Rész

 501  0|          miként virág, fa, mely ledűl~A viharban, legdúsabb díszében.~ ~
 502  0|                         Felejtsünk~Ha a végzet rendelte, hogy soha~
 503  0|               Nincsen más hátra, mint a végbucsú,~Aztán mindent,
 504  0|        angyalnak is, hogy nem feledt.~A kárhozat sorsában az vala. ~
 505  0|              sorsában az vala. ~Ládd, a világ naptára oly rövid,~
 506  0|         szűtlen élcre hogyha jó. ~Óh, a világtól majd tanulsz te
 507  0|            karában~Kebled, mint hajós a révben, megnyugodt. ~Újra
 508  0|            helyett könnyben ragyognak~A hajdan vidám, most lankadó
 509  0|           lankadó szemek. ~Versengtél a pacsirták dalával,~S hangod
 510  0|               Mely reád bűvölte akkor a tavaszt? ~Hej, nem keresem
 511  0|              úgy arcádnak~Rózsáit, de a gyászt, mely felette űl;~
 512  0|              gyászt, mely felette űl;~A rózsák másnak nyílnak, de
 513  0|             rózsák másnak nyílnak, de a gyász~Értem áll ott, engem
 514  0|      Akármelyik győz is, leroskadasz,~A néma ajk mozgása súgja nékem. ~
 515  0|           ajkaidról csendesen lezeng,~A poklot bírja rejteni magában. ~
 516  0|              nem ölt, hogy kínzzon, s a gyönyör~Kínozva öl meg,
 517  0|            mint szeráf, most~Felrázni a réghúnytak álmait?~Hisz
 518  0|             mind szétfolyának.~Eltűnt a tér - el a nehéz napok,~
 519  0|       szétfolyának.~Eltűnt a tér - el a nehéz napok,~Karomban, óh,
 520  0|              még, hogy visszadobjalak~A sírba, mit köztünk ember
 521  0|               nyitott meg,~Téged, kit a nagy ég adott nekem,~Szent
 522  0|         zsarnok világ?~Ki jégkebellel a szívnek szabályt írsz,~Szénát
 523  0|                 Nem, nem, ha mindjárt a világ helyett~Egy isten
 524  0|          isten ütne pártot ellenembe,~A poklot és bűnt hívnám frígyesül,~
 525  0|            elfeledd te is~Érettem azt a nyomorú világot,~Ki a világért
 526  0|             azt a nyomorú világot,~Ki a világért egykor elhagyám~
 527  0|          Kebled reng csak, amint reng a tenger.~Hogyha elfáradt
 528  0|               tenger.~Hogyha elfáradt a szél dühében.~Lankadtan
 529  0|           Hangja elhal, mintha félne, a szó~Felrettenti szűd költői
 530  0|               arcom érzi.~Győzött hát a természet feletted,~Megszüntél,
 531  0|              Hogyha mostan elszakítna a sors,~Lelkedet is elvinném
 532  0|          halott maradnál. - -~Elborúl a mindenség körűlünk,~Nincsen
 533  0|            percen túl repülne.~S mint a lélek, mely kikél a testből,~
 534  0|              mint a lélek, mely kikél a testből,~Egyesülve Isten
 535  0|              Lelkeink közt is lehullt a korlát,~S boldogok, hogy
 536  0|             kis lépés, s összefolynak~A világ lelkével. -~Mért nem
 537  0|           Mely mint csillag hullt alá a földre.~Mért nem tesz most
 538  0|         Borkához) ~Bölcseség van, nő, a szerelemben,~Örülésnek nézze
 539  0|     Mindörökre mély titok marad: ~Míg a szív játékos szelleteknek~
 540  0|               vágyó gond közt foly le a jelen,~A szív célja ott
 541  0|            gond közt foly le a jelen,~A szív célja ott van önmagában~
 542  0|            ott van önmagában~És e cél a boldog szerelem. ~Frígyünket
 543  0|      Frígyünket sem fűzte az okosság,~A világ illemtörvénye sem,~
 544  0|             istenség,~Alkotá azt csak a szerelem. ~Nem néztük, jó,
 545  0|              jó, rossz fog-e születni~A jelenből, melyet élvezénk,~
 546  0|             élvezénk,~Mért is néznénk a kétes jövőbe,~A jelen virága
 547  0|               néznénk a kétes jövőbe,~A jelen virága míg miénk? ~
 548  0|              jelen virága míg miénk? ~A jövővel megjő vége úgyis~
 549  0|                Hát inkább ne süssön-é a nap,~S mondjunk-é le inkább
 550  0|     mondjunk-é le inkább vágyainkról,~A vágyak hogy el ne hagyjanak? ~
 551  0|             előtte~Semmi, semmi, csak a szerelem. ~S verve sorstól
 552  0|                 S verve sorstól végig a világon~Áldja a szerelmet
 553  0|         sorstól végig a világon~Áldja a szerelmet boldogan! -~Ily
 554  0|             vásárolta drágán,~Melyben a menny üdvössége van!~ ~
 555  0|          hullámzó dalokban.~Csak vágy a dal, sejtés, mely vonva
 556  0|           melyre ő vár,~Míg meglelvén a tenger árjait~Nyugtot talál
 557  0|                                       A leány és a rózsa~Virágágyak
 558  0|                            A leány és a rózsa~Virágágyak között~
 559  0|               rózsa~Virágágyak között~A kis leányka áll,~Nyiló bimbócskaként~
 560  0|           után~Lesz hulló áldozat. ~S a rózsa szól: ne bánts,~Élvezz,
 561  0|       hervadok~Keblednek melegén. ~De a lány csak mosolyg,~Hévvel
 562  0|           mosolyg,~Hévvel utána nyúl,~A rózsa eltörik,~És harmatkönnye
 563  0|                És harmatkönnye hull. ~A kor rohan, virúl~Ismét a
 564  0|              A kor rohan, virúl~Ismét a rózsatő,~Ismét ott áll a
 565  0|              a rózsatő,~Ismét ott áll a lány,~De halvány, szenvedő. ~
