Rész

  1  0|             Van tiszta szerelem. ~Oh lány! ha rózsa vagy,~Tanulnod
  2  0|       Emlékszel-é? ~Folytatja-é azt, lány, szived még,~Mit csak neked
  3  0|          homályos csendben élvezek~A lány keblén és mosolygok.~ ~
  4  0|         Házammal meglellek téged is, lány,~S majd öled lesz e kebelnek
  5  0|           ház, a kő dacol a vésznek,~Lány, tavasz, ifjúság elenyésznek.~ ~
  6  0|             Lujzához~Mit keressz te, lány, e gyógyvizeknél~Dúsan ifjuság-
  7  0|              halálnak árnya~Tégedet, lány, eltakarni merjen. - ~Szellem
  8  0|            tegyem be ezt az ablakot, lány,~S ne nézz az égre, írigy
  9  0|               Fagyos szellő sír - óh lány, értelek.~ ~
 10  0|         csakis rokonérzés bír. ~Nézd lány, mi tiszta, nézd, mi csendes
 11  0|               újra ellebegnek. - ~Óh lány! szerelmünk is ha ily ezüstszál,~
 12  0|              kellene kesergnem! -~Oh lány, miért haltál meg, mondd,
 13  0|           hát még szellemvilág? -~Óh lány, te el nem hagytál volna
 14  0|         száll le,~Nem gondol senki a lány szent nevére,~Érzés, keserv,
 15  0|           szintén ily füzért ad. ~Óh lány, ha költőd ismét én vagyok,~
 16  0|                          Hagyj el~Óh lány, miért, miért szeretsz?~
 17  0|                            Szerelmem~Lány, velem ne játsszál, hogyha
 18  0|        rettegj szörnyű bosszujától! ~Lány, velem ne játsszál, hogyha
 19  0|        rettegj szörnyű bosszujától! ~Lány, velem ne játsszál, látván
 20  0|          kebledben néma lett.~Adtál, lány, akkoron te is virágfüzért~
 21  0|      ragyogjon, úgy~Veled szerelmet, lány, én nem cserélek. ~De azt
 22  0|         jövőmet jósszó hirdeti? ~IV ~Lány, ha oly hidegséget mutatnék,~
 23  0|            hajnal arcod pirja rajta, lány,~Boldogság hajnalja, s mégis
 24  0|              volna ily salak,~Láttam lány vagy, ez nekem elég volt,~
 25  0|            Hogyha szólsz, mondják: a lány hamis. ~Szőke Ipoly kicsi
 26  0|              nem férek hozzád, barna lány.~ ~
 27  0|          Lélekzetét, - karomra dűl a lány,~Hozzám szorítom, s pörgő
 28  0|      esténkint fonói ének. ~Ez élet, lány, veled jöve~Közénk, s maradt
 29  0|                      Mentség~Mondod, lány, hogy bizony már~Sokszor
 30  0|             ott? ~Ily forrás voltál, lány, szivemnek,~Ily forrás voltam,
 31  0|        szivemnek,~Ily forrás voltam, lány, neked,~Már vége a szomj-
 32  0|            galambok~(A-hoz) ~Mondod, lány, hogy ablakodra~Kis galambok
 33  0|           hogy férfiú,~Nem érdemes a lány kegyére. ~S a lány szivében
 34  0|         érdemes a lány kegyére. ~S a lány szivében hogyha nincs~E
 35  0|          mint a férfiút. ~Ölelj meg, lány, ölelj meg újolag,~Engedd
 36  0|             De rózsa, hold, csillag, lány nem hibásak,~Csak az hibás,
 37  0|             többre les;~Isten veled, lány! a költő őrült csak,~Ki
 38  0|             Keblednek melegén. ~De a lány csak mosolyg,~Hévvel utána
 39  0|             rózsatő,~Ismét ott áll a lány,~De halvány, szenvedő. ~
 40  0|              A sűrű lomb közűl~Elébe lány lép, ~Sötét haj, liljom
 41  0|          elveszett,~- Mond a kicsiny lány, --~Jaj annak, aki nyer~
 42  0|        csókot térdenállva~Kér Pál, a lány pirúl. ~Egy csók nem oly
 43  0|           virág. ~Nem is fél attól a lány,~Azért oly boszús csupán:~
 44  0|              Ott van az ég is jelen,~Lány keblében ág gyanánt~Rejlik
 45  0|              örvényén. ~"Élj örökké, lány, nehogy követhess,~S megbékélt
