Rész

 1  0|         Elváláskor~A búcsu inte, szűm majd megrepedt,~Megátkozám
 2  0|          oh jaj!~Mégis úgy van - szűm borzadva látja. ~Elveszesz -
 3  0| áldozatnak~Egy lidércért, melyet szűm a jövőben hajt. ~Ó, szent
 4  0|        elveszett,~Élni vágyom és szűm~Élni elfeledt. ~ ~
 5  0|           Koporsóját verik, vagy szűm dobog?~Mindegy, mindkettő
 6  0|           melyet tőle kap. ~S ha szűm halottjai közt angyalul
 7  0|     Általad dülének el, leányka,~Szűm hiú, hamis bálványai,~Éretted
 8  0|    bétanulva~És kit úgy imádtam, szűm ez ideálja~Nem más, mint
 9  0|        virágait ha~Dallal árjadó szűm bokrétába fonta,~Szende
10  0|       drága lélek,~Nem hullsz le szűm egéről -~S én mégis féltve
11  0|         ha látom, hogy szivedben szűm iránt~Akárminő, de érzemény
12  0|     kincsemet,~Mit megkimélt még szűm hajótörése,~Melyet jégkeblek
13  0|   szenvedett. ~S nem zúgolódtam. Szűm egész szerelme,~Mely az
14  0|          varázsa,~Mondod, írt ad szűm bajára.~Oh, ha ily szem
15  0|       jót,~Mit majd veszek neked szűm gyermeke?"~"Ne mondj se
16  0|           Látod, mond a zsarnok, szűm csak benned hisz;~Majd ha
17  1|    helyette~A béke földjét tárta szűm elé. ~Teremtve járok és
18  1|           Magamra néztem aztán s szűm virágit~Látván hogyan maradtak
19  1|          letépi~Bájad, sebhelyét szűm mindeniknek érzi.~Harmatos
20  1|   vándorlásim között szenvedtem!~Szűm a régi körben boldog lenne-e,~
21  1|          egészen~És nélkűle árva szűm leendne. ~Érezém, testvéri
22  1|          üstökös kering ott,~Hol szűm a menyországot kereste. ~
23  1|        hogy más kimondja,~Amihez szűm szót nem bír. ~És kimondta
24  1|    Minden óra egy-egy tanitás,~S szűm már benne jól előre van. ~
25  1|        én kerestem,~Megnyugvást, szűm mostan sem talál. ~Mit használ
26  1|         mond~Mindarról, amit itt szűm szeretett,~S dicsőségért
27  1|   feletted,~S mint hozzád képest szűm rejtélyes burok,~Nem vagy-é
28  1|       napja, lányka, hozzád~Árva szűm telének búskomor hírével.~
29  1|     Isten,~E kegyében ismét csak szűm lenne boldog.~Vagy mindég
30  1|           Mert felőled hoz hírt, szűm tündér leánya. ~IV ~Hódoló
31  1|        leányka,~Téged illet, azt szűm önmagában érzi;~Életemnek
32  1|      tőled jön-e mind, amit árva szűm kap,~Még a barna ég is jobb
33  3|     sírba szállt,~Könnyt szemébe szűm keserve~Harmatáúl nem talált. ~
34  3|            Édes kín~Búm sohajja, szűm keserve,~Üdvsugár bús éltemen;~
35  3|         szenvedem. ~Búm sohajja, szűm keserve~Égi lányka! szent
36  3|         föld körén!~Ha nem talál szűm éltető tavaszt,~Dicső szemének
37  3|           hogy ennyi hang között~Szűm hangja elrezeg,~Mint csattogánynak
38  3|          e kín~Egésszét értené, ~Szűm akkor a vadon~Bércéhez esdekel,~
39  3|     sírba szállt,~Könnyt szemébe szűm keserve~Harmatáúl nem talált. ~
40  3|            Édes kín~Búm sohajja, szűm keserve,~Üdvsugár bús éltemen;~
41  3|         szenvedem. ~Búm sohajja, szűm keserve~Égi lányka! szent
42  3|         föld körén!~Ha nem talál szűm éltető tavaszt,~Dicső szemének
43  3|           hogy ennyi hang között~Szűm hangja elrezeg,~Mint csattogánynak
44  3|          e kín~Egésszét értené, ~Szűm akkor a vadon~Bércéhez esdekel,~
45  3|      Felejtve sérveim -~Felejtve szűm baját. ~S először amidőn~
46  3|      üdvöt~Most sirporond fedi~S szűm felbőszült kinok~Kányája