Rész

  1  0|             porba vetjük,~Míg az ősz jő hűs szelével,~A virágok
  2  0|          mint pacsirta,~A szívre nem jő két tavasz,~S számomra benned,
  3  0|          Elhervadnál, mint virág, ha jő tél,~Nélkülem ki élni elfeledtél. ~
  4  0|         boldog percben, mert eszembe jő,~Milyen soká valál e bús
  5  0|              szörnyű vajudása, -~Ami jő, megadva viselem. ~Mondd
  6  0|           bűn az, így szeretni,~Tőle jő minden, szűmben mi jó,~Érdemes
  7  0|           Vonód alatt az mind életre jő. - ~Zenédben egy küzdő szívnek
  8  0|            múlatsz,~Rólam is, ha úgy jő, élceket szikráztatsz.~Hej,
  9  0|              dalára~Legszebb mezében jő eléd~A pusztaság testvér
 10  0|       örömnap,~Tán a mult is eszedbe jő;~De ha boldogságod oly nagy
 11  0|          lesz jövőmben, vélem hogyha jő. ~Látom, nő, mint reszketsz,
 12  0|             A rab, virágaihoz~Hogyha jő a tél, és azt hiszed már,~
 13  0|            és semmit se hisz, ~Akkor jő kelet mosolygó lánya,~A
 14  0|            éltem csillagzatja!~Tőled jő minden, mi jó, mi szép,~
 15  0|            méh -~Egy árny, egy semmi jő elé.~S azonnal elriad -,~
 16  0|             hajós, ha régvárt partra jő,~S mint szellő, lelked fog
 17  0|              hazája. ~Égő fáklyákkal jő tisztelegni~A basának számos
 18  0|            támad kívül, vad futással~Jő Ernő s Bogdány lábához dűl,~"
 19  0|          vészterhes szavamra,~Új kín jő a réginek helyébe~Új gyalázat
 20  0|              kiárad. ~"Mondod új kín jő még szakadatlan,~Új csúfság
 21  0|              hűtlenre többé élet nem jő,~Elhervadtan szél üzendi
 22  0|              Hazdrubálhoz nője Tirza jő~Lakván lelkében gyászos
 23  0|              Hazdrubálhoz neje Tirza jő,~Ajkán mosoly van, szemeiben
 24  0|           csak. ~S ím Tirzájával ott jő Hazdrubál,~Még idegen por
 25  0|              Néz, néz és vár, de nem jő senki sem,~Mögötte a vár
 26  0|              éjen át?~Zákány, Zákány jő s bősz kurucai!~A hír Szatmáron
 27  0|            szomszéd házból íme futva jő,~Eléje egy kicsíny lány
 28  0|             a távol messzeségbe,~Nem jő, mindhiába, Tihamér,~Ellenség
 29  0|             E vadonba rezgő szárnyon jő;~Megszűn a vész, s a halál
 30  0|             árnyék követi nyomát. - ~Jő az éj varázsoló csendével,~
 31  0|            Súlyos léptek hangos zaja jő. ~Éjszak fénye néz az ablakon
 32  0|               Jerta! most az én órám jő!~Hosszú a nap örömeidnek,~
 33  0|              Szőke leányka közeledve jő,~Rengő térddel holtaknak
 34  0|          holtat tuléli." -~S im Zenő jő, lassan lépve, halkan,~Kedves
 35  0|             hit, benne új remény él.~Jő a tél hideg hó fátyolával -~
 36  0|         hívem is mosolygva ébred".~S jő tavasz, ragyogva néz le
 37  0|              A szellő is mézet lopni jő el~S csillan a báj egy-egy
 38  0|              felhők között jár. ~Nem jő többé csókkal látogatni,~
 39  0|         múltak - néha-néha~Mostan is jő még angyal le hozzánk.~Bóldog
 40  0| szinről-szinre a rém-álmokat.~Hirnök jő vágtatva s mond: "Uram király!~
 41  0|              kik pártot üttenek."~És jő másik hirnök: "Irgalom uram!~
 42  0|         látszik ott ember, csak néha jő~A várfokára egy sötét alak,~
 43  0|             S kinyil az ajtó, dalnok jő be rajt,~Megrázva ősz fejét
 44  0|      napsütött és halavány,~Távolról jő, látszik lankadt lován;~
 45  0|              néz, sokáig,~Míg eszébe jő, hogy égbe szálljon,~S nem
 46  0|        tinéktek,~A viharnak szárnyán jő már, jő a felhő,~És halál
 47  0|            viharnak szárnyán jő már, jő a felhő,~És halál villáma
 48  0|             öröke virágzóabbá lesz. ~Jő az anya. "Adj kenyeret,
 49  0|           ismét messze tőle. ~Mostan jő eszébe a viharkirálynak~
 50  0|              minden bajt, aki célhoz jő,~Ah, de én mért hordom a
 51  0|              zsarnok akarat?~Úgy még jő idő, mely újra törvényt
 52  0|             láthatáron messze felleg jő,~A porfellegben valami sárkány~
 53  0|            még nem tudod, hogy merre jő,~Fejed felett mint mennykő
 54  0|             De többé ily szégyen nem jő reánk."~Három huszár tevé
 55  0|              fegyverek csörögnek,~És jő a szél zászlókat emelni. ~
 56  0|       zászlókat emelni. ~S a széllel jő honvédek vezére,~Harcvágy
 57  0|           egy csatornában. ~Két alak jő most elébe,~Éhenholtan,