 566  0|        rózsája tán~Ott hervad arcain,~A harmat ott ragyog~Veres
 567  0|          Liget dús lombja közt~Andalg a pásztor~Kis nyája ott legel,~
 568  0|            átszelleműl~Képzeletének: ~A tiszta magas ég~És hő sugára,~
 569  0|           lomb között~Méhek dongása, ~A csevegő patak~S a pajkos
 570  0|           dongása, ~A csevegő patak~S a pajkos szellet,~Mely lopva
 571  0|             szellet,~Mely lopva öleli~A kis rózsát meg. ~S hogy
 572  0|               végre ne legyen~Hiányos a kép~A sűrű lomb közűl~Elébe
 573  0|               ne legyen~Hiányos a kép~A sűrű lomb közűl~Elébe lány
 574  0|           Báránykám elveszett,~- Mond a kicsiny lány, --~Jaj annak,
 575  0|              Az ég ezért rád. ~- Mond a pásztor, - s imé~Szemedben
 576  0|            szívedet~Hát", s átkarolva~A lányt, most érzi csak,~Hogy
 577  0|           rá-rá rántja.~Most szorítja a leg is vigabbat,~Mert végét
 578  0|              vigabbat,~Mert végét már a falunak látja. ~Kurjongatva,
 579  0|      ostorpattogás közt~Megy nyomában a nász, faluhosszan,~Büszkébb
 580  0|             faluhosszan,~Büszkébb még a felkendőzött ló is,~A szekéren
 581  0|             még a felkendőzött ló is,~A szekéren hogy szép menyasszony
 582  0|         ablakánál~Síró szemmel néz ki a leányka,~S mint hótól a
 583  0|               a leányka,~S mint hótól a hervadó virágszál,~Hókendőtől
 584  0|            arca. ~Hosszan néz szegény a vőlegényre,~Néz utána boldog
 585  0|             az édes ölelést most,~Azt a csókot meg ne látta volna. ~
 586  0|          látta volna. ~Ah de látta; s a fakó gyeplős ím~Kapujához
 587  0|     megcsörren, ~Porfelleg közt tűnik a násznép el,~A leányka összedűl
 588  0|              közt tűnik a násznép el,~A leányka összedűl zokogva:~"
 589  0|           összedűl zokogva:~"Hej, még a fakó el nem felejtett,~És
 590  0|                              Felsülés~A rózsaarcú lányka~Szempontja,
 591  0|           csókot térdenállva~Kér Pál, a lány pirúl. ~Egy csók nem
 592  0|               nyomot hagy,~Még az nem a világ.~Mit féli hát a lányka,~
 593  0|             nem a világ.~Mit féli hát a lányka,~Attól virúl fel
 594  0|           virúl fel arca,~Mint naptól a virág. ~Nem is fél attól
 595  0|              virág. ~Nem is fél attól a lány,~Azért oly boszús csupán:~
 596  0|                                       A sirató~Ki az, ki néma éjen
 597  0|           Könnyel borítja azt? ~S míg a fagyasztó őszi szél~Részvétlen
 598  0|           szél~Részvétlen nyargal el,~A puszta sírt virággal, ah,~
 599  0|              gyermeked vesztetted el,~A gyermek nyugszik itt,~S
 600  0|            Anélkül hogy sírjok felett~A hon szabad legyen.~ ~
 601  0|             Felette száraz ág gyanánt~A férj meredten áll. - ~Karában
 602  0|           Karában kis leány enyelg,~S a nő fel-felvidúl,~Egy-egy
 603  0|           boldogságibúl. ~Mint hogyha a nap már lement,~S egy eltévedt
 604  0|             Ne hozzon ékül rózsaszált~A csendes temető. ~Ne zengjen
 605  0|         földön írva van~Sárga színnel a halál. ~Sírfenéken ifjú
 606  0|             ott, s keblében~Megkövült a fájdalom. ~Nincs felette
 607  0|          angyallá leve~Sírt virasztni a halott... ~És ez ünnepély
 608  0|            keblében ág gyanánt~Rejlik a szűz szerelem. ~S a holt
 609  0|            Rejlik a szűz szerelem. ~S a holt nő ott fenn mosolyg,~
 610  0|                                       A haldokló gyermek~Kicsiny
 611  0|             gördülnek le könnyei,~Mig a betegre mosolyogva néz,~
 612  0|             tündérről szép regét~Vagy a hajdankor hős vitézinek~
 613  0|               Vagy elmondjam, mindazt a szépet, jót,~Mit majd veszek
 614  0|              Óh jó anyám, mond halkan a beteg,~Ne szólj a honról,
 615  0|              halkan a beteg,~Ne szólj a honról, mely oly bájoló,~
 616  0|               áll ott s mi édesen~Hív a szép honba, hogy menjek
 617  0|           sokszor mutatál,~Mint hívja a játszó gyermekeket~S követnem
 618  0|              megyek."~S elszenderűl - a halvány mécs lobog,~Ott
 619  0|              hazában, tengeren túl~Él a költő árván, számüzötten~
 620  0|           árván, számüzötten~És dalát a kalmárnép nem érti,~Honfibúját
 621  0|            könnyező szemében. ~Ámde ő a bút hiven táplálja,~S a
 622  0|               a bút hiven táplálja,~S a hálás bú őt tartja ismét
 623  0|              ha kebeléből kiszakadna,~A költőt is síri éj fogná
 624  0|                 Igy él ő sokáig, mint a pusztán~Elkiáltott fájdalom
 625  0|              ezt is győztesen lerázza~A költőnek szent hazaszerelme. ~
 626  0|              Mintha mondaná, hogy ott a szent föld,~Melyhez áldás
 627  0|           álmainkból felráz,~S melyre a bitorló bűn megretten.~ ~
 628  0|               Vilmád is követ." ~Mond a lányka, küzd a hős és vérzik,~
 629  0|          követ." ~Mond a lányka, küzd a hős és vérzik,~Zúg bár a
 630  0|              a hős és vérzik,~Zúg bár a török hadnak dühe,~Nem hall
 631  0|      Megveretten, megfogyottan állnak~A hazáért küzdő bajnokok,~
