Rész

  1  0|         Díszes leánysereg között~Áll egy kicsiny leány,~Fél gyermek,
  2  0|          virág~Nagy kedvességben áll. ~De százszor kedvesebb~
  3  0|        se hisz. ~Oltárul sír sem áll nekem~Emlékeül a hűtelennek,~
  4  0|        feledve még egy kis virág áll,~Ha látod, hogy mosolygok
  5  0|        az mind, dőre lányka, jól áll. ~Most újra felvevéd szerelmem
  6  0|       Keblem oltár, melyen képed áll,~És kivűle az egész kebelben~
  7  0| kereszten vérző képletében -~Óva áll ő mindkettőnk felett. ~Te
  8  0|         És mellettem part virága áll. ~Lelkem többé már nem árva
  9  0|          a láng, mely házoltáron áll; ~Ah, de mindezek költő-varázsa~
 10  0|        emberek közt olyan szépen áll,~Karomban hagyd el szent
 11  0|        nyílnak, de a gyász~Értem áll ott, engem illet egyedűl.~ ~
 12  0|  Virágágyak között~A kis leányka áll,~Nyiló bimbócskaként~Hajnal
 13  0|       Ismét a rózsatő,~Ismét ott áll a lány,~De halvány, szenvedő. ~
 14  0|          gyanánt~A férj meredten áll. - ~Karában kis leány enyelg,~
 15  0|    Nincsen büszke kőhalom,~Férje áll ott, s keblében~Megkövült
 16  0|        látjátok-é,~Mi szent alak áll ott s mi édesen~Hív a szép
 17  0|    hazáért küzdő bajnokok,~Búsan áll Csatár köztük, szemében~
 18  0|        zajos kisértet büszke vár áll. ~S míg pajzán dal hangzik
 19  0|      Kapujánál őr gyanánt Csatár áll~És agyában zord eszmék kerengnek. ~
 20  0|       csak a vár erkélyére. ~Ott áll a vezér s karára fűzve~Áll
 21  0|       áll a vezér s karára fűzve~Áll mellette mosolygó arája,~
 22  0|         szolgahadra,~Hisz előtte áll most jó barátként,~Mit régtől
 23  0|      most mind ennek sírja itten áll. ~Koldús lettem, rosszabb
 24  0|       Népével hallgatva elvonúl,~Áll a vár, mint a kirablott
 25  0|        messze, zúgó tengerparton~Áll ősz Mikes Kelemen magában,~
 26  0|   homlokára bélyeget is vés. ~Ki áll nekem jót, úgy mond a nyerő,~
 27  0|       Eközben Kartágó már készen áll,~Kezében fegyver, szívében
 28  0|         sáncúl holtak testrakása áll,~Minden ház egy vár, melynek
 29  0|          düledék,~De a fellegvár áll, rongálva bár~S kicsíny,
 30  0|         lángtengerbe gyúl,~Fokán áll Tirza, tartván két fiát~
 31  0|         már a haddelhadd,~Zákány áll még csak kívűl egyedűl,~
 32  0|     téged rég elfeledett. ~Ottan áll fényes, meleg szobában~Lágy
 33  0|         szét halotti kéz. ~Ármán áll ott, csillogó szemekkel,~
 34  0|    Csakhamar csendes kis helység áll előtte,~Mindinkább szelídűl
 35  0|    kisérte.~Két szomszédos ormon áll az oltár,~Mindkettőről égbe
 36  0|      Oldalánál Kain borongva ott áll~S míg csorogva foly testvére
 37  0|       nevető világon~És borzadva áll meg a halálon.~"Hátha, hátha
 38  0|          Édes, akkor nődnek arca áll ott!"~Kain sötéten néz Ábel
 39  0| Dicsragyogva szárnycsattogva ott áll,~Felsikolt a lány, ledűl
 40  0|   Tengerekkel hogyha zord csatát áll. ~És az átokverte útazásban~
 41  0|        országod nyílt lázadásban áll."~"Nincs-e hősi sergem,
 42  0|      Amint védnökével a várormon áll:~"Mondsza, drága szellem,
 43  0|      országom mint nyílt koporsó áll,~Melyből csontüreggel néz
 44  0|          hogy a védszellem helyt áll és legott~A vérengző csorda
 45  0|        már, mint fátyolszalag.~S áll búsan magában pusztaság
