Rész

 1  0|           hirtelen?~Tűzz kebledre más bokrétát, úgy, leány,~Melynek
 2  0|        Korán sujtott a sors keze,~Más gyermekek míg vígadának,~
 3  0|          itt feledt, a hűtlen~Egy más rokonlélekre vár.~ ~
 4  0|          rózsaláncot köztünk, nem más. ~Magam szenvedjek érte
 5  0|        Pirosra arcod nem csókolja más - -~Vagy e pir arcodon csak
 6  0|      kebel!~S miért választanád a más világot?~Az, míg nem ösmer,
 7  0|    boldogságot~Kívüled - éltemhez más nem kötöz.~S ha meghalhatnék
 8  0|           velünk sír -~Az emberek más baján csak mulatnak,~Megérteni
 9  0|          Egész valódnak arculatja más? ~Hisz egykor itten az élet
10  0|        földre,~Hulljon - helyette más üdébb terem. ~De csak feltűnni
11  0|         közéjök,~Néked fájt, amit más néz mosolygó szemmel,~S
12  0|       velem... Ott látom a leányt~Más karján lengni, édelegni,~
13  0|           Kábulás és mámor, semmi más,~Mint ha bánatunkat hogy
14  0|           mi igy hozzád varázsol?~Más tetszik, ha ez s az rajta
15  0|       egész kebelben~Semmi, semmi más helyt nem talál. ~S hogyha
16  0|       volt szerelmem - most egész más -~Mely dühöngve nyargal
17  0|      imádtam, szűm ez ideálja~Nem más, mint egy csínos eladó leányka.~
18  0|         Úgy-é bár, nem hiszed, ha~Más majd hívebb leszen,~Hogy
19  0|           dicsérete~Hadd énekelje más a dús tavaszt,~Ezer virágot,
20  0|          százhangú zenét,~Élvezze más a fényes napsugárt,~Csak
21  0|       kivül, hol egynek élve, ah,~Más számtalannak szörnyű pokla
22  0|           közömbös~Kerülj, miként más sarkát a delej,~Mint szirtet
23  0|       bánom, mit ítél rólam bárki más,~Csak magad te értsd meg
24  0|        úgyis nem leszünk.~Nincsen más hátra, mint a végbucsú,~
25  0|          reá az ég csalóka tükre.~Más boldogság az, más hon, melyre
26  0|          tükre.~Más boldogság az, más hon, melyre ő vár,~Míg meglelvén
27  0|        állsz még. ~Jaj annak, aki más~Kárvallásán nyer,~Szivem
28  0|        érdemeltem, úgy az ég~Majd más jutalmat ád." ~*~Barna fejfa,
29  0|      Csatár szemében,~A hölgy nem más, mint kedves Vilmája. ~Ő,
30  0|           vágya, érzeménye, nincs más,~Minthogy a jövőbe bízva -
31  0|      talál. ~Ő, aki ott arat, hol más vetett,~Ki életet, ki zsákmányt
32  0|          bokor, nem megy már véle más,~Mint pusztaság s az űzők
33  0|          sírjáig a vér után. ~Jön más éj, s a régi vendég véle,~
34  0|         bájat már ő ismeré jól; -~Más varázslat rengi őtet által. ~
35  0|   túlföldi erővel. ~És párkányról más párkányra hágva~Megy mindég
36  0|           éj, melyben nem világol~Más, mint éjszak fénye és hideg
37  0|         ládd rongyos vagyok."~S a más gyermek kikacagja a nőt. ~"
38  0|     világnak,~Engemet feledj, kit más örömök várnak.~Válassz földi
39  0|         az ősi házra.~Oly egészen más az, fényesebb, virágzóbb~
40  0|       megcsalta őt minden, minden más. ~S a fecske is elszáll,
41  0|        bájnak.~És nem volt előtte más gyönyörűsége,~Más reménye
42  0|          előtte más gyönyörűsége,~Más reménye nem volt a szellemvilágnak. ~
43  0|      nemednek minden gyöngéjével,~Más az ég törvénye, mint földön
44  0|           zordon katona;~Mi volna más - huszárok tábora. -~Kis
45  0|           Most elbeszélem, mond a más vitéz~És öntudattal büszkén
46  0|        huszár -~De aligha eszében más nem jár;~Attól tartott bizonyosan
47  0|        pardón - de a huszár nevet~Más ily szégyentől Isten óvja
48  1|            És bár minden kebelben~Más érzés lakott,~Fel-fel rivalgó
49  1|        eget fövényfelleg takarja,~Más nem marad, mint a fejfák
