Rész

  1  0|              A bokréta~Mért hervad le a bokréta kebleden;~Tán
  2  0|          bú miatt,~Üdvtől roskadsz le~Egy csók alatt.~ ~
  3  0|    ajkaidnak~Szent imáját csókolám le,~Mint virágidnak harmatját~
  4  0|            csak,~Mely égből szállt le, megbüvöl, de elszáll,~Mert
  5  0|            mért nem roskadsz te is le,~Mért élsz, hogy romjain
  6  0|    Rejtőzzél hozzá, szállj a sírba le,~Meleg van ott, keresztjét
  7  0|          együtt búm is sírba száll le,~Nem gondol senki a lány
  8  0|        Fellengő álmait hadd nyomja le -~Hogy meg ne törje zárját
  9  0|        utóvilágnak hasztalan~Írnók le oly rideg, hideg betűkben. ~
 10  0|        életedben ár gyanánt futott le. ~Lányka, nemesebb lény
 11  0|           Részvéttel is tekintenek le.~ ~
 12  0|        tudni már, mely fáról hulla le.~Mit álljon még írás a síron,
 13  0|    szívedben kincset árul el.~Süsd le, süsd le, óh már mind hiába,~
 14  0|     kincset árul el.~Süsd le, süsd le, óh már mind hiába,~Szívem
 15  0|            megdöbbent, útját futva le. ~Rónaságnak lettem most
 16  0|         köznapi világ néz újra rám le,~A költőitlen reg sugárinál: ~
 17  0|           a könny megszámolva foly le,~S hogyha egykoron majd
 18  0|          nézd, mi sok csillag hull~Le, és egy sem hibázik;~Szívemben
 19  0|            drága lélek,~Nem hullsz le szűm egéről -~S én mégis
 20  0|           epedve néznék onnan, nő, le rád,~Lennék bár fergeteg,
 21  0|       gyönge lépted ott hervasztna le,~Csak véle élni és meghalni
 22  0|            virágimról ne csókoljad le,~Mely rajtok függ, azt a
 23  0|          Remegnék, tán előbb telik le~Az is nálad, bár végtelen. ~
 24  0|      ideálom!~Hittem, égből szállt le lelked,~S porban csúsz vágyad,
 25  0|       rólad, óh nő, mégse mondanék le. ~S megérdemlem, hogy elfeledd
 26  0|        tarts fel, vagy veled bukom le.~Ábrándos szemed félig lezárod,~
 27  0|  költőitlen arccal~Bámul újra ránk le! -~ ~
 28  0|       célul~S vágyó gond közt foly le a jelen,~A szív célja ott
 29  0|       süssön-é a nap,~S mondjunk-é le inkább vágyainkról,~A vágyak
 30  0|     Patakcsa az, zokogva mely siet le,~Ha itt-ott egy virágot
 31  0|   csendesen. ~Csak lopva gördülnek le könnyei,~Mig a betegre mosolyogva
 32  0|           dermed, csendesen ballag le,~Népével hallgatva elvonúl,~
 33  0|         Arca halvány, szőrmez függ le róla,~Ősz hajzat lebeg aggott
 34  0|        mindenikén. ~Zajjal hulltak le a házfedelek,~Gerendáikból
 35  0|           mindennek,~Mi szeretett, le kell-e mondanom~Mindenről
 36  0|         Hafiz karjának súlya verte le,~S bibort borított rá az
 37  0|        Merészségét ki vérrel mosta le?" ~Rettennek a nők, csak
 38  0|            nappal egy-egy bája tűn le,~Egy-egy sugárt minden óra
 39  0|     szelletet,~Hogy könyét törülje le, s titokban~Nyujtson át
 40  0|            jő tavasz, ragyogva néz le a nap.~Tarka lepke száll
 41  0|            szeretni égből angyalok le. ~Ott hagyák az égnek csillagékét~
 42  0|            Mostan is jő még angyal le hozzánk.~Bóldog az, ki messze
 43  0|         vár bástyáit dönti, rontja le."~"Úgy tehát Isten vagy
 44  0|           hát rajta, rajta, sujtsd le őket is,~Látod, mond a zsarnok,
 45  0|             Ami édes üdvként száll le olykor hozzánk~Kétes árnya
 46  0|         mond - csillagom most tűnt le." ~A leány sikojtva fogta
 47  0|            őrkiáltás zúg tornyáról le. ~Nem látszik ott ember,
 48  0|          vagyok." ~Nehány nap tünt le már,~Még folyt a vigalom,~
 49  0|           hirtelen,~S erőtlen hull le mindnyájok kara. ~Mi bűverő
 50  0|           Mi bűverő bilincselhette le?~A dalnak büszkén lép közöttük
 51  0|      Mostan szemét lankadtan zárja le. ~Nem tudja eszmél-é vagy
 52  0|             Az angyal utja~"Szállj le hivem, szállj le Gábor angyal,~
 53  0|            Szállj le hivem, szállj le Gábor angyal,~Nézd körűl
 54  0|         szárnyát,~Melyről harmatoz le égi áldás. ~S ím megszólal
 55  0|        szemében.~Gábor áldást hint le és ez írrá~Lesz a sebben,
 56  0|          égről halvány nap néz ott le,~Küzdve él csak minden,
 57  0|         mind hiába!~Mosolyogva néz le a nap bánatára.~Most a lány
 58  0|           is hiába,~Mosolyogva néz le a nap bánatára.~"Majd ha
 59  0|           néz csak még egy üstökös le,~Mint haragvó Isten bosszuló
 60  0|           s fénynek özönében~Száll le angyaloknak dicsőült serege. ~
 61  0|           szerte néz,~Hogyan írják le a huszárt ott át."~Ezzel
 62  0|           felett mint mennykő csap le ő."~Sokat beszélle még a
 63  0|   ellenséget se segítsd, csak nézz le,~És amit fogsz látni, gyönyörködjél
 64  0|          Mondá a vén bajnok: ,Tedd le már a kardot' ~,Ember vagy,
 65  0|           minket csak ne kaszabolj le!'~Felnéztem s nem láttam
 66  1|      sugára. ~S íme a végső jel is le is tűne lassan,~Mely a föld
 67  1|           oly epedve, vágyva feste le? ~S boldog volt-e akkor?
