Rész

   1  0|             reményeit? ~De hátha meg nem értene,~S tanít szeretni
   2  0|              tanít szeretni bár,~Még nem tanúl és szíve csak~Gyermekjátékra
   3  0|             keblén a füzért. ~Ha meg nem ért, füzérem úgy~Játékul
   4  0|     életsugárt~Lövel minden virágra,~Nem ég kevésbbé fényesen~Ragyogó
   5  0|          fényesen~Ragyogó koronája, ~Nem mondom én se, hogy szeress,~
   6  0|              úgy, leány,~Melynek meg nem árt a szív melegje tán. ~
   7  0|           készted~A vágyó kart.~S ki nem hajoltál~Meg bú miatt,~Üdvtől
   8  0|              világot,~Örvénye nyel s nem ad ki boldogságot. ~Mint
   9  0|               Míg durva kéz csapásai nem érék~Virág s léleknek e
  10  0|           csak neked danoltam én?~Ha nem, - dalával e szegény szív~
  11  0|              halni mén,~Ha feledél. ~Nem zeng fel újra, mint pacsirta,~
  12  0|              mint pacsirta,~A szívre nem jő két tavasz,~S számomra
  13  0|       Nyilvános titok~Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,~Hogyha
  14  0|             vagy szép, leány,~Hogyha nem néznél tükörbe,~Mondanám,
  15  0|            jó sem vagy talán,~Hogyha nem néznél szívedbe. ~És ha
  16  0|             tükröd s szűd dacára még~Nem tudod, mi szép, mi jó vagy,~
  17  0|                Mondanám, hogy lelkem nem szeret,~Mit mosolygsz -
  18  0|             fél boldogságom az,~Hogy nem tudja senki, senki? ~Hadd
  19  0|              kedves lányka, tőled,~S nem vigasztal pályád ragyogása,~
  20  0|        Nélkülem ki élni elfeledtél. ~Nem vigasztal, hogy sorsunk
  21  0|       szülőmtől, tőled messze lenni;~Nem vigasztal, hogy ha koszorúval~
  22  0|       Megjövök, fog örömet szerezni;~Nem néznéd te fényes koszorúmat~
  23  0|         éltünkből mi sok lehervadt. ~Nem vigasztal, hogy ha a világban~
  24  0|             Én árván síró gyermeke. ~Nem hittem, hogy még lesz idő,~
  25  0|              de férfikönny kiszárad.~Nem enyhül többé tőle bánat,~
  26  0|        enyhül többé tőle bánat,~S ki nem sír, az vigaszt se hisz. ~
  27  0|         nekem~Emlékeül a hűtelennek,~Nem érzem csókját szellemének,~
  28  0|            édes rózsaláncot köztünk, nem más. ~Magam szenvedjek érte
  29  0|           hölgy! álbüszkeségből mért~Nem hallgattam keblemnek jobb
  30  0|             köztünk minden kérdést. ~Nem ferdült volna tiszta érzetünk~
  31  0|             számítás ronda alkujává;~Nem volnék mint száműzött Ádám
  32  0|              mit adhatsz most nekem?~Nem hozhatsz vissza egy sugárt
  33  0|             ifjuság- és kellemekben,~Nem lehet, hogy a halálnak árnya~
  34  0|         borzadva látja. ~Elveszesz - nem hervadó virágszál -~Meteór,
  35  0|              a Halálnak,~Azt hiszem, nem érzed, enyelegni,~Mosolyogni
  36  0|       sugárát~S ifjú lelked a jövőbe nem jár,~Hallgatsz, hogyha én
  37  0|          varázsát -~Látom, érzed, az nem a miénk már. ~Egy titok
  38  0|              lepke. ~Látom, délibáb, nem forrás, ami bíztat,~Hasztalan
  39  0|              agg,~Melyek enyhe árnya nem fölötte leng majd.~A jelennek
  40  0|         hiszen kívűlem~Pirosra arcod nem csókolja más - -~Vagy e
  41  0|         díszlik, hogyha halni kél? -~Nem, nem, neked, leányka, élni
  42  0|             hogyha halni kél? -~Nem, nem, neked, leányka, élni kell
  43  0|   választanád a más világot?~Az, míg nem ösmer, könnyen nélkülöz.~
  44  0|   boldogságot~Kívüled - éltemhez más nem kötöz.~S ha meghalhatnék
  45  0|         szemedben szebb sugár van, -~Nem engeded - - - Kebled keblemre
  46  0|             írá-e a természet aztat?~Nem, nem, remény int, látod,
  47  0|              a természet aztat?~Nem, nem, remény int, látod, a magasból,~
  48  0|       lépteinknek,~A fényes szálakat nem vonja földünk,~S ki tudja,
  49  0|           megbüvöl, de elszáll,~Mert nem való e föld rideg porának!~ ~
  50  0|               Lankadt lombban a szél~Nem tett semmi neszt. ~A madár
  51  0|              Midőn zokogjuk: ő többé nem él. -~Ah, én is tudnék egy
  52  0|          kebel helyett~Hideg sírt? -~Nem szívtam el - csókolva -
  53  0|          vigadtam, amíg szenvedél,~S nem jött el, hogy megintsen,
  54  0|       szellemvilág? -~Óh lány, te el nem hagytál volna engem;~Te
  55  0|               Igy egy csapásra?~Vagy nem melengetém el csókjaimmal~
  56  0|        halált?~Miért az inkább engem nem talált?!~Miért maradtam
  57  0|            oly erős,~Világoddal mért nem roskadsz te is le,~Mért
  58  0|           Mért ha egy szív megreped,~Nem gyászol vele minden élet?~
  59  0|             kedves szellemet. ~Téged nem költ fel a pacsirta-dal,~
  60  0|  pacsirta-dal,~Engem fogadni lánykám nem siet,~Nekem nem zeng a visszhang