 46  0|          még óvja, trónja bizton áll.~És nem mer kívánni, tudja
 47  0|      csillag~Két hatalmas ország áll a túlvilágon,~S bár határt
 48  0|          határon,~Zolna épen ott áll a tulsó vízparton. ~Néznek
 49  0|         toronynak végső csúcsán,~Áll már mint szobor fehér merően. ~
 50  0|    vészes hegyszorosnak,~S ottan áll a végső emberig, míg~Holnap
 51  0|     hajnal piroslik,~Útra készen áll a hős vezér már,~Ősz Berend
 52  0|      Búcsút mondva a ház kapuján áll. ~S ím futár jön vérző,
 53  0|       partjain~Egymással szemben áll két büszke vár,~Közöttük
 54  0|          sorsnak Damokles kardja áll. ~Tabán, a várúr, halvány
 55  0|         fiúk!~Mond és csolnakban áll.~Tovább, tudjátok a~Hű nálam
 56  0|  várfokon~Az ősz basa elmerülten áll. ~Néz, néz az éjbe, rengő
 57  0|         szép Jolánnak siremlékűl áll."~E szókra a hős már nyeregben
 58  0|   győzelmet Istenünk ád."~Köztök áll az angyal s egy sereg sem~
 59  0|        fecskefészek, szűk gunyhó áll,~Dús kenyérfa árnyékozza
 60  0|       készül~Egy lépés még s ott áll Isten országában. ~Látja
 61  0|         Szép Virár enyelgve lent áll lába mellett,~Felmosolyg
 62  0|        szomorú ködfátyol~Oly jól áll kesergő, szerető szivéhez. ~
 63  0|       hagyományként tiszteletben áll fenn~A lélekvándorlás egyszerű
 64  0|        az anyaáldás,~S támaszául áll még, amidőn elhagyta,~Amidőn
 65  0|      sodronyán vonatva. ~"Készen áll a föld, most kormányozzuk
 66  0|        Dús világításnak özönében áll,~Fényes csarnokáról hangzik
 67  0|         De agg vezére ím mögötte áll,~És néz a három társra mérgesen,~
 68  0|                 A honvéd~Szemben áll egymással két előörs,~Itt
 69  1|          hogyha ember kétkedőleg áll,~Remény, lemondás lesz-e
 70  1|          csatolják. ~A pór előtt áll most már a falu,~Előtte
 71  1|        elbeszéli;~Odább vetetten áll a tornyos ágy,~Melyben még
 72  1|         iker-galy, mely ablakban áll,~S amíg társára a tél hólepelt
 73  1|           A serdülő lányka hátra áll szerényen,~Hinnéd, hogy
 74  1|  oszlopzatja szentegyház gyanánt áll~A lomb színes ablak bolygó
 75  1|        kocsi hajt fel. ~Gőzölgve áll meg a fogat,~Míg a kocsis
 76  1|    kihaltak a kegyeletek. ~Itten áll még most is az üres szék,~
 77  1|          és egyhangú nyúgalomban~Áll előtte képe a pusztának. ~
 78  1|        felette,~Nem vesz el, míg áll az ősi puszta!~S meg-megjő,
 79  1|          siknak, mely őr gyanánt áll,~S nem retten meg a sors
 80  1|         arca~A gyermek könnyében áll. ~Néz az ifjú lángszemekkel,~
 81  1|        visz egy sem magával,~Ott áll az a kitűzött helyen. - - ~
 82  1|           ha~Némán, magába zárva áll,~Sok szép daleszme szunnyadozva,~
 83  1|          szabad égnek.~Vad bokor áll őrt majd porodon,~S míg
 84  1|        De a fuldokló védjeül nem áll. ~Gúnyol ki mondja: óv a
 85  1|        csillagként sötét egünkön áll. ~II ~A mecsetben milyen
 86  1|      milyen pompa?~Fegyveres nép áll az ajtón,~Az imám zeng,
 87  1|    büntetés,~Amint az régen írva áll:~"Hamis bálványt aki imád,~
 88  1|          S vetélytársunk előnkbe áll;~Rég forralt bosszú terve
 89  1|    Vészredőzött homlokom kopáran~Áll, nem érzem a tavasz virágit,~
 90  1|         a tenger eltemette. ~Ott áll a szirt, mint állt ezredévig,~
