Rész

 1  0|       visszatérek,~Mily öröm lesz a kedves szülőnek. ~Elszakadtam egyetlen
 2  0|             elálltak. ~Válnom kéne, kedves lányka, tőled,~S nem vigasztal
 3  0|          igézet. - ~Érzed-é, te, oh kedves leányka,~Hogy jegyese vagy
 4  0|           elrepült,~A ránk mosolygó kedves szellemet. ~Téged nem költ
 5  0|       óriása; -~Fel kell keresnem a kedves leányt,~Utána hát a társaságba! - ~
 6  0|          éjsötét,~Azt tudom csak, a kedves egészre~Fényt az üdv legszebb
 7  0|             Amidőn nálad, mint régi kedves~Ismerősnél, meglepetve állt. ~
 8  0|       kéjjel élvezem,~E termen és e kedves szemeken túl~Idő, világ
 9  0|          megindult,~Karomra fűzöm a kedves leányt,~Önérzettel, büszkén
10  0|           szós tücsök,~A munkás nép kedves zenésze,~Fészket keres minden,
11  0|        Tovább int a lét vándorának;~Kedves leány, Isten veled! ~Ha
12  0|                           Zsuzsihoz~Kedves valál, hogy láttalak először,~
13  0|             társaság,~Én is menék a kedves nő karán,~Lassanként elmaradtak
14  0|             és úgy képzelém,~Hogy a kedves lélek tán érzi mind,~Amit
15  0|           nő, valál. ~Itten álltok, kedves kis virágim,~A szabadság-
16  0|             véletek. ~Itten álltok, kedves kis virágim,~És anyátok
17  0|            engem síromig vad átok. ~Kedves lesz nékem, tanújeleűl,~
18  0|        Dijúl helyettem." ~"Itt van, kedves leány,~Veszett juhocskád,~
19  0|           kéz. ~"Meséljek-é, mondd, kedves gyermekem,~Aranyhajú tündérről
20  0|     szemében,~A hölgy nem más, mint kedves Vilmája. ~Ő, kit mint a
21  0|      kóranyádhoz,~Addig volt-e csak kedves, míg tápot,~Tündérálmot
22  0|          labanc álmából fölriad,~És kedves karából futva fut,~De a
23  0|         ifiat ismerem." ~*~"Leányka kedves, Istenem veled,~Lealkonyultak
24  0|            fenevad vagyok. ~Leányka kedves, Istenem veled,~Vesszen
25  0|             gondolat,~Míg a nemtő a kedves leánynak~Lábához szór bájvirágokat. ~
26  0|             álmában,~Ah de mindegy, kedves rózsaszál -~Lelkeinkből
27  0|           érte és neki!" ~Átkarolja kedves Anikóját~Halvány arcát csókkal
28  0|           jő, lassan lépve, halkan,~Kedves Ábelére így találván,~Friss
29  0|           küzdelme~Zolnának jöhetni kedves közelébe.~S hogyha már elfárad,
30  0|        lépteit mankó gyanánt csak~A kedves lány, szép Dalár vezette. ~
31  0|              Csak szeress, szeress, kedves leányka!" ~És Dalár mond: "
32  0|             vagyok,~Hozzátok térek, kedves gyermekim,~S ti tőlem azt
33  0|       költőietlen emberi beszédre. ~Kedves kis hajlék állt pálmafák
34  0|         fészkelt ez. ~Ott virrasztá kedves árváit, s könnyülten~Vissza,
35  0|              Egy szökéssel ott volt kedves ágyújánál,~Tombolt örömében
36  0|            hamvának,~Mindenével ami kedves volt előtte~Menekült köréből
37  1|         zengedez,~Nehéz hétköznapok~Kedves visszhangja ez.~Sok csíntalan
38  1|            volt~Ő neki a vég. ~Én a kedves leányhoz~Vágyódtam csupán,~
39  1|             Majd keserghet otthon a kedves halotton. -~Óh csábitó arcú,
40  1|             tó kezd habozni,~Mint a kedves keble viszonlát percében,~
41  1|       Bundájából, s ez szinte sír -~Kedves komám a tőszomszédbúl. ~
42  1|          kedv piros virága. ~S hogy kedves zománca megmaradjon,~Éjszaknak
43  1|          alak!~Óh te vagy, te vagy, kedves leányka,~Régi fényben, mint
44  1|        magának tündér életet.~S nem kedves már előtte más gyönyör,~
45  1|         utcán jár oly gondtalan,~Mi kedves látvány bilincselte le,~
46  1|           fordít~A kalmár számítás, kedves barátim,~Minket tán ez csak
47  1|             Ha jó barát, védenc, ha kedves~Emlékben oly hűn tartana,~
48  1|          ház ajtajában állva,~Vár a kedves ölelő karába,~És szemében
49  1|         kebel dobog felém. ~S míg a kedves jelre lánykám~Felpirúl s
50  1|            drága kéz. ~Később, hogy kedves halottat~Rejte tőlem is
51  1|              mi hű!~Nem tudja, hogy kedves halottjait~Koszorúzta a
52  1|            beáll,~Te is folytathadd kedves álmodat,~Melyből durván
53  1|            sírjánál~Sirodnál állok, kedves Pál öcsém,~S könnyemre a
54  1|             Van mind, mi néktek itt kedves vala? ~De egy emlék van,
55  1|    Gyermekimhez~Játsszatok körűlem, kedves gyermekim,~Kis komoly fiúcska,
56  1|            lel.~Játsszatok körűlem, kedves gyermekim,~Im megifiúlok
57  1|           Néktek nem nyilt még meg, kedves gyermekim,~A rettentő örvény,
58  1|   szentlélek szavát,~Melynek minden kedves hangjain beszél:~Csillag
59  1|             elfeledt zene~Nekem még kedves, és tán általatok~Egy-egy
60  1| megnyugtatón.~Játsszatok hát velem, kedves gyermekim,~Tán majd ez az
61  1|         végbucsúkat inte;~Hej, de e kedves jel, e fehér zászló is~Végre
62  1|     pacsirta, hisz nem versenyezhet~Kedves hangzatával bűbájos szavadnak.~
63  1|         érne,~Egy örömsugár, vedd - kedves lesz keservem,~Melyet tőled
64  1|              mert az a költészet,~S kedves csak nékem, mert olyan lankadatlan~
65  1|              Még a barna ég is jobb kedves szemedben,~Vélem sír, örül
66  1|          lép le,~De éjjel mégis oly kedves vezér az~Ha elhagyott, mi
67  1|         fogy, kisebbűl a kár:~Míg a kedves hogyha visszatérne,~Útban
68  1|      ébredsz s elnyugszol megint,~E kedves dalt durván összetépni~Küldte
69  1|         szenvedőre. -~A költő Isten kedves eszköze,~Mely által halhatatlanságot
70  2|   ökörszemecskét lopja be magával~A kedves leánykát, kit megénekel.~ ~
71  2|     magadnak alkotál~Hálás szivében kedves gyermekeknek. ~S míg napfény
72  3|            e földi szenvedésen,~S a kedves szellem lengi még körűl:~
73  3|            e földi szenvedésen,~S a kedves szellem lengi még körűl:~
74  3|         Minden reményedet. ~Talán a kedves életét~Elorzta e halom.~