 632  0|              mi boldogok. ~Nem látják a hon temetkezését,~Győzelem
 633  0|              csak halált kér,~Hej, de a győztes nem adja meg. ~Tudja
 634  0|                 Tudja jól, hogy társa a bajnoknak~A halál, fogadja
 635  0|                hogy társa a bajnoknak~A halál, fogadja szívesen~
 636  0|         ügyért azt, míg rabúl az élet~A legsúlyosb büntetés leszen. ~
 637  0|             hát, piszkos igába~Hajtja a még nem görbült nyakat.~
 638  0|              görbült nyakat.~S gúnyúl a legyőzöttek kezébe~Rabszolgák
 639  0|             hófelhőt kergetve~Nyargal a szél halvány holdsugárral,~
 640  0|              eszmék kerengnek. ~Vídám a vár, bent győzelmi ünnep~
 641  0|             fáklyákkal jő tisztelegni~A basának számos szolganépe,~
 642  0|           kövülten~Néz csak, néz csak a vár erkélyére. ~Ott áll
 643  0|               vár erkélyére. ~Ott áll a vezér s karára fűzve~Áll
 644  0|         látvány nyíl Csatár szemében,~A hölgy nem más, mint kedves
 645  0|          kedves Vilmája. ~Ő, kit mint a hon leghűbb leányát~A szabadság
 646  0|            mint a hon leghűbb leányát~A szabadság legdelibb vitéze~
 647  0|              nemes szivére, ~Nászt űl a hazának rekviemjén,~Ellenségének
 648  0|      gyermeket fog szűlni rab hazában~A hon elnyomójának számára. ~
 649  0|                Melyet kebeledben sejt a férfi?~Óh, ezek hát a nőszerelemnek~
 650  0|            sejt a férfi?~Óh, ezek hát a nőszerelemnek~Délibábként
 651  0|           gondolt,~Nem tudom, hallá-e a zenét is~Vagy csak a vészt,
 652  0|          hallá-e a zenét is~Vagy csak a vészt, mely lelkében tombolt. ~
 653  0|            lelkében tombolt. ~Felfogá a fegyvert vas karokkal,~A
 654  0|              a fegyvert vas karokkal,~A szép Vilmát kétszer célba
 655  0|         mintha nem találná érdemesnek~A halálra, újra csak letette. ~
 656  0|         hitszegővel~Nyugalmat sem túl a sír örvényén. ~"Élj örökké,
 657  0|              kell."~Egy lövés most, s a basa leroskad. ~Hidegen
 658  0|       leroskad. ~Hidegen kacag Csatár a rája~Kárörömmel rontó szolgahadra,~
 659  0|              epedve kért - halála. ~S a szép Vilma, a kétszerte
 660  0|              halála. ~S a szép Vilma, a kétszerte özvegy,~Mit tesz
 661  0|                szólt Bogdány vitéz.~S a lovas csapat, mely őt követte,~
 662  0|               pusztulás,~Míg középen, a hajdan erős vár~Most füstölgő
 663  0|             vala., ~Szép volt ő, mint a tavasznak álma,~Jó, minő
 664  0|               napsugár,~Irigyelt maga a boldogság is~S most mind
 665  0|               Koldús lettem, rosszabb a koldúsnál,~Könyörűlet enyhülést
 666  0|             többé nem visz harci mén,~A száműzöttnek örömpohár nincs,~
 667  0|         száműzöttnek örömpohár nincs,~A barátságnak meghaltam én. ~
 668  0|         ellenét. ~Bogdány s Ernő volt a két boszús bán,~Mindenikre
 669  0|               melyhez egyik szegődik,~A másikban ellenségre lel. ~
 670  0|               is ha~Mint virág imádja a napot? -~A nap a virágot
 671  0|               virág imádja a napot? -~A nap a virágot választotta,~
 672  0|               imádja a napot? -~A nap a virágot választotta,~Bogdány
 673  0|               ellenében Péter állt,~S a német császár, zsoldos hadával~
 674  0|              császár, zsoldos hadával~A hazán végig pusztítva járt. ~
 675  0|        pusztítva járt. ~Mit gondolt ő a népnek jajával,~Ő, ki fényes
 676  0|               mindkettő, hogy itt van a perc,~Mely egyiknek véggyőzelmet
 677  0|             Istenem megáldjon,~Tombol a mén, a fegyver csörög,~Nyugtalan
 678  0|              megáldjon,~Tombol a mén, a fegyver csörög,~Nyugtalan
 679  0|            már harcra szomjú népem,~S a vonó híd halld mint mennydörög. ~
 680  0|            mennydörög. ~Férfinál első a munka, a hon~Hív, jutalmam
 681  0|                Férfinál első a munka, a hon~Hív, jutalmam majd tőled
 682  0|           Ment, utána fátyolával inte~A toronyról Berta végbucsút,~
 683  0|               ölelte,~Ölelé kebeléhez a bút. ~Jött az éj, még Berta
 684  0|               még Berta ott merengett~A toronynak erkélyes fokán,~
 685  0|               tengerébe,~Külde sóhajt a vitéz után. ~Hah, de ím
 686  0|                milyen lángtenger ez? ~A vár ég, rémítően üvöltve~
 687  0|           üvöltve~Harci nép tódul fel a falon,~Ernő bán az ostromlók
 688  0|              Jajgatással sírva futnak a nők,~Védelemhez senki sem
 689  0|             mely Ernő bánt feltartsa,~A sas fészkét üresen hagyá,~
 690  0|              orvúl dűl alá. ~Még csak a torony van megvivatlan,~"
 691  0|             erre, vélem bajnokok,~Itt a kincs - mond Ernő - melyre
 692  0|          recseg az ajtó, végre enged,~A bűn vágyó karral felrohan,~
 693  0|             egy sikojtás -~S Berta ím a mélységbe zuhan. ~Ernő dermed,
 694  0|        Népével hallgatva elvonúl,~Áll a vár, mint a kirablott templom,~
 695  0|              elvonúl,~Áll a vár, mint a kirablott templom,~Pusztán,
 696  0|            fénytelen, hangatlanúl. ~*~A várromnak egyik odujában~