50  1|        már régesrég túlélte? - - ~Más világ lép fel, ha mi leléptünk,~
51  1|          ember keze~Hadd dicsérje más a város tarkaságát,~A kalmár
52  1|       egymásnak~És egymáson kívül más egyébje nincsen. ~Hajh,
53  1|           Egy nem volt csak, mert más voltam én. ~Hah mi ez? valóság-é
54  1|          nap derült;~Nap és élet, más semmi, semmi sem,~Mint szenvedés
55  1|             Bújt szegényke eleget~Más leánytársak mögé,~S a jó
56  1|           S nem kedves már előtte más gyönyör,~Mint melyért küzdött,
57  1|      Gúnyának lenne csak tárgya~S más boldogabb hiúsága.~Virágot
58  1|           A harsona.~El hát innen más vidékre,~Fel katona!~Úgy
59  1|          velem! ~Hisz majd jövend más nemzedék helyünkre,~Ha már
60  1|          csak,~Nem nyújt gyönyört más könyv gyanánt~Egész vevő
61  1|        levék én. ~Csak egy a baj, más könyvet el~Dobhatni hogyha
62  1|     megpihennek,~Vágyunk sem volt más, minthogy nyugodtan~Egymás
63  1|          is vagyok szerény,~Amért más is pályázhat,~Mért ne legyen
64  1|           mindhiába,~Mi áldozánk, más élvezett,~Hej, aki gyűlöl,
65  1|           mit beszélünk,~Busuljon más helyettünk,~Nincs semmire
66  1|           árut eldob,~Hogy mentve más legyen. ~S egymásután kidobja~
67  1|  sorsunkba; óh nem az!~Hadd bírja más, keblem te míg lehelsz,~
68  1|         boldogság,~Mely fellegről más~Fellegre hág;~S ha elrejtem
69  1|       kínozasz. -~Ez egy mi volna más, mint a remény,~Mely még
70  1|          Míg egy vulkánt gyujtnak más felett. ~Az nyugodtan, csendességben
71  1|          is a sír,~Esdettem, hogy más kimondja,~Amihez szűm szót
72  1|          rám vezet,~Nem kell hogy más sajnáljon engemet;~Ha nem
73  1|           a lombból~Nem marad meg más, mint alaka. ~Mindegy, szunnyad-é
74  1|         éveimbe,~Úgy hiszem, hogy más, hogy jobb világ~S fényesebb
75  1|  országokat,~Fél világ uralt, míg más felében~Rettegék nevem s
76  1|          gyönyört birok-é el mint más? ~Fellebbenti-é előttem
77  1|      lelke, illata. ~Férfiszívben más érzések élnek,~Tetterő,
78  1|           tudja, marad-é belőlünk~Más egyéb a névnél, hogyha sírba
79  1|           élet harcuknál nem volt más;~Óh hát érdemes-e élni,
80  1|     messze elszakad,~S míg minden más a pusztaságba téved,~Csak
81  1|        elég, bíró közöttünk~Úgyis más lesz majd, a sír és az ég. ~
82  1|       keblében egy gyengeség. ~Te más lény lettél, voltad elveszett,~
83  1|          fáj-e egyik szív, mint a más,~Vagy vérző sebét csak jobban
84  1|     csatára, -~Mert költő valóban más mi is lehetne,~Aki gyűlöl
85  1|        illetéd?~E legszentebb nem más, mint a barátság,~Lelkünk
86  1|          világ,~Tettem volna mint más, űzve élvet~S ellökve, ha
87  1|         melyet egykor~Én irék be, más van már helyén.~Arcodat
88  1| szószólója nincs,~Véle vándorol a más világra~Bűn, gyalázat, nyomor
89  1|           sír, de inségnél siket,~Más örömén sír, más baján nevet.~
90  1|   inségnél siket,~Más örömén sír, más baján nevet.~Virágot is
91  1|          Imádkoznak s cselekedjék más.~De nem is rabolnak vakmerően,~
92  2|           játéknál egyéb mi lenne más?~Most itéljétek meg, ki
93  2|         Hisz e szentelt bún kívűl más örökség~Bukott hazámtól
94  2|         fel.~Egy rész bakban van, más fegyverben áll,~Amaz a veretett,
95  2|      Baráti serleggel nevettem~És más ha sírt, szememből könny
96  3|      Müvelve vértakarta földeket,~Más nyelvű szó, más keblű nemzedék~
97  3|         földeket,~Más nyelvű szó, más keblű nemzedék~Uralja hon!
98  4|     szerencse fiának,~Mert amiért más küzd, játszva levék meg