 58  1|            És a heves nap nyomdokába jő~Szelíd emlékek rezgő holdsugára,~
 59  1|              falvát ha látja. ~Eléje jő már enyhe szelleten~Az estharangnak
 60  1|      pajzánabb, a vadabb fiu~Dobogva jő a tüsszögő lovakkal,~És
 61  1|              A kis menyecske csókkal jő elé,~Mögötte szűköl a házacska
 62  1|           világba lép; ~Egy förgeteg jő s széjjeltépve hull~Foszlányokká
 63  1|              körötte. ~Ebnek ugatása jő előmbe onnan,~Mint honosb
 64  1|           magamban, ablakomra a szél~Jő kocogni, mintha irígyelne
 65  1|          őket;~S amint a szorgos méh jő s mézet sovárgva,~A viráglánykákat
 66  1|        kipusztul Isten szent világa,~Jő helyébe ember dőre alkotása.~
 67  1|       méltósággal, zuhogó moraj közt~Jő sötét terhével a látkör
 68  1|           Vadászó bajtársat keres,~S jő ismerős barátkozásra. ~Majd
 69  1|              felvonúló felhő~Viharon jő, harci paripáján~S meg-megbődül
 70  1|             az emberek. ~Gyermekálma jő eszébe~Hű anyáért néz körűl.~
 71  1|              virágszál,~Megujult, ha jő az új korány. ~Koldús jő
 72  1|             jő az új korány. ~Koldús jő görnyedve ott az úton~Hószakállal,
 73  1|            már alig él. ~Ím a házból jő az agg szülő is,~Téli arcán
 74  1|             mindég a hullám~S új hab jő, a régi elmegyen,~Fényt,
 75  1|           zeng édes lágy éneket. ~Ha jő az ősz fagyos szelével~És
 76  1|         szent hont felkeverte,~Akkor jő fel napvilágra~Honfiszív
 77  1|             nyugodalmának.~És oszlop jő a mély sírnak fölébe,~Győzelmi
 78  1|              a próbának vészes napja jő,~Halvány erényetek csak
 79  1|        kiontott vér. ~S midőn üresen jő a taliga~S üres bilincs
 80  1|      mélyében a társaság. ~"Melyikre jő a sor?" így beszélnek,~Mig
 81  1|             suttogó dalára. ~S midőn jő fegyveres had~S a sírókat
 82  1|           had~S a sírókat elzavarja,~Jő helyettük a tavasz, mely~
 83  1|         Légyfullánkkal, majomgúnnyal jő. ~Majd bátrabb lesz, felmász
 84  1|      szerethettek velem! ~De sebesen jő a halál - siessünk,~Hogy
 85  1|              vagy bús szellemem? ~Ha jő az ősz, virágink elbucsúznak,~
 86  1|    szegénynél~Talált arany~Napfényre jő fel~Akaratlan.~Marokkal
 87  1|            zengik tán.~S fergeteg ha jő robogva,~Gondolom, hogy
 88  1|              kibe szeressen majd,~Ki jő, kihez halálig kötve lesz,~
 89  1|            kihez halálig kötve lesz,~Jő az ifjú, s egy édes pillanat~
 90  1|          súlya többé már, csak száma jő. ~Mért nem halunk most úgy
 91  1|              a rabló,~Míg egy Brutus jő és megbukik harcában,~Az
 92  1|              egykedvűen ég csak,~Nem jő hír, dicsőség porlakunkra
 93  1|             a gyermek hogyha hallja,~Jő és minden játékot abbahagy. ~
 94  1|           azt. ~De tűrelem csak, míg jő az enyészet,~Az üldött nagyság
 95  1|           Hozzá távolról ájtatos nép jő. ~Kicsinyszerű az élet,
 96  1|           marad utánuk~Nyom, mig egy jő s felvési nagy nevét~A szent
 97  1|          népdalnak szent visszhangja jő,~Mely reggel felébreszt,
 98  1|              és illatban dús körödbe jő meg,~Megbocsájtasz úgy-e
 99  1|               egyedűl ülök.~Az ördög jő és gúnyosan vigasztal:~"
100  1|           földnek gyászos börtönéből~Jő hozzátok e kicsiny levél,~
101  1|            mindég ott áll;~Nem akkor jő mint égi szellem,~Ha lelked
102  1|            hosszú bűnös út miatt.~És jő a pap, áldást mond a halottra,~
103  1|           négy cifra lónak, s hogyha jő~Isten szamáron, megtagadja
104  1|             míg jó ruhához hízelegve jő,~A rongyos koldúst megugatja
105  3|             Dicső azúr szemét! ~S ha jő szerelmeért~Esengve a vitéz:~
106  3|          róna,~És a lányka búban ül.~Jő e lángoló kebelhez~Még karomban
107  3|   visszazengi~A vadon bús énekét. ~S jő a tévedett juhocska,~És
108  3|            ijedve meg-megáll;~Lejtve jő nyomába Lenke~Széttekint,
109  3|             Dicső azúr szemét! ~S ha jő szerelmeért~Esengve a vitéz:~
110  3|          róna,~És a lányka búban ül.~Jő e lángoló kebelhez~Még karomban
111  3|   visszazengi~A vadon bús énekét. ~S jő a tévedett juhocska,~És
112  3|            ijedve meg-megáll;~Lejtve jő nyomába Lenke~Széttekint,
113  3|         véres ősi had~Ha nagy apákra jő nagyobb fiú,~Ha egyet esd