  61  0|              lánykám nem siet,~Nekem nem zeng a visszhang dalra dalt,~
  62  0|        visszhang dalra dalt,~S nekem nem mondja senki, hogy szeret. ~
  63  0|         szivet, füzért,~Ha lelke már nem vágyik és ohajt? ~De el,
  64  0|              S még jobb a holt, mert nem lesz hitszegő. ~Mindkettő
  65  0|            látta, jaj ki látta azt? ~Nem, nem, ki rózsát hintettél
  66  0|              jaj ki látta azt? ~Nem, nem, ki rózsát hintettél körödben,~
  67  0|              nyujtott bájvirágokat. ~Nem kétkedik az a jövő világról,~
  68  0|        sugára,~Egy árva bimbót létre nem derít. ~S ha zeng dalom,
  69  0|        együtt búm is sírba száll le,~Nem gondol senki a lány szent
  70  0|            mint az ember,~S ép azért nem voltál tán való közéjök,~
  71  0|           ránk mosolygja az ég,~Hogy nem való az már többé nekem. ~
  72  0|           boldog lehetsz,~Mert egybe nem köt végzetem,~Mely vad viharként
  73  0|         elérésénél nincs küzdelem,~S nem bír lelkem gondolni sem
  74  0|      megszentelt alakod kisér. ~S ki nem lelek kéjt már a nagy világban,~
  75  0|            kárba mégyen. ~Ah fáj, ha nem hódol neked~Minden, s ha
  76  0|           kárhoztass, ne kárhoztass!~Nem is szeret, ki féltni nem
  77  0|             Nem is szeret, ki féltni nem tud.~A koldus jár csak gondtalan,~
  78  0|             nyugodtság minden arcon.~Nem jő-e hát sem bú, sem szenvedély~
  79  0|              szélűzte levele~Melyről nem tudni már, mely fáról hulla
  80  0|         ismertem egykor, ma kacagok,~Nem jó már ennyi álkönny közt
  81  0|       csalatkozám tebenned. - ~Miért nem hagytad e sírt meg nekem!~
  82  0|            Veled szerelmet, lány, én nem cserélek. ~De azt se féljed,
  83  0|        mosolyogva esküvél te nékem! ~Nem, mint e szív képedtől puszta
  84  0|           lesz átkod is, leányka,~Te nem tanultál, csak tetszelkedést,~
  85  0|          éltet~A pásztortűz semminek nem ad -, ~Míg te jöttél, mint
  86  0|             Hogyha általlengi ideál,~Nem mozdul mégis szívünk, hiába,~
  87  0|             hiába,~Mert rokonvilágra nem talál. ~Ládd, leányka, a
  88  0|             virágot~Szül, hevével el nem égeti,~Egy-egy harmatcseppet
  89  0|              s ha részvét harmatárja~Nem hull rája, e kebel elég,~
  90  0|    elrombolni még. ~III ~Óh leányka, nem szégyenled-é, ha~Durva bérc
  91  0|          Szerelemmel átmelengetett? ~Nem remegsz-é, hogy megbánja,
  92  0|       leánykám~Azt mondá, hogy engem nem szeret.~"Szeret" a bérc
  93  0|           leánytól~Viszonzásra többé nem talál. ~"Talál" mondja újra
  94  0|              újabb kecs éled,~S újat nem teremt többé az ég,~Csak
  95  0|           igen, látom, szemed borúja~Nem fellegzi már be e kebelt,~
  96  0|          csak hosszú harccal keres. ~Nem kérdeztem én, ki vagy, mi
  97  0|           bájos, merthogy a tiéd. - ~Nem tudom, hogy barnák-é a fürtök,~
  98  0|         sebében~Vágyó hévvel nyugtot nem lele,~Míg lelkedben azt
  99  0|      kebelben~Semmi, semmi más helyt nem talál. ~S hogyha képed elhagyná
 100  0|     Embereknek száz alakra tép,~Mert nem bírja a dicső egészet,~Áldásos
 101  0|           láng, melyet közénk lehoz,~Nem fér e földnek gyarló körébe~
 102  0|              Boldogság és szenvedély~Nem vagyok már, aki hajdanában,~
 103  0|        virága áll. ~Lelkem többé már nem árva felhő,~Melyet a szél
 104  0|               S bár a nyár körül már nem ragyogja,~Fergetegjeit sem
 105  0|           nagyon.~Óh, de hisz, kihez nem vonz az érzelem,~Attól úgy-e,
 106  0|         érzelem,~Attól úgy-e, úgy-e, nem fáj semmi sem. ~Sokszor
 107  0|            kis házunk felett~Mert ha nem tündérhon is, melyet lakunk,~
 108  0|          életünkkel gazdálkodni int.~Nem maradt szivünkbe rejtve
 109  0|             ellen,~Nagyok haragjától nem rettegék,~De kétkedém, elég
 110  0|         kötelesség.~Szerencse csábja nem győzött felettem,~Nem részegített
 111  0|         csábja nem győzött felettem,~Nem részegített meg szép szemsugár,~
 112  0|       Megsebez, ha rám néz, s hogyha nem néz,~A naptól rabol meg
 113  0|          szós picinyke szád,~Fáj, ha nem hallom csevegni, és fáj,~
 114  0|          Hogyha hallom, mert reményt nem ád.~Jó, hogy a kebel két
 115  0|      hullámoz még akkor is,~S hogyha nem szólsz, szólanak helyetted,~
 116  0|          Ipoly meg úgy kiáradt,~Hogy nem férek hozzád, barna lány.~ ~
 117  0|              hozzám nálad jobbak is,~Nem bírhatlak s nem vágyom birtokodra,~
 118  0|           jobbak is,~Nem bírhatlak s nem vágyom birtokodra,~Mi, jól
 119  0|          kéjjel marad fel,~Minél tán nem több szűd bírása sem -~S