 68  1|      Melynek árnya leng a síkságon le,~Andalítót, mint a nádasoknak~
 69  1|       egyszerűségében~Hadd töltsem le e nehány órámat. - ~Sajka
 70  1|        megistenűlt,~Ha Isten volt, le kellett jőnie~A nép közé,
 71  1|            én is~Oly szépen néznek le rám." ~"Gyermek! messze
 72  1|            föld folyását rajzolván le ott~S szó nélkül mindent,
 73  1|     magának,~Lopva törli a könnyét le,~Hogy kínzója meg ne sejtse;~
 74  1|         kedves látvány bilincselte le,~Mi nagyság az, mely itt
 75  1|       vétkezzem s pokolra szálljak le? - ~Óh hit nemtője! kit
 76  1|           párnáin él,~De mondjatok le, s ím ki van, ki van~Közöttetek,
 77  1| búcsúgondolat,~Távol bús várnak ül le tetején;~De a búcsú a vártömlöcbe
 78  1|          körüle,~S egy rázkódással le nem dobhatni,~Nem sujthatni
 79  1|         Melegen nézett a nap reánk le,~Mink meg egymásnak szemébe
 80  1|          Ah, de éjjel! álom szállt le hozzám~S benne a lány arca
 81  1|           Mért ment hát így becsem le mégis,~Mint számé sorshuzás
 82  1|          Hogy kedvvel néz Isten is le~Rá maga.~Három a tánc! hogy
 83  1|        test, mint renyhe börtönőr,~Le a göröngyhöz vonja emberét,~
 84  1|           őrtündére,~Hirnök szállt le úgy hívém az égből,~Hogyha
 85  1|          Megérti, az égről pokolba le~Hogy minden egy nagy lánc
 86  1|       Szemében porszemmé törpülnek le~És rajta dőre égi képzetek~
 87  1|       élvezet vala;~Hálával tették le a poharat,~Ha forró szomjuk
 88  1|      olajfás partjain?!~Kint folyt le az élet és küzdelem~A közpiacnak
 89  1|         Mint Isten világot, küzdje le~Mind a szenvedélyt előbb,
 90  1|            él, virúl, abban hervad le,~Mint virággal lelke, illata. ~
 91  1|        helyét csak szent vér mossa le:~Hogy a jobb gyermek győzzön,
 92  1|            őszinte volt, azt dörgi le:~"Örülj! nem késő nyujtasz
 93  1|         mintha~Egy-egy követ söpör le vad madár,~A fórum, melyen
 94  1|            ezek, hogy egykor ők is~Le fognak tünni, s a hitvány
 95  1|           vagyon. ~Hallom mint zúg le a Dunának árja,~Kelet s
 96  1|      Éjszakról a Kárpát idáig nyúl le,~Délről belátom alföld sikjait. ~
 97  1|         Vad harci mén tiporja majd le szét~A művelődés szent kelyhű
 98  1|        Lelkünk magával égből hozza le,~Nem függ szárnyán sem érdek
 99  1|          mely nappal elsápadva lép le,~De éjjel mégis oly kedves
100  1|        szived istenségének~Ne vond le a földnek porába~Átkául
101  1|      Lányka úgyis feltalálod. ~Ird le, ird le nékem inkább~Egyetlen
102  1|           feltalálod. ~Ird le, ird le nékem inkább~Egyetlen egy
103  1|         Csak a gyomor tájáig festi le;~Azért angyal, onnan mi
104  1|          mégis lelkünk égből hozta le,~És közelébb áll Istenéhez
105  2|       Hogyha Krisztus szállna újra le,~És ellenkezőjét mondaná,~
106  2|            a prózába sohse szállna le,~Nem lenne oly virágzó a
107  3|         életet! ~IV ~Lepkének irsz le? az vagyok:~Nyaram szemed
108  3|         életet! ~IV ~Lepkének irsz le? az vagyok:~Nyaram szemed
109  3|        Hunyj nagy ég el és szakadj le.~Hunyt napod s a dőre kincs.~
110  3|       talált. ~Leorzva most a hon,~Le véle képzetem,~Törött reményemet~
111  4|            beszélsz, egymást vágja le minden okod.~ ~