 697  0|          odujában~Ott űl Bogdány mint a síri rém,~Arca halvány,
 698  0|               puszta sír most, melyet~A szellem csak látogatni jár,~
 699  0|        érzeménye, nincs más,~Minthogy a jövőbe bízva - vár. ~"Nem,
 700  0|              te,~Hányszor kezded újra a csatát?~Mind hiába, élni
 701  0|               lassudan felállva,~Mint a nyárfa lombja, úgy remeg. ~
 702  0|          rejts el, meggyilkol~Másként a nép nagy kegyetlenűl. ~Péter
 703  0|          kegyetlenűl. ~Péter elveszté a trónt, én voltam~Mindvégig
 704  0|            Arca, karja új erőben él. ~A győztes nép kór hivét isméri,~
 705  0|        mehetsz! már,~Vendégét megvédi a Magyar,~S másként is, hol
 706  0|            Isten itélt,~Óvakodjék ott a férfi kar. ~Dicséret hát
 707  0|               most jöjjön már, jöjjön a halál,~Nincs többé mért
 708  0|            megszánta őtet is az ég,~S a két ellen és szerelmök tárgya~
 709  0|             ellen és szerelmök tárgya~A sírban már megbékéltek rég.~ ~
 710  0|                                       A száműzött s a kivándorlott~
 711  0|                         A száműzött s a kivándorlott~Messze, messze,
 712  0|             feledhette. ~Néz sóvárgva a kék messzeségbe,~A felhő,
 713  0|           sóvárgva a kék messzeségbe,~A felhő, mely szép honán vonult
 714  0|             szent ügyével~Bajnokát is a hon elfeledte. ~Néz sokáig
 715  0|            gördül vasára,~S megpendűl a vérszokott barát is,~Mintha
 716  0|             világod,~Hogyha sírsz míg a kezedben vas van,~Szólj
 717  0|               nékem,~Hogy virúl-e még a hősi nemzet,~Jött-e már
 718  0|               hősi nemzet,~Jött-e már a megváltásnak napja,~Vagy
 719  0|        vészterhes szavamra,~Új kín jő a réginek helyébe~Új gyalázat
 720  0|          helyébe~Új gyalázat folyvást a magyarra. ~Sír és börtön
 721  0|            jobb kebelre,~Kóborló lett a magyar honában,~Csőcselék
 722  0|            Csőcselék nép hoz törvényt a földnek,~Mely mienk lett
 723  0|        legalább csak~Keseregni látnám a magyart még,~Látnám, hogy
 724  0|            még,~Látnám, hogy lelkében a harag dúl,~S szebb jövő
 725  0|           néma, oly nyugodt ő,~Mintha a járomba termett volna,~Tűrjön
 726  0|               Tűrjön hát, én elhagyám a korcsot~Fészket rakni idegen
 727  0|             könnyelműn hazádat",~Mond a bajnok, s most örömkönnyű
 728  0|     szakadatlan,~Új csúfság mindennap a magyarra,~Ettől én nem féltem,
 729  0|               féltem, ifju lelke~Amit a sors rámért, elbirandja. ~
 730  0|          rámért, elbirandja. ~Melytől a por gyáva férge elvész,~
 731  0|               por gyáva férge elvész,~A csapás a ménnek új erőt
 732  0|          gyáva férge elvész,~A csapás a ménnek új erőt ad,~Nem teszik
 733  0|              rózsaláncok~Vonnak álmot a hős oroszlánra. ~Mondod,
 734  0|              Mondod, hogy nem kesereg a nemzet,~Nem sír sértett
 735  0|             csend hogy elfásúlás.~Sík a tenger, hogyha fergeteg
 736  0|          hogyha fergeteg kél,~Nyúgodt a szív, melyben önbecsérzet~
 737  0|             emlőéből?~Most kell, most a tartozást lerónod. ~Vissza,
 738  0|           lehet még~Minden gyermekére a jövőben. ~Villámsujtott,
 739  0|         Villámsujtott, megfosztott fa a hon,~Gyéren állnak rajta
 740  0|              hon,~Gyéren állnak rajta a zöld ágak,~Ezredéves viharos
 741  0|     Legerősbjei mind széthullának. ~S a nehány is ott hagyná-e törzsét~
 742  0|            várja azt mindenik ág el. ~A hűtlenre többé élet nem
 743  0|                                       A vén dalnok~Messze földön,
 744  0|            zajtalan falvakban~Ismerék a jó vén dalnokot,~Nem volt
 745  0|           senki sem tudá.~Ámde dalját a figyelmes visszhang~Még
 746  0|            serleg jó bor~Vidítván fel a dalnok kebelt. ~Nem mert
 747  0|             tudá, hogy néki fájna az,~A dal szivének volt szent
 748  0|               S pénzért nem virúl fel a tavasz. ~Igy járt, így danolt
 749  0|                 Lassan gyúlt ki, mint a lámpafénye,~Félve, mint
 750  0|           mindég jobban terjedt, mint a tűzvész,~Feljebb tört, mint
 751  0|            naphoz száll. ~S szűk lett a lant éneke hevének,~Szétárjadt
 752  0|             éneke hevének,~Szétárjadt a hallgatók között,~Minden
 753  0|             csörögni,~S könnyek ültek a leány szemén. ~A lant elnémúlt,
 754  0|        könnyek ültek a leány szemén. ~A lant elnémúlt, ő összeroskadt,~
 755  0|      összeroskadt,~Arca bús lőn, mint a sírhalom,~Melyen az éj rémes
 756  0|         Férfiakká lőnek gyermekek,~És a szolgaság gyalázatának~Napjai
 757  0|       árnyában~Összeérez, együtt tesz a nép,~S a pokollal és a zsarnoksággal~
 758  0|       Összeérez, együtt tesz a nép,~S a pokollal és a zsarnoksággal~
 759  0|           tesz a nép,~S a pokollal és a zsarnoksággal~Harcot vívni
 760  0|               elszántan kilép. ~Cseng a kard, nyerít a mén és horkol,~
 761  0|          kilép. ~Cseng a kard, nyerít a mén és horkol,~Bőg az ágyú,