 120  0|         sorában voltál a legisszebb,~Nem volt arc mosolygóbb, nem
 121  0|             Nem volt arc mosolygóbb, nem volt szem szerényebb,~És
 122  0|               s a világ szelének~Még nem érezhették fagylaló hatását.~
 123  0|            benned Isten gondolatját,~Nem kell, csak kezedbe a liljomnak
 124  0|           lelkemnek párjára,~Hittem, nem leszek már a világ árvája,~
 125  0|             tettem szerelmemet,~Hogy nem lészen-é az megbántó ajándék~
 126  0|             imádtam, szűm ez ideálja~Nem más, mint egy csínos eladó
 127  0|         selyemből,~Rózsátok csinált, nem nő fel szívetekből.~Hogyha
 128  0|            alakot, helyt néztek.~Óh, nem féltek-é, hogy a nagy Isten
 129  0|             csak,~Mert esetleg éppen nem jövének jobbak? -~Küzdő
 130  0|           perc volt, amíg boldogítál~Nem tudom, másoknál hátrább
 131  0|                Ami lehullt, leányka,~Nem volt valódi csillag,~S engem
 132  0|           Csillag vagy, drága lélek,~Nem hullsz le szűm egéről -~
 133  0|               mely enyém volt,~Azért nem gyűlölend,~Hogy a vándor
 134  0|         leányka,~Mely engem kedvele,~Nem fog átkozni most sem,~Tovább
 135  0|             sem,~Tovább maradni hogy nem~Engedte végzete? ~Úgy-é
 136  0|         Engedte végzete? ~Úgy-é bár, nem hiszed, ha~Más majd hívebb
 137  0|             én, s mit keblem érzett,~Nem is volt szerelem? ~Hol van
 138  0|            dal, mely megígéz~S aztán nem hangzik el?~Hol végtelen
 139  0|             a virágon,~Siratnunk mit nem kell? ~Arcád a hulló csillag~
 140  0|              kérlek, ne félj, ijedj!~Nem könnyeket jövék sajtolni,~
 141  0|            könnyeket jövék sajtolni,~Nem érzést, sorsot káromolni;~
 142  0|                 s Isten veled! ~Hisz nem sohajtni, sápadozni~Kötők
 143  0|           elfogyott, sírjunk talán? ~Nem, nem, hisz a nőnek szívétől~
 144  0|      elfogyott, sírjunk talán? ~Nem, nem, hisz a nőnek szívétől~Nem
 145  0|           nem, hisz a nőnek szívétől~Nem vártam többet, mint ami;~
 146  0|           Midőn ledűlt, eltikkadott,~Nem lenne-é őrült örökre~Az
 147  0|           Míg ismét tova repülnek,~S nem tudod, hogy honnan, merre. ~
 148  0|         egésznél~Dicsőbbet Isten még nem alkotott. ~És meglehet, -
 149  0|       Eszményi, tiszta szerelemnek. ~Nem ég a legszebb láng soká,~
 150  0|             láng soká,~Ha táplálékot nem találhat,~Bolond, ki cél
 151  0|            Ez öntudatnak bűszkesége,~Nem érdemes, hogy férfiú,~Nem
 152  0|            Nem érdemes, hogy férfiú,~Nem érdemes a lány kegyére. ~
 153  0|      közöttünk, nincs hideg szabály,~Nem üldöz részvét, nem kíváncsiság. ~
 154  0|          szabály,~Nem üldöz részvét, nem kíváncsiság. ~A boldogság,
 155  0|         másiknak valódi kéjt szerez,~Nem mint kivül, hol egynek élve,
 156  0|             szív csak tönkre jut,~Te nem keressz bennem hírt, kincseket,~
 157  0|           bennem hírt, kincseket,~Te nem szeretsz mást, mint a férfiút. ~
 158  0|             hogy hideg légy, lányka, nem. ~Szorulj hozzám idább még,
 159  0|        művész legszebb álma szűl.~De nem, de nem - a legszebb álom
 160  0|       legszebb álma szűl.~De nem, de nem - a legszebb álom is~Nem
 161  0|             nem - a legszebb álom is~Nem vonzhat így, így által nem
 162  0|           Nem vonzhat így, így által nem hevűl. ~S midőn tökélyök
 163  0|            hiányzanék,~S ezért az ég nem ád kárpótolást.~ ~
 164  0|            úgy boldog vagyok,~Ha meg nem érted - én is hallgatok.~ ~
 165  0|             miért,~Mért ez egyet meg nem cáfolod?~ ~
 166  0|              tölt el minden téreket:~Nem az egyes fa, bérc, mi megragad,~
 167  0|         állva, sejtés bűvarázsa von:~Nem az éj s csillag az, mi megragad,~
 168  0|             s szirtek közt hánykodó:~Nem az egyes hang az, mi megragad,~
 169  0|          lelkünk örülve fél. ~De azt nem mondtad, ím elmondom én,~
 170  0|            nő, ha hozzám vagy közel,~Nem játszi kedved, gazdag bájaid,~
 171  0|        játszi kedved, gazdag bájaid,~Nem lelked büszke röpte bájol
 172  0|       fergeteg,~A szelíd virágot meg nem sértené. ~Nem bánom, mit
 173  0|            virágot meg nem sértené. ~Nem bánom, mit ítél rólam bárki
 174  0|              bennem hű testvéredet. ~Nem szeretnek látni bút a boldogak,~
 175  0|               egy csókot nyere,~Mely nem Júdás-csók volt. Óh, ez
 176  0|            Óh, ez egy kegyet~Tán meg nem sokallja sorsom istene.~ ~
 177  0|       szavunk, míg aztán néma lett~S nem vettük észre, oly sok gondolat~
 178  0|       Megdermedt ajkamon a vallomás,~Nem bírtam, ah, csak felsohajtani. ~
