt győztünk, az elég,
 90  1|       más lesz majd, a sír és az ég. ~Óh fáj, fáj látni a nagynak
 91  1|        el,~Felettem csillaghímes ég vagyon. ~Hallom mint zúg
 92  1|        Hivéd hogy párja nincs az ég alatt,~És boldog szűd nem
 93  1|         félre áll~S szemén könny ég, de szívén nincs harag. ~
 94  1|          s nem a folyam,~Élő ér, ég tükre. Mindegy, játsszatok~
 95  1|       Itt is őrszemekkel csillag ég felettem,~Mint rég ismerős,
 96  1|       árva szűm kap,~Még a barna ég is jobb kedves szemedben,~
 97  1|   barátom, én el nem itéllek,~Az ég itél az árulás felül.~És
 98  1|        bájkörébe,~Mi az oltárnak ég feszűletén~S vigasztalást
 99  1|        szerelmi áldozat,~Vagy az ég titkát kutatá erősen. ~Nősültek
100  1|      lejött, mivel megszánt. ~Az ég magas! - mig a sohaj felér,~
101  1|         hoz üstököst a föld s az ég,~S az is ki tudja rendbontó-e
102  2|     Tömérdek bút küldött reám az ég,~De hála Isten! a sors éjjelében~
103  3|          arcát, dőre képzetem~Az ég menyasszonyát sejdíti benne,~
104  3|       kegyetlen ő! ~II ~Lesír az ég keserve~Egy boldogabb tavaszt,~
105  3|    dalnok arca ím~Dicső sugárban ég!~Jutalma ez leve,~Mit esdne
106  3|   szemében,~Ártatlan szent lelke ég!~Kisfaludy K. ~Az útas úgy
107  3|          S az égre föltekint,~Az ég vidítja őt,~Imádva hálaul~
108  3|          kerestem én,~S a partot ég szemed~Körébe föllelém. ~
109  3|          csillaga~Magas sugárban ég,~Leányka! mint szemed,~Azurja
110  3|          mosolyg dicső egem!~Ily ég alatt, mely üdvöket ragyog!~
111  3|    Jósika Miklós ~Dörögve áll az ég~Hamvába gyászolón,~Üvölt
112  3|         mezején~Dicsőn ragyog az ég! ~Ha seb van oldalán:~Kedvesse
113  3|         Két szemébe láttam üdvöm~Ég sugárú képzetét,~Fönragyogni
114  3|        Fönsugárzik egy dicső nap~Ég sugára, és ha kél:~A tavasz
115  3|       virágkor,~Míg lesír a néma ég! ~Füstölögve kis falunknak~
116  3|         a fagy virányt,~S keblem ég, dicső szemedbe~Lelve a
117  3|       Add meg őt, ha föltalálod,~Ég fizesse tettedet!" ~"Itt
118  3|       leányka,~És jutalmat ád az ég?~Lenke! Lenke! nékem az
119  3|          csak~Kék szemed sugárin ég. ~Ám de veszté érzeményem~
120  3|      hogy hazug lehessen~A bájos ég szemed sugárain,~Hogy nincsen
121  3|      bolyong sirok fölött. ~S ha ég, ha Isten elhagyák utában,~
122  3|     vigaszok hiányznak~Nem orzta ég el mit szerettem én,~S a
123  3|         Igérve gyászviráginak az ég! ~De veszve mindez, éltem
124  3|          szavam,~Nem érti ember! ég nem érti azt!~Szivem nehéz
125  3|       Csak azt hiszem, hogy ő az ég~Mosolygó angyala!~Ki szent
126  3|         S reménylek! ám dicső az ég!~Hazug sohsem lehet,~Szemed
127  3|           Áldás, átok~Mosolyg az ég! mosolya éltető,~Imádja
128  3|     életemnek kínos útjain!~S az ég mosolya bánatomra száll,~
129  3|          kék sugárain! ~Üvölt az ég, lesujtva átkait,~Borúba
130  3|          arcát, dőre képzetem~Az ég menyasszonyát sejdíti benne,~
131  3|       kegyetlen ő! ~II ~Lesír az ég keserve~Egy boldogabb tavaszt,~
132  3|    dalnok arca ím~Dicső sugárban ég!~Jutalma ez leve,~Mit esdne
133  3|   szemében,~Ártatlan szent lelke ég!~Kisfaludy K. ~Az útas úgy
134  3|          S az égre föltekint,~Az ég vidítja őt,~Imádva hálaul~
135  3|          kerestem én,~S a partot ég szemed~Körébe föllelém. ~
136  3|          csillaga~Magas sugárban ég,~Leányka! mint szemed,~Azurja
137  3|          mosolyg dicső egem!~Ily ég alatt, mely üdvöket ragyog!~
138  3|    Jósika Miklós ~Dörögve áll az ég~Hamvába gyászolón,~Üvölt
139  3|         mezején~Dicsőn ragyog az ég! ~Ha seb van oldalán:~Kedvesse
140  3|         Két szemébe láttam üdvöm~Ég sugárú képzetét,~Fönragyogni
141  3|        Fönsugárzik egy dicső nap~Ég sugára, és ha kél:~A tavasz
142  3|       virágkor,~Míg lesír a néma ég! ~Füstölögve kis falunknak~
143  3|         a fagy virányt,~S keblem ég, dicső szemedbe~Lelve a
144  3|       Add meg őt, ha föltalálod,~Ég fizesse tettedet!" ~"Itt
145  3|       leányka,~És jutalmat ád az ég?~Lenke! Lenke! nékem az
146  3|          csak~Kék szemed sugárin ég. ~Ám de veszté érzeményem~
147  3|      hogy hazug lehessen~A bájos ég szemed sugárain,~Hogy nincsen
148  3|      bolyong sirok fölött. ~S ha ég, ha Isten elhagyák utában,~
149  3|     vigaszok hiányznak~Nem orzta ég el mit szerettem én,~S a
150  3|         Igérve gyászviráginak az ég! ~De veszve mindez, éltem
151  3|          szavam,~Nem érti ember! ég nem érti azt!~Szivem nehéz
152  3|       Csak azt hiszem, hogy ő az ég~Mosolygó angyala!~Ki szent
153  3|         S reménylek! ám dicső az ég!~Hazug sohsem lehet,~Szemed
154  3|           Áldás, átok~Mosolyg az ég! mosolya éltető,~Imádja
155  3|     életemnek kínos útjain!~S az ég mosolya bánatomra száll,~
156  3|          kék sugárain! ~Üvölt az ég, lesujtva átkait,~Borúba
157  3| lehullnak.~Bajza ~Te mégysz - az ég késérjen ah leányka!~Ha
158  3|         érzelem utánad,~Lesír az ég! ha napja elborúl~Ah, ám
159  3|        Mely véghetetlen, mint az ég hatalma:~Mint az élet, túl
160  3|       élet, túl e földteren. ~Az ég szemének kék szinét sugárza,~
161  3|         ormain,~Nehány rideg tűz ég ki hirtelen~A néma sír örök
162  3|          természet~Él, virúl, az ég alatt. ~Ah, de őt ki nem
163  3|           Mosolygva néz a tiszta ég,~Vidám a völgy szine,~S
164  3|    hulltanak~Ezernyi átkaid~Nagy ég! s lerombolád~Éltem virágait. ~
165  3|       benne létemet. ~Hunyj nagy ég el és szakadj le.~Hunyt