 762  0|             horkol,~Bőg az ágyú, zeng a trombita,~S mindezen túl
 763  0|              trombita,~S mindezen túl a lelkes csapatnak~Égig harsog
 764  0|             hímezte,~Tettet költ most a harc piacán. ~Dúl a harc,
 765  0|              most a harc piacán. ~Dúl a harc, s ki az, ki közepette~
 766  0|              arccal harci lantot ver?~A vén dalnok, s elhaló dalára~
 767  0|            Győzelem rivalgása felel. ~A harc megszünt és ő összeroskad,~
 768  0|                  Hazdrubál~Határozott a harcok istene,~Ős Róma győzött,
 769  0|              hogy lerombolja falát,~S a védő bástyák is lehullanak,~
 770  0|          léssz nélküle? lapda, melyet a~Negédes gyermek kényére
 771  0|        kényére dobál. ~Fegyver nélkül a férfi felhő csak,~Mely hasztalan
 772  0|              Vagy hogyha egykor hívna a haza,~Védjére Hazdrubál
 773  0|             kardot se visz?" ~Megérté a Vezér a nő szavát,~És messze
 774  0|               visz?" ~Megérté a Vezér a nő szavát,~És messze pusztaságba
 775  0|               Mögötte vérben, lángban a haza. ~*~Most már nyugodtan
 776  0|             Most már nyugodtan tombol a nyerő,~Vad ünnepekkel a
 777  0|               a nyerő,~Vad ünnepekkel a szent sírokon,~Csak lopva,
 778  0|          titkon törülheti~Könnyűit is a megalázott hon. ~És tűrt
 779  0|            hogy végtelen,~Jaj, hogyha a kétségbesésig jut. ~Úgy
 780  0|             többé fájna már,~És mégis a legkeserűbb kehely~Nem vesztesége
 781  0|              Nem vesztesége volt, nem a halál. ~De a mosoly urának
 782  0|     vesztesége volt, nem a halál. ~De a mosoly urának ajkain,~Az
 783  0|         urának ajkain,~Az önhitt gőg, a gúnyos megvetés,~Mely szolgájára
 784  0|               áll nekem jót, úgy mond a nyerő,~Hogy Kartágó majd
 785  0|           hamvából Phőnix támadjon,~S a tengertől távol puszták
 786  0|            fészket szabadon. ~Ez volt a cél, melynél a türelem~Megtört,
 787  0|                Ez volt a cél, melynél a türelem~Megtört, s kezdődött
 788  0|          türelem~Megtört, s kezdődött a kétségbesés,~Elszáradt a
 789  0|              a kétségbesés,~Elszáradt a könny, elhalt a sohaj,~Csend
 790  0|             Elszáradt a könny, elhalt a sohaj,~Csend lett mint van,
 791  0|             lett mint van, ha közeleg a vész. ~A csend után szokatlan
 792  0|              van, ha közeleg a vész. ~A csend után szokatlan élet
 793  0|        mindenikén. ~Zajjal hulltak le a házfedelek,~Gerendáikból
 794  0|          gyors hajó,~Vitorlát szőttek a nők, kötelet~Csavarni gyermek
 795  0|           férfi, fegyverré~Kovácsolta a nő ékszerét,~Hidegül metszé
 796  0|               gond sáncokat rakott,~S a dölyfös ellen, hol csak
 797  0|          szemeiben vész,~Nem szól, de a hős mégis érti őt,~Midőn
 798  0|            mégis érti őt,~Midőn némán a rozsdás kardra néz. ~Eközben
 799  0|            szívében harag,~De hol van a vezér, ki halni tud?~Megdöbbenten
 800  0|            fiára néz. ~*~Folyt, folyt a harc, mintha két óriás~Küzd,
 801  0|             óriás~Küzd, s harcuk bére a világteke,~S ez sajka lenne,
 802  0|            csak egyike. ~Folyt, folyt a harc, mint hogyha fészkében~
 803  0|          Rómának irgalmáért kolduló. ~A sáncok egyenként lehullanak,~
 804  0|            vár, melynek nyitja vér,~S a győztes benn csak hullákat
 805  0|         hullákat talál. ~Hat nap foly a harc éjen és napon,~A város
 806  0|            foly a harc éjen és napon,~A város már csak füstös düledék,~
 807  0|               csak füstös düledék,~De a fellegvár áll, rongálva
 808  0|          benne még. ~"Kis sziklacsúcs a tenger árja közt!~Hogyan
 809  0|            habokat?~Eldűlsz, feletted a hab összecsap,~S léssz hasztalan
 810  0|             Hát hogyha kel még hajnal a hazán,~Melyben hős karra
 811  0|                 Igy szólott Hazdrubál a várfokon,~Előtte hullva
 812  0|                Előtte hullva hullanak a falak,~Bent éhség gyilkol
 813  0|             falak,~Bent éhség gyilkol a kis had között,~Kint elleneknek
 814  0|           állanak. ~Kegyelmet kér hát a maradtaknak,~Vad puszták
 815  0|            mostan engedett. ~Megy hát a hős, megy, eltörvén vasát,~
 816  0|            hős, megy, eltörvén vasát,~A súlyos gondtól háta meghajol,~
 817  0|         követi csupán,~Hol vannak ők, a bátor harcfiak?~Hol Tirza
 818  0|             nem jő senki sem,~Mögötte a vár lángtengerbe gyúl,~Fokán
 819  0|               két fiát~Vadon felnéz s a lángokba borúl. ~A hős távol
 820  0|           felnéz s a lángokba borúl. ~A hős távol pusztákon bujdosik,~
 821  0|               pusztákon bujdosik,~Hol a világ a semmiségbe vesz,~
 822  0|       pusztákon bujdosik,~Hol a világ a semmiségbe vesz,~És átkot
 823  0|               martaléka lesz. ~Előtte a lég rothad, vér a víz,~Fejét
 824  0|              Előtte a lég rothad, vér a víz,~Fejét letenni nem talál
 825  0|              talál hazát,~Igy jár, ki a hon végenyészetét~Nem osztja
 826  0|               át. ~Most tombolhat már a dölyfös nyerő~Vad ünnepek