 179  0|         bóknak nézed azt csupán. ~De nem, de nem, te szómat elhiszed,~
 180  0|              azt csupán. ~De nem, de nem, te szómat elhiszed,~Tudod,
 181  0|              jogot,~S mint bányarém, nem érti bár becsét,~Lezárja
 182  0|        férfiú között~Nemesb viszonyt nem tűr el a világ,~De balgaságát
 183  0|              aki kacagom,~Ez egyszer nem tűröm, rajtad ha rág. ~Inkább,
 184  0|                ládd, nyugodt vagyok,~Nem látod, hogy mosoly van ajkamon?~
 185  0|         feledni tudtalak,~Hidd, hogy nem voltam hozzád érdemes,~S
 186  0|   haláltusában megmeredt szív~Semmit nem fél és semmit se hisz, ~
 187  0|            lágy szellő ölelt,~S hogy nem ékesítitek színárral~A legszebb
 188  0|          lelkem csillagzatja,~Hol te nem vagy, Isten sincsen ott,~
 189  0|           csepp hoz hírt, hogy virág nem~Hervad árván, harmat élteti,~
 190  0|          benned,~Minőt számomra mást nem ád az ég. ~Ha éden kertének
 191  0|           Enyém csak súlya, élvezete nem,~De nyugodalmad szent világa
 192  0|             világa az,~Ne félj, szét nem töröm, tovább viszem.~ ~
 193  0|        századot,~Melyet rejt, míg ki nem merítne~Minden bűbájt, varázslatot, ~
 194  0|      jégkeblek bércén szenvedett. ~S nem zúgolódtam. Szűm egész szerelme,~
 195  0|           rózsa, hold, csillag, lány nem hibásak,~Csak az hibás,
 196  0|        feljajdulás~I ~Hogyha tudtad, nem szerethetsz,~Mért hazudta
 197  0|             nézi~Jól tudván, hogy el nem éri. ~Oh de nő, te hitegettél.~
 198  0|         csúsz vágyad, szerelmed.~Meg nem értesz - aki voltál~Szívemben
 199  0|            üdvünk álom is vala,~Mért nem, mért nem hagytad azt nekünk
 200  0|              is vala,~Mért nem, mért nem hagytad azt nekünk meg?~
 201  0|             szív~Utadra áldást kérni nem hagy.~Ilyen önző, ládd,
 202  0|             szerelem,~Hogy ha boldog nem lehetsz velem,~Jól esik
 203  0|               Hogy szerelmünk törpén nem fogyott el,~Halvány holdként
 204  0|              soha~Már egymáséi úgyis nem leszünk.~Nincsen más hátra,
 205  0|            Bukott angyalnak is, hogy nem feledt.~A kárhozat sorsában
 206  0|           nyílának, ahogy szeretél. ~Nem hagyott el ifjúság még téged,~
 207  0|             ily korán hervaszt;~Vagy nem ifjúság, de szerelem volt,~
 208  0|       bűvölte akkor a tavaszt? ~Hej, nem keresem én úgy arcádnak~
 209  0|            Isten áldva is,~Vagy mért nem ád erőt azt elviselnem?~
 210  0|              azt elviselnem?~Búm meg nem ölt, hogy kínzzon, s a gyönyör~
 211  0|           egy mosolygást sem bírsz. ~Nem, nem, ha mindjárt a világ
 212  0|          mosolygást sem bírsz. ~Nem, nem, ha mindjárt a világ helyett~
 213  0|          most lett csak még egésszé,~Nem tépik szét többé szűk sorompók,~
 214  0|             A világ lelkével. -~Mért nem tesz most semmivé az Isten?~
 215  0|             hullt alá a földre.~Mért nem tesz most semmivé az Isten?~
 216  0|         Alkotá azt csak a szerelem. ~Nem néztük, jó, rossz fog-e
 217  0|                   Legszebb költészet~Nem akkor költök én legédesebbet,~
 218  0|         kezemben izgatott koboz van,~Nem élvezem költői képzeletnek~
 219  0|            most valót ölt, -~Mit szó nem bíra, bírom kedvesemben,~
 220  0|            rózsa csak virulj;~Én meg nem fosztalak,~Hogy csókold
 221  0|           mint néked, uj tavasz~Jaj, nem virul nekem!"~ ~
 222  0|          lányt, most érzi csak,~Hogy nem álmodta.~ ~
 223  0|         zokogva:~"Hej, még a fakó el nem felejtett,~És urának mást
 224  0|              a lány pirúl. ~Egy csók nem oly igen nagy,~S két percre
 225  0|        percre ha nyomot hagy,~Még az nem a világ.~Mit féli hát a
 226  0|          arca,~Mint naptól a virág. ~Nem is fél attól a lány,~Azért
 227  0|              csak vehet!~Vagy hogyha nem pirúl már~Térdelni lábporánál,~
 228  0|               Még egyszer érzi, hogy nem élt~E földön hasztalan,~
 229  0|              nekem,~Anyám, testvérim nem látjátok-é,~Mi szent alak
 230  0|            kit sokszor parancsolál. ~Nem hallod-é, hogy játékúl igér~
 231  0|     számüzötten~És dalát a kalmárnép nem érti,~Honfibúját könnyező
 232  0|     lassanként semmiségbe foly szét,~Nem lelvén szűt, amelyben felélne. ~
 233  0|             bár a török hadnak dühe,~Nem hall mást Csatár mint e
 234  0|           elestek vajh mi boldogok. ~Nem látják a hon temetkezését,~
 235  0|        halált kér,~Hej, de a győztes nem adja meg. ~Tudja jól, hogy
 236  0|           piszkos igába~Hajtja a még nem görbült nyakat.~S gúnyúl
 237  0|             Csatár szemében,~A hölgy nem más, mint kedves Vilmája. ~
 238  0|        Délibábként csillogó erényi? ~Nem tudom, gondolta-é mind eztet~