 46  0|           vén dalnokot,~Nem volt ott lány, nem volt ott ifjú, aki~
 47  0|     lángkebel,~Csak midőn körülnéz s lány szemében~Tiszta gyöngyűl
 48  0|         vendégnek világ csak kell,~A lány előbb-utóbb meg úgyis vét,~
 49  0|          futva jő,~Eléje egy kicsíny lány pongyolán,~Leng rajta a
 50  0|           Mond Zákány meglepetve s a lány~Mosolygva néz fel lángszemeibe,~"
 51  0|            nézte ezt Magócs,~A szőke lány s kulcsolva kis kezét~Mond: "
 52  0|           Lábánál barna ifiú vitéz~A lány térdére hajtja homlokát. ~
 53  0|           hangja kél. ~"Beszéljek-é, lány, Zákányról regét,~Kit a
 54  0|             hogyha kedvesed ő volna, lány,~Megtudnád-e bocsájtni tetteit,~
 55  0|                 És mégis, mégis ládd lány, én vagyok~E szörnyeteg,
 56  0|      Halványabb lesz Zákány keblén a lány,~Ugy függ csak rajta már,
 57  0|          szemén a szerelem ragyog. ~"Lány szeretlek, - mond, - de
 58  0|           lányt homlokon, ~Hervadt a lány, mint új vőlegénye,~Míg
 59  0|        gyomrában~Láncra verve ifjú s lány,~Velök a vén ősz családfő;~"
 60  0|            mi lant az, hajh?"~Mond a lány. Testvérid dalja,~Rabságukban
 61  0|          zsákot dobnak vízbe!~Mond a lány, óh rettegek!"~A vén nem
 62  0|          egymást. A vén áldást~Ad, a lány csókot, nem bír mást~S tőrt
 63  0|              Akkor, akkor", - mond a lány sötéten~És zokogva hangja
 64  0|          erősebb sarkantyú döfése. ~"Lány, nem bántalak, nem, mormogá
 65  0|                            Angyal és lány~~~~~~Szebb a lány mindennél,
 66  0|              Angyal és lány~~~~~~Szebb a lány mindennél, ami csak van,~
 67  0|          csillagékét~Pillantásáért a lány szemének~Ott hagyák a csillagok
 68  0|           hagyák a csillagok zenéjét~Lány ajkán ha megzendűl az ének. ~
 69  0|          repül el. ~Felveti szemét a lány - mi érte?~Messze szélén
 70  0|              nem nem," sír a leányka~Lány könyűje angyalt is megingat. ~"
 71  0| szárnycsattogva ott áll,~Felsikolt a lány, ledűl s az angyal~Mint
 72  0|          mankó gyanánt csak~A kedves lány, szép Dalár vezette. ~Ám
 73  0|             hajával. - - ~Ott állt a lány, megdermedve mint kő~S őrizetlen
 74  0|           egy szív, forró mint tiéd, lány,~Benne egy menny s egy pokol
 75  0|           fon legszebb sugárából~S a lány halántékira keríti. ~Lejjebb
 76  0|      Kétségbesve a nevét kiáltja. ~A lány szívének egyetlen húrja~
 77  0|       mélységbe hulla. ~*~Nyugszik a lány fűves sír ölében,~A királyfi
 78  0|            kardjához kap haraggal,~A lány nem sír, és boszút nem érez,~
 79  0|            írrá~Lesz a sebben, üdv a lány szivében. ~*~És az angyal
 80  0|        méltatja őt egy pillantásra a lány,~Ez sem érhet többet másnál,
 81  0|       tündére erre szótlan elmegy.~A lány mosolyogva rója fel: megint
 82  0|           szívemet legyőzted.~Mond a lány, de a nap mosolyog szavára,~
 83  0|            le a nap bánatára.~Most a lány kesergve csak keres, csak
 84  0|             most szeress már! mond a lány kesergve,~Látod tündérföldnek
 85  0|           majd látogatóba!...~Mond a lány a naphoz, - már ha itt nem
 86  0|                Küldök, mond ez, ámde lány bútól nem hal meg."~És csalódott
 87  0|             fogadta.~Érzi e sugárt a lány a sírfenéken,~S fölkél a
 88  0|              hogy ki volt bünös, hiú lány,~Most a naptündérnek kéjeleghet