 827  0|        dölyfös nyerő~Vad ünnepek közt a szent sírokon,~De az utókor
 828  0|                  Zákány Tamás~Mit zúg a vészharang, mi jajgatás,~
 829  0|             Zákány jő s bősz kurucai!~A hír Szatmáron végig így
 830  0|            végig így kiált. ~E neszre a nép küszöbére lép,~S bundájából
 831  0|             el, mely tornyosulni kezd a vész. ~Látványúl várja csak,
 832  0|      Szétküldvén országszerte híröket~A népdal tarka hímes szárnyain. ~
 833  0|              Mit sok csínjával nyert, a nép kegyet. ~Hisz Isten
 834  0|            vendégnek világ csak kell,~A lány előbb-utóbb meg úgyis
 835  0|         megválasztja, hogy kivel. ~De a labanc álmából fölriad,~
 836  0|          kedves karából futva fut,~De a sóstiszt s vámos pénztárait~
 837  0|             nézi merre visz az út. ~S a jó barátok vén pincéjöknek~
 838  0|          kebellel búcsút mondanak,~Ha a szivárvány szomjú kurucok~
 839  0|               szomjú kurucok~Vendégűl a vidékre tartanak. ~Szatmárban
 840  0|                Szatmárban is foly már a haddelhadd,~Zákány áll még
 841  0|               még csak kívűl egyedűl,~A városvégén egy domb tetején~
 842  0|              szél szertekergeti,~Rajt a hős, mint ifjú hadisten
 843  0|            mosolytól égvén szemei. ~S a szomszéd házból íme futva
 844  0|            lány pongyolán,~Leng rajta a mez, úsz aranyhaja,~S a
 845  0|               a mez, úsz aranyhaja,~S a rémülettől arca halovány. ~
 846  0|             halovány. ~Bizalmasan kap a kantár közé~S az ifjúhoz
 847  0|              aggott, öreg~S adószedő, a kurucok meg itt,~Siess,
 848  0|              hogy itt vész nem fenyít~A néma éjben velem egyedűl?~
 849  0|          néked, hogy nem-é vagyok~Tán a legrosszabb a rablók közűl." ~
 850  0|              vagyok~Tán a legrosszabb a rablók közűl." ~Mond Zákány
 851  0|              Mond Zákány meglepetve s a lány~Mosolygva néz fel lángszemeibe,~"
 852  0|           pecsétes levele." ~*~Miként a szirtnek élén megtörik~S
 853  0|               után,~Akként törtek meg a kuruchadak~A vén adószedőnek
 854  0|               törtek meg a kuruchadak~A vén adószedőnek kapuján. ~
 855  0|             Ott állott Zákány, kardon a keze,~S midőn portyázva
 856  0|       portyázva jöttek népei~Megérték a parancst szemöldein~És meghunyászkodva
 857  0|          szegletből nézte ezt Magócs,~A szőke lány s kulcsolva kis
 858  0|           leány szívét." ~Szürkűl már a reg, eltűnt a kuruc,~Zákány
 859  0|             Szürkűl már a reg, eltűnt a kuruc,~Zákány is menne és
 860  0|            menne és mégis csak vár.~Ő a rettentő, a kuruc vezér.~
 861  0|               csak vár.~Ő a rettentő, a kuruc vezér.~Most búcsúzásra
 862  0|          Magócstól egy csókért eped~S a gyönge lánytól csókot kérni
 863  0|               De az erdő bűbája vonja a~Gyöngét, s ez önkénytlen
 864  0|               felé hajol,~Mint izolag a cserre, így a hős~Vágyát
 865  0|             Mint izolag a cserre, így a hős~Vágyát megérté szép
 866  0|            vágtatott. ~Elvágtatott ez a puszták közé,~Feltűntek
 867  0|               egy emlék se volt,~Mint a csók, melyet az imént kapott,~
 868  0|              Lábánál barna ifiú vitéz~A lány térdére hajtja homlokát. ~
 869  0|             homlokát. ~Ki hinné benne a kuruc vezért?~Eltűnt mellőle
 870  0|          kuruc vezért?~Eltűnt mellőle a szörnyű acél,~A vért helyett
 871  0|               mellőle a szörnyű acél,~A vért helyett mellén selyem
 872  0|            lány, Zákányról regét,~Kit a gyermek fél és az agg remeg?"~"
 873  0|               szeretek. -" ~"Óh hagyd a szörnyet, hagyd lefestenem,~
 874  0|           Hagyd elbeszélnem, hogy jaj a zene,~Tűzvész a fáklya,
 875  0|              hogy jaj a zene,~Tűzvész a fáklya, éji dáridót~Hol
 876  0|             Véle Isten látogat,~Utána a király nem szed adót. ~Lovának
 877  0|                 Lovának körmétől elég a fű,~Szavára átok, káromlás
 878  0|               is~Megborzad e képektől a kebel." ~"És mégis, mégis
 879  0|             nem veszem.~Én benne csak a nagylelkű vitézt,~A szerető
 880  0|              csak a nagylelkű vitézt,~A szerető ifiat ismerem." ~*~"
 881  0|          Istenem veled,~Lealkonyultak a boldog napok,~Velem átok
 882  0|        Istenem veled,~Vesszen magában a kurucvezér,~Ne fűzd sorsához
 883  0|         sohsem osztozám,~Mi számadása a világgal van~Mind nem tudom,
 884  0|             el, hallod mint üvölt~Már a közelgő üldöző sereg."~"
 885  0|             kettős terhével elszáguld a mén,~Utána a kelő por szikrát
 886  0|       terhével elszáguld a mén,~Utána a kelő por szikrát hány,~A
 887  0|              a kelő por szikrát hány,~A vándor felhő tőle elmarad,~
 888  0|              felhő tőle elmarad,~Csak a labanc had van mindég nyomán. ~
 889  0|               mindég nyomán. ~Száguld a mén, előtte fogyva fogy~
 890  0|              az űzők serege. ~Száguld a mén, száguld, fegyver ropog.~"
 891  0|         kedvesem,~Nem szoktam még meg a fegyver szavát." ~"Magócs!