 91  1|     helyt álljon a csatában.~Jól áll sebhez a virágszál~Szebb
 92  1|         a mécses,~Mely elfeledve áll,~Lelkem, míg hamvadozva~
 93  1|        még~Minden szó olvashatón áll. - ~Óh, a bú seb életfáinkon,~
 94  1|     rothadás nyüzsög,~"Születés" áll írva rajt, s felette~E szó "
 95  1|         féltelek hazám! ~Ameddig áll Branyiszkód kőrakása,~Mint
 96  1|         a mécs szobámban;~Nyitva áll előttem a történeteknek~
 97  1|          Földünk mint kis szikra áll a mindenségben,~A lehulló
 98  1|        Ha nyári égen fergeteg is áll,~Mit féltek! Igy virul fel
 99  1|          végtelennel kezet fogva áll! - ~Vadon zajong az élet
100  1|       Csalóka az, utközben félre áll~S szemén könny ég, de szívén
101  1|          bibliának szent lapjain áll,~S mely szerént méltó bért
102  1|      kérdi, hol apám?~Székem ott áll könyves asztalomnál,~Istállóban
103  1|        Látom, melyen csillagírat áll.~S értem, mit bír itt lent
104  1|       Hozzád nyügözve mindég ott áll;~Nem akkor jő mint égi szellem,~
105  1|       becses volt,~Az érintetlen áll,~S abban, amit szerettél,~
106  1|          síron túl majdan helyre áll~A szent egyenlőség és a
107  1|        az ész előtt mely meg nem áll. ~Feláldozás, hon, hit,
108  1|      égből hozta le,~És közelébb áll Istenéhez a szív,~Mely mindezeknek
109  2|   bámulók közt egy cigány is ott áll,~Napbarnított leányt tartván
110  2|          jó fiú mint védő támasz áll;~Ámde a szőlőnek súgár is
111  2|   elnézed, hogy szemünkben könny áll.~ ~
112  2|        volt, mostan kert gyanánt áll,~Szeretted gyermekid, s
113  2|         reng sírodon,~Gyümölcsfa áll, virágot hord a szellet,~
114  2|       bakban van, más fegyverben áll,~Amaz a veretett, emez meg
115  3|       gyász egén;~Setét enyészet áll elő~E földnek éjjelén! ~
116  3|   homlokán. ~S egy lányka messze áll~Elfojtva érzetét,~Csak könnye
117  3|           Jósika Miklós ~Dörögve áll az ég~Hamvába gyászolón,~
118  3|            De elrepült, s orozva áll~E szűnek édene!~Keblem keserve
119  3|         miként kiége,~S hitetlen áll a sok hivő között.~Egy szép
120  3|        reményre,~S a puszta élet áll csak sírfokán. ~Reményt
121  3|       érzet,~S reményt ragyogva, áll a börtönűr,~Míg békementő
122  3|       gyász egén;~Setét enyészet áll elő~E földnek éjjelén! ~
123  3|   homlokán. ~S egy lányka messze áll~Elfojtva érzetét,~Csak könnye
124  3|           Jósika Miklós ~Dörögve áll az ég~Hamvába gyászolón,~
125  3|            De elrepült, s orozva áll~E szűnek édene!~Keblem keserve
126  3|         miként kiége,~S hitetlen áll a sok hivő között.~Egy szép
127  3|        reményre,~S a puszta élet áll csak sírfokán. ~Reményt
128  3|       érzet,~S reményt ragyogva, áll a börtönűr,~Míg békementő
129  3|        vad romok között,~Sötéten áll a zárda tornya még,~Harangtalan,
130  3|     Berzsenyi ~Borongva csendben áll~A várfenéki űr,~Álmatlan
131  3|          vígalom,~A kényúr terme áll~Az elnyomott honon. ~Bretizla
132  3|          arcain~Egy dalja könnye áll,~Ki keble harcmezőn~Rémesre
133  3|                    Róma~Elrejtve áll a sír, körötte csend~Csend,
134  3|        vágy a kar,~A honni címer áll fejed felett;~S a szent
135  3|            De elrepült, s orozva áll~E szűnek üdve már,~Keblem,