 239  0|            avagy semmit sem gondolt,~Nem tudom, hallá-e a zenét is~
 240  0|        kétszer célba vette,~S mintha nem találná érdemesnek~A halálra,
 241  0|            Vilmád, is veled mén" .~S nem kivánt az álnok hitszegővel~
 242  0|      koldúsnál,~Könyörűlet enyhülést nem ad,~Menjetek szét, Istenem
 243  0|              szerencse,~Engem, többé nem visz harci mén,~A száműzöttnek
 244  0|              e helyen nyugodtan vár,~Nem fog az, mert nem akar meghalni,~
 245  0|      nyugodtan vár,~Nem fog az, mert nem akar meghalni,~Míg rettentő
 246  0|          jutalmam majd tőled veszem,~Nem bucsúzok, szívemet itt hagytam,~-
 247  0|              a jövőbe bízva - vár. ~"Nem, nem győzesz éltemen, halál
 248  0|           jövőbe bízva - vár. ~"Nem, nem győzesz éltemen, halál te,~
 249  0|           hiába, élni akarok még,~El nem érte keblem bosszuját. - ~
 250  0|              bosszuját. - ~El veled, nem akarok meghalni!"~Mond Bogdány
 251  0|            tántorogva suttog:~"Nézz, nem ismersz-e vonásaimra?" ~"
 252  0|        üldözőim,~Elveszek tehát." - "Nem, nem veszél" -~Mond Bogdány,
 253  0|             Elveszek tehát." - "Nem, nem veszél" -~Mond Bogdány,
 254  0|           kór hivét isméri,~És gyanú nem ébred senkiben,~Kegyelettel
 255  0|           élnem, keblem többé~Semmit nem fél, és semmit nem vár. ~
 256  0|            Semmit nem fél, és semmit nem vár. ~Célom betelt, mely
 257  0|         dicsőséget,~Csak reményét el nem feledhette. ~Néz sóvárgva
 258  0|           mely szép honán vonult el,~Nem hoz-é számára hű köszöntést,~
 259  0|         hoz-é számára hű köszöntést,~Nem vidítja-é győzelmi hírrel? ~
 260  0|         megtagadta is kegyét fiától,~Nem tilthatta el hogy véle sírjak,~
 261  0|       tilthatta el hogy véle sírjak,~Nem vehette el részem bajából." - ~"
 262  0|            csatában. ~S hogyha tenni nem bír, legalább csak~Keseregni
 263  0|              még vágyódás ég. ~Óh de nem, oly néma, oly nyugodt ő,~
 264  0|       mindennap a magyarra,~Ettől én nem féltem, ifju lelke~Amit
 265  0|          csapás a ménnek új erőt ad,~Nem teszik báránnyá az oroszlánt~
 266  0|            oroszlánra. ~Mondod, hogy nem kesereg a nemzet,~Nem sír
 267  0|           hogy nem kesereg a nemzet,~Nem sír sértett asszonyok módjára,~
 268  0|                A hűtlenre többé élet nem jő,~Elhervadtan szél üzendi
 269  0|           Ismerék a jó vén dalnokot,~Nem volt ott lány, nem volt
 270  0|         dalnokot,~Nem volt ott lány, nem volt ott ifjú, aki~Tőle
 271  0|           aki~Tőle egy-két szép dalt nem tudott. ~Meg-megjött ő mint
 272  0|       Vidítván fel a dalnok kebelt. ~Nem mert pénzt kinálni néki
 273  0|              szent virága,~S pénzért nem virúl fel a tavasz. ~Igy
 274  0|           mégis a legkeserűbb kehely~Nem vesztesége volt, nem a halál. ~
 275  0|          kehely~Nem vesztesége volt, nem a halál. ~De a mosoly urának
 276  0|            megvetés,~Mely szolgájára nem csak láncot ver,~De homlokára
 277  0|           vén,~Ki sem parancsolt, és nem kérdezett,~De egy szellem
 278  0|          mosoly van, szemeiben vész,~Nem szól, de a hős mégis érti
 279  0|            vad tenger felett,~Melyen nem menekül, csak egyike. ~Folyt,
 280  0|           könyű~Függ pilláján, azért nem láthat jól. ~Nehány agg
 281  0|     nyugszanak. ~Néz, néz és vár, de nem jő senki sem,~Mögötte a
 282  0|             vér a víz,~Fejét letenni nem talál hazát,~Igy jár, ki
 283  0|               ki a hon végenyészetét~Nem osztja meg, s világát éli
 284  0|          lányt elszeret,~Még az mind nem fordítja tőle el,~Mit sok
 285  0|         elveszénk,~Hahogy te még meg nem védelmezesz. ~Én gyönge
 286  0|           hogy szivem~Nemes lelkedbe nem hiába hitt." ~"S miért hiszed,
 287  0|          miért hiszed, hogy itt vész nem fenyít~A néma éjben velem
 288  0|               Most búcsúzásra szókat nem talál. ~Ő, aki ott arat,
 289  0|            melyet az imént kapott,~S nem volt oly büszke egy hőstettben
 290  0|              látogat,~Utána a király nem szed adót. ~Lovának körmétől
 291  0|         szerény leventédnek adál." ~"Nem, nem, ki e szivet kiérdemlé,~
 292  0|            leventédnek adál." ~"Nem, nem, ki e szivet kiérdemlé,~
 293  0|               Attól azt többé vissza nem veszem.~Én benne csak a
 294  0|                Lovag, lovag, Zákányt nem ismerem~Dicsőségében sohsem
 295  0|        számadása a világgal van~Mind nem tudom, s nem tartozik reám. ~
 296  0|       világgal van~Mind nem tudom, s nem tartozik reám. ~De aki oszta
 297  0|        minden mellette,~Fa és bokor, nem megy már véle más,~Mint
