Rész

 1  0|  vissza-vissza~Tekintsek könnyre, néma sírra,~Mint üdv után a szenvedő... ~
 2  0|          mind elcsendesednek,~Oly néma lesz a szálló éj, felé~Csak
 3  0|           borúlata fog el - -~S a néma gondolatra, mely gyötör,
 4  0|       kárörömmel felkacagná,~Hogy néma tél ül a kebelben. -~Mért
 5  0|            Az sír felette, hogyha néma lettem,~S mosolygni fog,
 6  0|         visszhangja már kebledben néma lett.~Adtál, lány, akkoron
 7  0|          hogy egyedűl én~Maradtam néma és hideg.~Több-több kacérság
 8  0|            Visszaadom, leányka,~E néma búcsúcsókba,~Ímé, szerelmedet. ~
 9  0|        Gyérült szavunk, míg aztán néma lett~S nem vettük észre,
10  0|          hoz vigaszt,~Börtönömnek néma üregében~Oh, mi édes kéjjel
11  0|           győz is, leroskadasz,~A néma ajk mozgása súgja nékem. ~
12  0|                A sirató~Ki az, ki néma éjen át~Kopár sírnál viraszt?~
13  0|     jutalmat ád." ~*~Barna fejfa, néma sír,~És vidéke oly kopár,~
14  0|      vágyódás ég. ~Óh de nem, oly néma, oly nyugodt ő,~Mintha a
15  0|        hogy itt vész nem fenyít~A néma éjben velem egyedűl?~Ki
16  0|          esti szél? ~Harcmező az, néma és kietlen,~Elviharzott
17  0|       terjeszti~A királyfi szét a néma sírnak,~Hasztalan von kardot
18  0|      tennének?~Kérdezné, és mégis néma szája. ~Éjen át harclárma,
19  0|           Végtére minden csendes, néma lesz~Csak füstölő rom már
20  0|         Puszta völgy lett a föld, néma és kietlen;~S másodszor
21  0|         engem." ~E szigor befutja néma rémülettel~Az egész kört,
22  1|           katang. ~A dombhajláson néma temető,~Nincsen keritve,
23  1|         Azután egy percre csendes néma minden. ~Mostan megeredt
24  1|   megférnek velem. ~Mily üres, mi néma lett itt minden,~Mit hajdanta
25  1| szerettünk,~S féltünk, aki jártál néma rendben,~Mint erőmű a szülői
26  1|         Nincs körűlem áruló tanu;~Néma fák, vad bokrok és kövek,~
27  1|    csattogott,~S be állt megint a néma csendesség. ~"Ismét szabaddá
28  1|         épen. ~Én ülék csak mellé néma ajkkal,~Sirdogáltunk együtt
29  1|   Kiöljem-é keblem érzéseit,~Hogy néma csend s megnyugvás légyen
30  1|           Mely felragyog, de méhe néma gyász.~Nem csábít többé
31  1|      tengerébe,~Lent a temető van néma hallgatásban,~Fennt miljó
32  1|          öcsém,~S könnyemre a sír néma, hallgatag,~Ki hinné, hogy
33  1|           ostobát,~Az vitte volna néma türelemmel~Mindennapiságodban
34  2|    bánatos perc,~Nem volna szűmbe néma fájdalom,~Ha lelkemből kihalna
35  3|         elveszett tavasz felett~A néma sírokon! ~A föld tavassza
36  3|          tavasz virágzatába~Fúl a néma, puszta tél. ~Ám hevén lesorvadoznak~
37  3|           a virágkor,~Míg lesír a néma ég! ~Füstölögve kis falunknak~
38  3|         füzérbe fon babért,~Géjza néma kínban nézi~Az elejtett
39  3|   széttekintheték,~S öröm derítte néma éjszakámot~Keblembe volt
40  3|     feletti gyászfüzért talál. ~A néma völgynek édes éneke~Csak
41  3|           kiégeté,~Egy puszta éjü néma sírnak azt. ~Hol érzeményem
42  3|     lesujtva átkait,~Borúba fúl a néma láthatár,~S a tar mezők
43  3|         elveszett tavasz felett~A néma sírokon! ~A föld tavassza
44  3|          tavasz virágzatába~Fúl a néma, puszta tél. ~Ám hevén lesorvadoznak~
45  3|           a virágkor,~Míg lesír a néma ég! ~Füstölögve kis falunknak~
46  3|         füzérbe fon babért,~Géjza néma kínban nézi~Az elejtett
47  3|   széttekintheték,~S öröm derítte néma éjszakámot~Keblembe volt
48  3|     feletti gyászfüzért talál. ~A néma völgynek édes éneke~Csak
49  3|           kiégeté,~Egy puszta éjü néma sírnak azt. ~Hol érzeményem
50  3|     lesujtva átkait,~Borúba fúl a néma láthatár,~S a tar mezők
51  3|           határa!~Köröd nekem egy néma puszta sír;~Hol az enyészet
52  3|          körűl. ~S végig sohajtja néma öbleit~A mult időnek síri
53  3|     Kiholt az éji kardal éneke,~A néma csendű síri csarnokon,~S
54  3|        rideg tűz ég ki hirtelen~A néma sír örök borújain. ~E tűz
55  3|           uralt,~Kiknek enyhűlést néma bánatok~Csak a remény sugáriban
56  3|           hon imája kél. ~Körötte néma csend,~Fölötte vígalom,~
57  3|      annyian,~S előjeled borong~A néma éjszakán. ~S ha hangom elrezeg~
58  3|        csend~Csend, s pusztaság a néma láthatár,~Porokba hullva