 89  0|             ez soká, nőtt a fiú és a lány,~Ismerték, szerették a kis
 90  0|              gyermek, hajadon lett a lány,~Azt ki a világba tetterő
 91  0|            fedélnek," ~De az ifjú és lány, csak mereng tovább is~Új
 92  0|        fecske feléje;~Most megérti a lány, jól esik szivének,~Hej
 93  1|           zengő dala elállt!~Szerény lány a tavasz,~Kit lángszivünk
 94  1|              ismerém jól,~Helyette a lány egy rózsát adott,~A hervadt
 95  1|             tűz vigan libeg-lobog,~A lány kacsint, a vén morog,~S
 96  1|         csatába ront. ~Ah, de látja, lány szerelme~Mint a csillag
 97  1|          mult időkről hír. ~Ő volt a lány, akit én imádtam,~Mostan
 98  1|            tünde harmat,~Lett belőle lány könyűje.~Éltető az s felderítő,~
 99  1|              fejlenek virági;~Hogyha lány sír, bánatából~Is menyország
100  1|             égnek kegyjele~Tün a kis lány elé. ~Ő már nem érzi a vihart,~
101  1|           Hallá anyjától sokat~A kis lány beszélni már,~A férfi, hogy
102  1|            hogy nem fakadt. ~Hej kis lány, ha megszeppensz~Már a szemtől
103  1|              legények,~Mondják: "Víg lány volt, kár érte."~Nem tudják,
104  1|          csokor van kalpagomnál,~Van lány is, ki azt kötötte,~És előbb
105  1|          kissé zsémbes. ~S míg hamis lány űl ölemben,~Addig édes bús
106  1|              bár elhangzott a dal, a lány~A virággal rég lehervadt,~
107  1|             lép,~Csillagnak tartja a lány szerelmét,~Őrjöngve küzd,
108  1|              kisértetűl az elhagyott lány~Könyezve velünk szembe lép. ~
109  1|                Ha a hitelező, megunt lány,~Vetélytárs úgy felejtene,~
110  1|              Mint a hitelező, megunt lány,~Vetélytárs nem felejt soha; ~
111  1|       erősebb a szép szem,~Barna kis lány érzem, érzem - -~Éljen akit
112  1|            kebelbe vettem. ~*~Nőtt a lány, tükröt kezdett keresni,~
113  1|          keresni,~Tükröt leltem én a lány szemében.~Ő virágbokrétát
114  1|         egymás szemébe néztünk. ~*~A lány báji mind inkább feseltek,~
115  1|           szállt le hozzám~S benne a lány arca ott derengett. ~Vissza-visszavont
116  1|             mi harmatcsepp az, drága lány, hisz~A virágot nem hajnalban
117  1|        csárdást, hadd pördüljön~Az a lány.~Van-e még gazdánknak ilyen~
118  1|           vele,~S úgy bír csak, ha a lány szívből~Vele jár,~Máskép
119  1|          Odahúz.~Igy mutatja ifjú és lány~Hogy magyar,~S mássá lenni
120  1|          elhordja is a szél~Síromnál lány sír, virág kél. ~Hej, ha
121  1|          napos, olajfás partjain?!~A lány lány volt, nem lestek benne
122  1|            olajfás partjain?!~A lány lány volt, nem lestek benne mást,~
123  1|      történetére,~A zord halálra s a lány szép szemére,~Óh, akit a
124  1|          Vágyam elhalt, halványult a lány.~Ellökém s hozzám volt bilincselve,~
125  1|           tudtál épen most meghalni, lány,~Mi üdvöt adhat Isten még
126  1|       teremte jó kedvvel leányt,~S a lány oly tiszta még, hogy arcain~
127  1|          komoly fiúcska, kicsi fürge lány~Zajgjatok jól bátran, óh
128  1|           Egy szerelmes barátomhoz~A lány, barátom, érzem én is~Éjnek
129  1|              nem veszít,~Szégyelje a lány s a világ, ha oly korcs,~
130  1|             ami a földön van. ~22 ~A lány büvös növény, virága oly
131  1|           gyöke méreggel van teli.~A lány tűz, messziről vílágol,
132  1|            hervad szivünk is, mint a lány,~Mért oly muló, tartós szerelmünk