 892  0|           Hajh! kezed remeg,~Lesiklol a lóról, leány, leány.~Tán
 893  0|            tarts lovag,~Mert lankadok a hosszú út miatt". ~Száguld
 894  0|               út miatt". ~Száguld még a mén, mindég nehezebb,~Halványabb
 895  0|         Halványabb lesz Zákány keblén a lány,~Ugy függ csak rajta
 896  0|            őszi lomb~Szellővel küzdve a fiatal fán. ~S a rengetegre
 897  0|               küzdve a fiatal fán. ~S a rengetegre ím leszáll az
 898  0|          rengetegre ím leszáll az éj,~A két kietlen lakodalmat tart,~
 899  0|                 Soká zeng még hiréről a vidék,~Azt tartja a nép,
 900  0|           hiréről a vidék,~Azt tartja a nép, hogy kőszíve van,~Csak
 901  0|        mosolygás ajakán. ~De éjenként a puszták pásztora,~Ha a magányos
 902  0|       éjenként a puszták pásztora,~Ha a magányos sírnál meglesi,~
 903  0|          sírnál meglesi,~Láthatja őt, a szivtelent, amint~Könnyes
 904  0|           temetés~Miért kovályog fent a saskesely?~Hová, hová száll
 905  0|           saskesely?~Hová, hová száll a varjúsereg?~Halottkisérő
 906  0|           sompolygó sakál,~Sirásodtól a puszta mit rezeg? ~Homokbuckák
 907  0|             és erős,~Bámult tanácsban a vén, a leány~Rajonga érted,
 908  0|               Bámult tanácsban a vén, a leány~Rajonga érted, rettegett
 909  0|              Rajonga érted, rettegett a hős. - ~Még látlak, amint
 910  0|              büszkén jársz elől,~Mint a villám sötét felhő előtt,~
 911  0|           előtt,~Arcád az élet, öklöd a halál,~Még hallom hangodat,
 912  0|           halál,~Még hallom hangodat, a rémitőt. ~Vajh látszik-é
 913  0|        látszik-é még most is kebleden~A megfojtott oroszlán foghelye?~
 914  0|              Melynek halálangyal volt a neve? ~Elnyújtva fekszel
 915  0|        nemzetség ott hever veled,~Jön a hiéna, varjú, saskesely~
 916  0|     Gazdátlanúl száguld, nyerít lovad~A pusztaságon, nincs ki megüli,~
 917  0|              Ki ás számodra sírt, tán a Számum,~Ha majd fölödbe
 918  0|                Ki fog virrasztni, tán a délibáb~Mint röpke, csillogó
 919  0|       felragyog, hogy sírodhoz jöve? ~A dombokon még tegnap két
 920  0|               vigad, Hafiznak tábora;~A nap lement, a hold sugáriban~
 921  0|        Hafiznak tábora;~A nap lement, a hold sugáriban~Daltól ragyog,
 922  0|           talán könnyet hullajtani? -~A völgyfenék olyan rideg,
 923  0|          Talán dzsinek, kiket felvert a zaj,~S vadabb tanyára a
 924  0|               a zaj,~S vadabb tanyára a vérszag voná? ~Elől Zulejka,
 925  0|              hölgyei. ----~Hová, hová a vigadók közűl?~- A hősöket
 926  0|               hová a vigadók közűl?~- A hősöket sirjokba rejteni. ~
 927  0|          vérrel mosta le?" ~Rettennek a nők, csak Zulejka nem,~S
 928  0|           megbüntetéd,~Mint férfiú. - A nő temetni jött,~Könyűm
 929  0|        temetni jött,~Könyűm övé, hisz a mosoly tiéd!" ~És ásni kezd. -
 930  0|            Mig az utolsó hanttal küzd a szél. -~Talán azt hányja
 931  0|               Talán azt hányja lelke: a mosoly,~Vagy a könny-é az,
 932  0|          hányja lelke: a mosoly,~Vagy a könny-é az, ami többet ér? - ~
 933  0|               Csendben vonúl el ismét a menet,~Utolsó ott marad,
 934  0|              menet,~Utolsó ott marad, a szótlan úr,~S menőben hosszú
 935  0|          menőben hosszú kopját díszül a~Kiirtott nemzetség sirjára
 936  0|            énekelve jár,~Két kérő van a leány nyomában,~Mindkettő
 937  0|              bosszuláng ég,~De szemén a szerelem ragyog. ~"Lány
 938  0|                hallga,~Új csatára hív a harci kürt,~Hogyha szebb
 939  0|             Hogyha szebb nap kél majd a hazára,~Kél-e arra is, ki
 940  0|              arra is, ki érte tűrt?" ~A leányka némán szemlesütve~
 941  0|       Méltóabb lesz, én azé vagyok". ~A világ nemtője volt a másik,~
 942  0|                  A világ nemtője volt a másik,~Most visel hímes
 943  0|         lépted rózsákat terem." ~Mond a nemtő, - s újra várva-várnak,~
 944  0|                  s újra várva-várnak,~A hősben kél száz nagy gondolat,~
 945  0|               száz nagy gondolat,~Míg a nemtő a kedves leánynak~