 298  0|          Előre csak, előre kedvesem,~Nem szoktam még meg a fegyver
 299  0|               Előre csak, szerelmet, nem halált~Szomjúzom én, im
 300  0|            ily~Árért engedtél, többé nem enyém,~Megtartottál, hogy
 301  0|     saskesely~Véredre szomjún, és el nem vered. ~Gazdátlanúl száguld,
 302  0|         emberét,~Ki idegét feszítse, nem leli. ~Ki ás számodra sírt,
 303  0|        Rettennek a nők, csak Zulejka nem,~S magasztosan szól: "Őt
 304  0|        birtokomban,~Engem áld csak s nem fél senki sem,~Frígyemben
 305  0|             A leány füzért köt, ajka nem szól,~Ámde a hőst koszorúzza
 306  0|             néz a távol messzeségbe,~Nem jő, mindhiába, Tihamér,~
 307  0|             S tudja, hőse hogy többé nem él. ~Látja kínját a nemtő
 308  0|   meghallgatta hervadó barátját,~Kit nem hallgatott meg szebb napon,~
 309  0|    hókebelnek halmát~És ki tudja mit nem láthatott? ~Hévvel nyujtja
 310  0|           megcsókollak homlokon,~Óh, nem érzed-e miként szellemkéz~
 311  0|             híre, vára~Dűljön el, én nem védelmezem. ~Büszke bajnok,
 312  0|           úgyis~A boldogság többé el nem száll". ~Éjfélt üt, reng
 313  0|           hajfürt ép, enyém vagy,~Az nem hervad, mint a rózsaszál!~
 314  0|              bilincse,~Rajtok a harc nem segíte,~S szolgaságuk tartva
 315  0|            lány, óh rettegek!"~A vén nem való dologra,~Istenét meg
 316  0|            való dologra,~Istenét meg nem tagadta~Az, kit ott megöltenek. ~
 317  0|           szentegyháza.~Legalább meg nem gyalázza~Hamvát a hitetlen
 318  0|              az ifju - harcba van. ~"Nem gyalázza meg hamvában!"~
 319  0|            áldást~Ad, a lány csókot, nem bír mást~S tőrt szorít az
 320  0|     keservvel~Halhatatlan kebled mit nem ért." -~"Esküszöm ma boldogítanom
 321  0|            Azrael felettek ámulatban~Nem beszél, s szemébe köny tolúl. ~"
 322  0|             határzat? -~Anikó tovább nem tűrheti,~Felsikolt, elröppen
 323  0|            sarkantyú döfése. ~"Lány, nem bántalak, nem, mormogá magában,~
 324  0|        döfése. ~"Lány, nem bántalak, nem, mormogá magában,~Hisz te
 325  0|            most ég,~S kedvesétől még nem éle válva;~Mert nem jött
 326  0|              még nem éle válva;~Mert nem jött még a halál világra.~
 327  0|           csak neki szülessék!~Óh de nem, nem - arca ily szelíd-e,~
 328  0|           neki szülessék!~Óh de nem, nem - arca ily szelíd-e,~Nyugalom
 329  0|              szőke lányka,~Meglesést nem félő gondtalanság~Igézet
 330  0|              Teljesűletlen vágyat ha nem hagy. ~"Teljes fényben egyszer
 331  0|      összeporlad." -~"Óh arám, arám, nem nem," sír a leányka~Lány
 332  0|                   Óh arám, arám, nem nem," sír a leányka~Lány könyűje
 333  0|              már felhők között jár. ~Nem jő többé csókkal látogatni,~
 334  0|            És az átokverte útazásban~Nem marad csak hangja, többi
 335  0|             elvesz.~Ez röpül, röpül, nem tudni honnan,~Vagy hogy
 336  0|        hozzánk.~Bóldog az, ki messze nem riasztja,~Kő a szív, angyal
 337  0|           küzdés új veszélyre vár?"~"Nem pihensz meg, amíg élnek
 338  0|         halál,~Trónom biztosan lesz, nem kél ellene~Senki!" S amint
 339  0|              Elvadult megyéken ember nem lehel,~Szürke égbe száll
 340  0|       Menjünk - úgymond - lelkem már nem bírja ezt!~Nézd merő halál
 341  0|             kedvesem?~Ő hivem tudom, nem csalnak ily szemek,~Nála
 342  0|          óvja, trónja bizton áll.~És nem mer kívánni, tudja minden
 343  0|             átölel,~A szörnyű fiúnak nem anyakebel;~Megrendűl alatta
 344  0|       szállva véle át~A csillagtalan nem múló éjszakát.~S hasztalan
 345  0|              lelke abban örömet mért nem lel? ~Ott szeret csak járni
 346  0|            annak hallgató ködébe.~De nem tágul a köd örökös homálya,~
 347  0|            országát~Valamely vidéken nem talál-e csorbát; ~S míg
 348  0|          felhőként viharban~Léptöket nem hallod, léptök oly zajatlan.~
 349  0|              óh hajolj át hozzám!~Én nem törhetek bé édenek határán,~
 350  0|           édes! hogy hajoljak én át?~Nem fognám elbírni szellemed
 351  0|           árnya. ~A tündérkirály ezt nem türhette többet~És a szép
 352  0|              éltet, hol súgárt többé nem találni;~S századok múltával
 353  0|       szemében,~Reszket Zolna is, de nem féltében reszket,~Csak mert
 354  0|              óh miért vonz,~S hogyha nem bírhatlak, mért szeretlek?" ~
 355  0|        vesztegesd reá szerelmed,~Meg nem ért a hold hideg sugára. ~
 356  0|              van nő, kiváncsiság kit nem bánt?~Érezé ezt szép Piroska
 357  0|           arcok vérfestett kezekkel,~Nem meré szemét soká kinyitni,~
