Rész

  1  0|      megért~S hervadni látom estve majd~Hó keblén a füzért. ~Ha
  2  0|      Elváláskor~A búcsu inte, szűm majd megrepedt,~Megátkozám az
  3  0|           S ha egykor sír borúl is majd föléd~Elnyelve minden vágyat,
  4  0|        karja lankad, vérzik melle,~Majd e ház lesz ismét nyugta,
  5  0|        meglellek téged is, lány,~S majd öled lesz e kebelnek enyhe,~
  6  0|       enyhe árnya nem fölötte leng majd.~A jelennek élvét hordom
  7  0|            mikor, mikor tér vissza majd,~Ha elfeledt levélt, szivet,
  8  0|        árnyuk fátylával takarják! ~Majd a virághoz eljár kis madár,~
  9  0|          is, ahová temettem. ~S ha majd lenéz a csillagok közűl,~
 10  0|            ott, ~S ha nő virág, mi majd megismerendjük,~Hogy egyesült
 11  0|          emlékem elhalványul közte majd,~De szent marad. Ah, adj
 12  0|    álmaimnak tárgyát képezendi,~Ha majd a sírnak hantja rámszakad.~ ~
 13  0|           de fáj oly édesen. ~S ha majd felőlem is beszél~Neked,
 14  0|      vezessen. ~S ha gladiátorként majd elbukunk,~Ügyességünknek
 15  0|         taps a bére;~Sebünkre honn majd tán a kőfalak~Részvéttel
 16  0|      szerelmed,~Hogyha megcsalsz - majd a vad oroszlán ébred,~S
 17  0|            kísérteni~Jár fel talán majd megvetett szerelmem,~És
 18  0|         közt hízelgő had álla: ~Ha majd lehullnak bájid, s elhagyott~
 19  0|           világot! bár mutasson az majd~Mennyet, poklot, mindegy
 20  0|      olvadó bú és vad csatazaj. - ~Majd a zenére a tánc is megindult,~
 21  0|            virányt. ~Hozzám hajol, majd pajkosan meg elhagy,~Körüllebeg
 22  0|           reng a tánc hullámiban. ~Majd érzem szíve gyorsuló verésit,~
 23  0|         foly le,~S hogyha egykoron majd halni hív a végzet,~Akkor
 24  0|            bár, nem hiszed, ha~Más majd hívebb leszen,~Hogy az tán
 25  0|     hullámzó árján lelkünk a hajó,~Majd játszi kedvben rózsás part
 26  0|         kedvben rózsás part előtt,~Majd vad vihar s szirtek közt
 27  0|            hűs szelet miatt. - ~Ha majd e dús kor elveszett,~Mosolygunk
 28  0|         hogyha jó. ~Óh, a világtól majd tanulsz te is,~Jó annak,
 29  0|           könnyei. ~Én is tanullak majd felejteni,~S tanúlom végig
 30  0|            Ki hitte volna, hogy ha majd e szó,~Amelyet egykor oly
 31  0|           Ha érdemeltem, úgy az ég~Majd más jutalmat ád." ~*~Barna
 32  0|         mindazt a szépet, jót,~Mit majd veszek neked szűm gyermeke?"~"
 33  0|            ő, ha könnyeit letörli?~Majd néz új imádót, aki akkor~
 34  0|         munka, a hon~Hív, jutalmam majd tőled veszem,~Nem bucsúzok,
 35  0|          meg szégyentől ősz fejed,~Majd keresed tán, s elhagyott
 36  0|         mond a nyerő,~Hogy Kartágó majd megtartja szavát,~S kívánja
 37  0|       távol puszták között~Építhet majd új fészket szabadon. ~Ez
 38  0|    számodra sírt, tán a Számum,~Ha majd fölödbe porhegyet emel?~
 39  0|         kürt,~Hogyha szebb nap kél majd a hazára,~Kél-e arra is,
 40  0|    Hasztalan, hiában nézdel szét. ~Majd a bankát csalják fáról-fára~
 41  0|           ugatással ismét elverik,~Majd az elfogott méh kis lábáról~
 42  0|           tipegve lépdesvén körűl,~Majd repülve donganak fölötte,~
 43  0|      Súgnak néki szép tündérdanát,~Majd virágnak szirmával csiklandják,~
 44  0|    virágnak szirmával csiklandják,~Majd csókdossák forró homlokát. ~
 45  0|   Gondjaidra mind haszontalan vár!~Majd lakolsz, de hogy bajod ne
 46  0|            rút időt csak átaludja!~Majd ha a természet újraéled,~
 47  0|        Békopogtat emberek lakánál,~Majd felordít - és bömböl haragja~
 48  0|         hánykódik, verve homlokát,~Majd meg lelkendezve izzad, tőrt
 49  0|             szűm csak benned hisz;~Majd ha országom mint nyílt koporsó