 946  0|            nagy gondolat,~Míg a nemtő a kedves leánynak~Lábához
 947  0|           bájvirágokat. ~Ilka felvesz a büvös virágból,~A nemtő
 948  0|             felvesz a büvös virágból,~A nemtő már-már kéjtől remeg,~
 949  0|           nemtő már-már kéjtől remeg,~A leány füzért köt, ajka nem
 950  0|              köt, ajka nem szól,~Ámde a hőst koszorúzza meg. - ~*~
 951  0|               meg. - ~*~Újra felgyúlt a nemzet csatája~Kétségbeesve,
 952  0|          Ekközt megvetés sebével űzve~A nemtő is hervadozni kezd,~
 953  0|           minden óra veszt. ~És midőn a harcmező porára~Együtt hull
 954  0|         Együtt hull alá hős és füzér,~A nemtő is halvány őszre vála,~
 955  0|              eredő könyét. ~Nézve néz a távol messzeségbe,~Nem jő,
 956  0|              Tihamér,~Ellenség rivalg a győzelemre,~S tudja, hőse
 957  0|           többé nem él. ~Látja kínját a nemtő s legottan~Küld feléje
 958  0|        levelet. ~Fellebbenté fátyolát a szellő,~S olyan édesen,
 959  0|            Hogy részvéttel vette tőle a nő~S olvasá amit nemtője
 960  0|        hallgatott meg szebb napon,~És a szellő, mint az ősz aráját,~
 961  0|               ősz aráját,~Megcsókolta a lányt homlokon, ~Hervadt
 962  0|              lányt homlokon, ~Hervadt a lány, mint új vőlegénye,~
 963  0|            vetett. ~Ott nyugosznak. - A jövőbe vár, hisz~A nemtő -
 964  0|      nyugosznak. - A jövőbe vár, hisz~A nemtő - de hajh, csalatkozik,~
 965  0|              színes lombon által~Nézi a játszó sugárokat, ~S ím
 966  0|               S ím megnépesül körötte a tér,~Jőnek fürge, kisded
 967  0|            Hall zenét, hall suttogást a lombban~S táncot lát, melyben
 968  0|              Rózsa kelyhében ring ott a tündér,~Itt szivárványt
 969  0|           tündér,~Itt szivárványt sző a gyep felett,~Mosolyogva
 970  0|             felett,~Mosolyogva búv ez a sürűbe,~Mert a másik pajkos
 971  0|      Mosolyogva búv ez a sürűbe,~Mert a másik pajkos cselt vetett. ~
 972  0|            csolnakában~Szállnak által a légtengeren,~Itt a napsugár
 973  0|              által a légtengeren,~Itt a napsugár fényes szalagján~
 974  0|             les feléje~Pajkos szellem a lombok mögűl,~És előbb mintsem
 975  0|             Már forróan öleli körűl. ~A csermelynek habzó tűkörénél~
 976  0|              alakok,~S ékül kapkodják a gyöngyöt, melyet~Partra
 977  0|       gyöngyöt, melyet~Partra szórnak a zúgó habok. ~Fent a fának
 978  0|           szórnak a zúgó habok. ~Fent a fának sudarán enyelgve~Csalogatják
 979  0|          sudarán enyelgve~Csalogatják a kis gerlicét,~És kacagják,
 980  0|             hiában nézdel szét. ~Majd a bankát csalják fáról-fára~
 981  0|              elfogott méh kis lábáról~A mézet rabolva eleszik. ~
 982  0|            homlokára,~S napsugár reng a bükk tetején. ~*~Téli éjjel,
 983  0|              viharban~Andor ismét ott a bükk alatt,~Vándorbot van
 984  0|      Eltördelve hull alá az ág,~Ordít a vad, fú, üvölt, szól a kürt~
 985  0|          Ordít a vad, fú, üvölt, szól a kürt~S fent a légben hajtnak
 986  0|             üvölt, szól a kürt~S fent a légben hajtnak a kutyák. ~
 987  0|               S fent a légben hajtnak a kutyák. ~Messzebb, messzebb
 988  0|                Messzebb, messzebb már a rémvadászat,~S hallik sírás,
 989  0|               sírás, fájó, reszketeg,~A fák sudarán vonulnak végig~
 990  0|               születetlen gyermekek. ~A sírásra rémkacaj felelget,~
 991  0|          rémkacaj felelget,~Légi úton a boszorka száll,~S merre
 992  0|        boszorka száll,~S merre elmegy a farkas vonít rá~S a bagoly
 993  0|            elmegy a farkas vonít rá~S a bagoly odván huhogva vár. ~
 994  0|            rezgő szárnyon jő;~Megszűn a vész, s a halál csillagja~
 995  0|        szárnyon jő;~Megszűn a vész, s a halál csillagja~A halvány
 996  0|             vész, s a halál csillagja~A halvány hold kél, mint gyászos
 997  0|               fehér palástján,~Melyet a sötét éjre adott. ~Kezd
 998  0|               sötét éjre adott. ~Kezd a föld reszketni, ingadozni,~
 999  0|           szemében,~Rothadó bűz ajkán a sohaj. ~S kezdenek dalt,
1000  0|               S kezdenek dalt, táncot a halottak,~Daljok hörgés,