 358  0|         beszédben. ~Mit mondtak, mit nem, minek leírnom,~Tán magok
 359  0|        hazáig! -~"Honvéd volt ez? óh nem így néz az ki,~Aki mint
 360  0|             érje ottan; -~Ily szemek nem ölnek, csak szeretnek!" ~
 361  0|            kétség, minő előörs,~Csak nem ifjam, gondolá Piroska,~
 362  0|             futott el,~Mert különben nem marad közűlünk,~Aki jőjjön
 363  0|        lányok beszélnek. ~"Hát miért nem küldtetek segélyért?"~A
 364  0|              rá keserűen.~"Mert hogy nem volt súlyosabb még a baj,~
 365  0|           volt szemeinkben. ~"S mért nem hozza tiszted a jelentést?"~"
 366  0|       kardjához kap haraggal,~A lány nem sír, és boszút nem érez,~
 367  0|              lány nem sír, és boszút nem érez,~Ő csak földre roskad
 368  0|         őrkiáltás zúg tornyáról le. ~Nem látszik ott ember, csak
 369  0|          láng tévedez~A távolban, de nem tudhatni min. ~Csak hogyha
 370  0|            mint felhő a nap felett. ~Nem tudja senki, honnan van,
 371  0|              Óh nő, ily gazdag fényt~Nem adhatok neked."~"Hideg a
 372  0|              a jövőre néz~És számol, nem szeret." ~Az őr most jelt
 373  0|              Basa! mond a lovag,~Igy nem mégy semmire,~Ott állnak
 374  0|              mond a basa,~Én gyilkos nem vagyok,~Menj és hadd e hűtlen
 375  0|        védjen szüntelen,~Mert hogyha nem lobog~Vérbosszúm megjelen." - ~
 376  0|    Vérbosszúm megjelen." - ~A zászló nem lobog,~Vérbosszúm megtalált,~
 377  0|             büszkén lép közöttük el,~Nem tudja senki mért, de tántorog,~
 378  0|              ki egyedül feléje tart,~Nem félve az éjt, és nem a vihart?~
 379  0|           tart,~Nem félve az éjt, és nem a vihart?~Egy ifjú, napsütött
 380  0|           Jolán honolt,~De kebelében nem volt női szív,~Mely érzetével
 381  0|          síri hangon a vár szelleme,~Nem egy szívben gyúlt értem
 382  0|          rideg ágyon jégkebledet~Fel nem melengeti hő szerelem. ~
 383  0|            hő szerelem. ~Csak egynek nem jelent meg szelleme,~Feledt-e,
 384  0|              csak ő szerete tán,~Azt nem tudom, de ő volt egyedűl,~
 385  0|            akit megsiratott,~S kinek nem szállott vissza szelleme,~
 386  0|          szemét lankadtan zárja le. ~Nem tudja eszmél-é vagy álmodik,~
 387  0|           közt önhitten vitorláz,~És nem érzi Gábor angyal szárnyát,~
 388  0|            bálvány nevével,~Istennek nem tölt mindebben kedve,~Kígyó
 389  0|      gyümölcse. ~Féléves éj, melyben nem világol~Más, mint éjszak
 390  0|            jő, hogy égbe szálljon,~S nem kincset visz, csak nehány
 391  0|            villáma a felhő kezének. ~Nem halljátok-é, mint zúg szörnyű
 392  0|         nélkül mit tegyen hát a nő? ~Nem, nem, menj magad Lót, neked
 393  0|           mit tegyen hát a nő? ~Nem, nem, menj magad Lót, neked élned
 394  0|         könyű ég Lótnak is szemében,~Nem szól és kis házán, kis kertén
 395  0|        gyermekim,~S ti tőlem azt meg nem tagadjátok. ~Földem hát,
 396  0|        dicsedből úgy-e egy sugárt?"~"Nem ismerlek" mond negyedik
 397  0|             kékszemű Ibolya,~Hejh de nem kevésbbé nagy volt hiusága.~
 398  0|          elbusultan,~Ez ledűl embert nem illető csatában,~Azt siker
 399  0|            Ibolyához ő is kérőképen.~Nem méltatja őt egy pillantásra
 400  0|     rejtélyes lovagját,~S szívén még nem érzett vonzalom hevűl át.~"
 401  0|        kesergve,~Látod tündérföldnek nem kell semmi éke,~Csak te
 402  0|          lány a naphoz, - már ha itt nem kellek."~"Küldök, mond ez,
 403  0|             mond ez, ámde lány bútól nem hal meg."~És csalódott a
 404  0|           szűktápú Jávor szarvas már nem él meg,~Hol földet lakó
 405  0|           Hol földet lakó hófelhőkön nem látott~Tárgyak ábrándos
 406  0|              de e nagyság mind, mind nem mérte még fel~Azt a sorsvégzést,
 407  0|            mely árva lelkét nyomta. ~Nem szerette semmi, kerülte,
 408  0|         viharkirály, hogy boldogsága nem volt,~Nagyravágynak adta
 409  0|            adta a szívét egészen,~Bé nem érte többé földi országával,~
 410  0|               Kössünk frigyet, kárát nem vallod majd meglásd. ~Több
 411  0|          vedd el a földet egészen!"~"Nem, nem alkuszom, hadd bukjék
 412  0|             a földet egészen!"~"Nem, nem alkuszom, hadd bukjék egyikünk
 413  0|        válassz miljó csillagimból!"~"Nem, nem alkuszom, harc kell
 414  0|           miljó csillagimból!"~"Nem, nem alkuszom, harc kell szomjú
 415  0|              a király s mond: "Téged nem bántlak, bár~Véle vígadtál,
 416  0|           kísértet a légben tévedez.~Nem bánthatja azt sem, szomorú
 417  0|             örökké.~Hej pedig utánam nem könnyezne senki. ~Óh Virár!