 50  0|            csorda halva összerogy.~Majd messzebb ballagnak, szótlan,
 51  0|            udvaronchad elmosolygja majd~Homlokomról mind e fejedelmi
 52  0|           vált, így is bírva őtet,~Majd ismét Zolnából lőn holdnak
 53  0|            harci képet~Kényelemmel majd végig belátja. ~A hegynek
 54  0|      mozdulhassunk, mely elnyomott majd,~Az ellenség közt kellett
 55  0|      pajzán dalt zengeni.~Tréfáira majd elriadnak tán~Az éjfélnek
 56  0|          velem."~"Mindegy, karodba majd~Megvéd a szerelem." ~"Óh
 57  0|      deríti csak fel az utat,~Mely majd bozót és szirt közt tévedez,~
 58  0|       bozót és szirt közt tévedez,~Majd bérci zuhatag árjába vesz.~
 59  0|      kénytelen örűl. ~Jolán zokog, majd ismét fölkacag,~Régtől elállott
 60  0|        feküdjél,~Értem nyert sebed majd csak behegged." ~Hálásan
 61  0|          lábamhoz ha tetted, akkor majd megnézlek!"~A napnak tündére
 62  0|          Ibolya szavain merengett.~Majd eszmél, könyörög, sír, de
 63  0|            néz le a nap bánatára.~"Majd ha meghalok, majd akkor
 64  0|       bánatára.~"Majd ha meghalok, majd akkor látod által,~Hogy
 65  0|        síromra~Legalább egy súgárt majd látogatóba!...~Mond a lány
 66  0|          frigyet, kárát nem vallod majd meglásd. ~Több ország kell?
 67  0|            erődet, szívedet hagyod majd~Útadban, s párját nem leled
 68  0|         készítsük el a porvilágot,~Majd meglátjátok, mi jót nevetünk
 69  0|      szenvedjen,~Mily önzőnek tart majd engem a föld népe.~Menj,
 70  0|          van, jól, fiúk, ti fogtok majd csinálni~Szivárvány zászlókkal
 71  0|         addig is az égben,~Vigadok majd én is, hogyha harcotoknak~
 72  0|    huszárnak kezd szeme szikrázni,~Majd kiolvad a szó nyelvének
 73  0|      Mondtam én. ,Úgy jól van, hát majd azután csak.~Húnyd be a
 74  1|    homlokán el,~Felszárogatja azt, majd harmatot~Hullat, majd ismét
 75  1|         azt, majd harmatot~Hullat, majd ismét illatot ragad fel. ~
 76  1|         félig körrajzolt alakban. ~Majd a brekeke ébredez körűl,~
 77  1|          tudja már, hogy simogatja majd~S kicsiny kezében néki sós
 78  1|          kis család vidám körébe. ~Majd a kis lakba nyit be a család,~
 79  1|        csupán,~Ha meglát mint örül majd,~Úgy elgondolám. ~És bár
 80  1|        fogom találni,~Betoppanásom majd hogy hatja meg;~Bú lészen-e
 81  1|   korcsmáros bájos hölgynek arcát;~Majd ivószobára fog lenézni,~
 82  1|     világból jól ismert, üdvözlet,~Majd fehér füstoszlop a magas
 83  1|           mint túlföldi csók ég. -~Majd ha általlépi ember szent
 84  1|       könnyek utját és mosolygjon,~Majd keserghet otthon a kedves
 85  1|           a szárát."~"Aztán lesz-e majd neki mit enni?" -~"Hogyha
 86  1|        súgnak titkos édes sejtést,~Majd ismét hajunkkal játszanak
 87  1|          jő ismerős barátkozásra. ~Majd megered kérdés, beszéd,~
 88  1|         karok. ~Halni halni hát! s majd hogyha járnak~Hozzám sírni
 89  1|           annak gyászos síri jel. ~Majd ha egykor unokánk is meghal,~
 90  1|        fájó harcot csendesíte meg.~Majd a pór sírján is virág fakad,~
 91  1|           oly szertelen,~Mit téssz majd, ha véletlen~Szűdben ellenség
 92  1|     lepkeszárny vágyát betöltené.~"Majd hogyha megnősz és kedved
 93  1|           férfivá leszesz,~A férfi majd okosabban szeret."~Szeretni
 94  1|           mintha ott~Keresné, hogy majd álma teljesűl.~Kinyil a
 95  1|            úgy-e, az éj gyermekem!~Majd melegebb nyoszolyát vet
 96  1|         Nincsen-é kilesve a titok?~Majd gödörbe fekteti fiát,~Csókot
 97  1|           égnek.~Vad bokor áll őrt majd porodon,~S míg lent édesen
 98  1|          Éjjelén a sírfenéknek -~S majd ha visznek a legények,~Mondják: "
 99  1|           S hol számára a dicsőség~Majd ágyat vet,~Ottan is virágszál
100  1|           éhezik~S a gazdag is, ha majd hozzá leszáll,~Egyenlő lett
101  1|         falra itt keresztet véssen majd." - ~Nehány kavics most
102  1|          minden szegletben kutat. ~Majd zeng édes dalt, mint a rab
103  1|        vártetőn rá a galamb felel,~Majd zeng, mint a vihar, hős
104  1|  Légyfullánkkal, majomgúnnyal jő. ~Majd bátrabb lesz, felmász kebelére~
105  1|            örülni hát velem! ~Hisz majd jövend más nemzedék helyünkre,~
106  1|            Hogy míg szárazon marad majd,~Én meghaljak.~Hej, mert
107  1|      legyen dicsőségünk.~Ámde hogy majd győzni bírjunk,~Kell hogy
108  1|           életemben,~Halhatatlanit majd gyermekében, -~Síromon meg
109  1|     Pipafüsttel, tajtékzó pohárnál~Majd feledve lesz az ősz szele. ~
110  1|       Lányka, boldog, aki boldogít majd. ~Óh, de amint csókomnál
111  1|            tán én is lehetnék,~Kit majd boldogítand a leányka. ~*~
112  1|       pongyolán; ~Akkor látják meg majd csak a vészt,~Mely egykor
113  1|       kezdek beszélni,~Csókkal már majd megfojtotok. ~De óh jaj,
114  1|         csak, s mi fő, szeressünk,~Majd gyermekünk tán jobbá vál,~
115  1|          Tövis helyett virág terem majd~Kertemben és szivemben,
116  1|            megjövök, csókkal fogad majd~És általmelegíti ágyamat. ~
117  1|            ezért köztisztelet lesz majd a bér.~A tiszteletnél a
118  1|          véget ér~S kacagva mondom majd: Üdvöz legyen~A régi romján
119  1|        üstökössel bizton társalog.~Majd még magasb körökbe tévedez,~
120  1|            tenger,~Szárnya bírja-e majd?~Messze kéklik a part, s
121  1|            mint most szűnk baját. ~Majd meg egykor mint a munkás,~
122  1|            a leány, kibe szeressen majd,~Ki jő, kihez halálig kötve
123  1|           közöttünk~Úgyis más lesz majd, a sír és az ég. ~Óh fáj,
124  1|     megjelen: ~Ez ő, ez ő, mondják majd, kit kortársi~Elismerének,
125  1|          Ki sincs, ki értené, hogy majd ha egykor~E város végálomra
126  1|          az enyészet számotokra is majd~Méltóbb dijul csillagkoszorút
127  1|      felküzdél öcsém!~Hogyan türöd majd örök éltedet?~Te, akinek
128  1|       velem, kedves gyermekim,~Tán majd ez az édes nyugtató zene,~
129  1|              Vad harci mén tiporja majd le szét~A művelődés szent
130  1|           tekintet~Lelkeink között majd szellemhíd gyanánt lesz.~
131  1|            vallomását amíg ellesem majd,~Szózatos szemedből, elszakadva
132  1|          rajtok tündököl,~Fog-é az majd mind szűk körödbe férni,~
133  1|             mint szeret a nő,~Hogy majd egykor ő is tenni tudjon,~
134  1|       látszik, követ.~El, csak el, majd elrejtesz öledbe,~Természet,
135  1|      szerez magának.~Tán felköltöd majd halvány Cassiust~Hű Brútusával
136  1|           ragyogva, félve láttál~S majd életednek sáros útján~Hozzád
137  2|          szolgáljátok,~Ki fényesen majd jutalmazni tud,~Akit szolgáltatok
138  2|           elválás, halálnak árnya,~Majd újra édes emlék ringatott,~
139  3|          égben, mely szemében van,~Majd vissza hangzanak. ~És én
140  3|          égben, mely szemében van,~Majd vissza hangzanak. ~És én
141  4|           ér tán, - de azért jut-e majd számodra dicsőség?~Rossz
142  4|           a "tereskei kántor"~Ver, majd Rákóczit, majd meg a bécsi
143  4|        kántor"~Ver, majd Rákóczit, majd meg a bécsi danát,~ ~
144  4|         fehér asztal mellett fogsz majd te kitűnni,~S léssz kancsók
145  4| országgyűlésén az marad, aki vala.~Majd utasítását játszandja ki,
146  4|         tudománnyal bír, s kitűnik majd mindenik ágban: -~Esmerik