 418  0|           sorsvégzéssel Isten, ember nem bír,~Örök éltét ő se bírja
 419  0|          minket,~Hol minden virágért nem kell harcra szállni,~Mert
 420  0|              szél,~Hol még Éden álma nem tünt el egészen,~S a költők
 421  0|        hagyod majd~Útadban, s párját nem leled e fedélnek," ~De az
 422  0|          beroskadt fedelére~A galamb nem ül már, kerte dudvát terem;~
 423  0|         odahagyja, csak a kis fecske nem. ~Megkeresi fészkét csarnokán
 424  0|             egykor, ah de arcán~Most nem tündér álom, de nehéz keserv
 425  0|        tündére a mosolygó bájnak.~És nem volt előtte más gyönyörűsége,~
 426  0|            gyönyörűsége,~Más reménye nem volt a szellemvilágnak. ~
 427  0|         együtt!"~Szólott Lucifer. - "Nem, az csak engem illet!~Viszonzá
 428  0|              kezével,~Ámde az, kinek nem volt üdve, csak e kéz -~
 429  0|           mostan mégsem fogadá el. ~"Nem, soha ne birjam inkább szeretőmet,~
 430  0|        elfeledte, csak szép Hajnáját nem. ~És midőn az éj jött gyászos
 431  0|               csókot égetett rá,~S ő nem tudta, álma folytatása-é
 432  0|         többé bocsánat, rá többé üdv nem vár. ~Lucifert ellenben
 433  0|              hogyha oldalából lenne,~Nem tudá, hogy angyal s ördögnek
 434  0|        Szálljon a hó, itten vad dühe nem ér." - -~S ím leszáll közéjük
 435  0|              símán, holtan fekszik. ~Nem emel gályákat, mintha fáradt
 436  0|             fáradt lenne,~A szél meg nem tölti a lógó vitorlát,~Döghalálos
 437  0|           dicső félholddal. ~Mindezt nem tevé, mond, dícs- s haszonlesésből,~
 438  0|         kedvéért küldék én prófétát,~Nem hogy prófétámért az ember
 439  0|      rémülettel~Az egész kört, senki nem mer már kilépni,~Míg a sokaságból,
 440  0|            szól csengő szavával:~"Én nem hozhatok, hej, érdeműl erényt
 441  0|      magadtól, alkotóm, ne lökd el! ~Nem hivém az Istent, ámde rossz
 442  0|           ámde rossz szándékkal~Bűnt nem művelék, csak áldásid élveztem,~
 443  0|           minden ember,~Boldog, akit nem nyom tettek öntudatja,~Melyeket
 444  0|            és erényűl ád el. ~Hogyha nem hittél, az nem nekem volt
 445  0|                Hogyha nem hittél, az nem nekem volt káros,~Csak magad
 446  0|              ejtni vágya!"~"S hát te nem bitorlád-é az én hatalmam,~
 447  0|             menj, országomban ketten nem férünk el.~Szégyentől pirúlok,
 448  0|      szavában, mert jancsár és spáhi~Nem mozdul, mint hogyha valamit
 449  0|    Barátságát, mondám, megeheti.~Már nem tudom, értették-é szavam,~
 450  0|         köhint s megpödri bajuszát:~"Nem látsz - úgymond - semmit,
 451  0|        kérded, hogy mi az,~Midőn még nem tudod, hogy merre jő,~Fejed
 452  0|       ellenségnél mit csináltatok?"~"Nem egyebet, de tegnap hirtelen~
 453  0|             néki s azt hiszem,~Többé nem harcol ő sem ellenem.~E
 454  0|              ő sem ellenem.~E szókra nem felelt az ősz vezér,~De
 455  0|           szorítá s hozzá mormogott,~Nem tudjuk mit, csak hogy haragudott.~
 456  0|                De aligha eszében más nem jár;~Attól tartott bizonyosan
 457  0|         valánk,~De többé ily szégyen nem jő reánk."~Három huszár
 458  0|        tüsszögének. ~Tétlen állni és nem látni ellenséget,~Míg az
 459  0|        golyója,~Gondolhatjátok, hogy nem legszebb kezdet volt~Az
 460  0|            szép mulatság. - Hát mért nem gyujtasz rá,~Szép öcsém! -
 461  0|            nézett és fejét csóválta.~Nem tudom, mondám én, e pipát
 462  0|             zenénket. ~Vagy félsz?' ,Nem biz én, csak a hideg borzongat,~
 463  0|            az ellenségre. ~A huszárt nem fogja a golyó, ha bátor,~
 464  0|             utánam gyermek,~Istenem! nem kérlek, hogy segits harcomban,~
 465  0|              Hol jártam, mit tettem, nem tudom maig sem,~Csattogás,
 466  0|           kaszabolj le!'~Felnéztem s nem láttam ellenség nyomát sem.~
 467  0|         kértem, mondaná meg, a tiszt nem tréfál-e?~Ő felkacagott
 468  0|          rajtad hét sovány esztendő,~Nem volt eső, amidőn születtél,~
 469  0|              mely agyonnyom,~Melyhez nem tudsz, és jóllakni jőjj
 470  0|            Mond a honvéd. "Láttam én nem egyszer~Kis golyót, mely
 471  0|              mond a honvéd kevélyen,~Nem soká tart az három kakasnak,~
 472  0|         találunk,~Hogyha az ellenség nem lesz benne. ~S nem lesz
 473  0|          ellenség nem lesz benne. ~S nem lesz benne, amikor akarjuk.~
 474  0|            Hát előre! aki a puskával~Nem tud bánni, az fordítsa azt
 475  0|              minden, hogy kegyelmet,~Nem is oszt az, aki nem kér. ~
 476  0|       kegyelmet,~Nem is oszt az, aki nem kér. ~Nincs már mentség,
 477  0|             az éhséget~Már tovább el nem bírhatjuk." ~S a honvéd
 478  0|            gyáva népe~Nyomorognotok, nem bízva~A magyar nagylelkűségbe!" ~
 479  0|               Már az szent, táborban nem sok hasznát vettük,~Csüggeteg
 480  0|            Láttam őt mosolygni, hogy nem volt menekvés,~Kardja kettétört
 481  1|                                Romon~Nem, nem siránkozom feletted,
 482  1|                           Romon~Nem, nem siránkozom feletted, óh
 483  1|         siránkozom feletted, óh rom!~Nem állt melletted fényes szellem
 484  1|             őrt,~Míg életed a szépet nem lehelte~És nem volt nagyszerűn,
 485  1|              a szépet nem lehelte~És nem volt nagyszerűn, hogy porba
 486  1|             Testével szellemét~A kor nem törte meg.~S ki túl fél
 487  1|          mondá eddig is~Még élni meg nem unt.~Örült, ha másokat~Vigadni
 488  1|         Legényhad elfogott,~Jó, hogy nem hal bele,~Oly sok csókot
 489  1|              Tágúl a régi por~De óh, nem évei.~Méláz és ujja ír~Vén
 490  1|        vérzik, míg a csendes éj~Szét nem teríti szárnyait fölébe; ~
 491  1|           rév fogad,~Ah, annak lelke nem, csak teste fárad. ~A kis
 492  1|           lesírt. ~Elnémult énekünk, nem~Vert már össze szűnk,~Magába
 493  1|              megyek nyugodtan -~Mert nem kétkedem,~Egy angyal szent
 494  1|         szivem,~S ha önmagában többé nem találja,~Még jól esik, ha
 495  1|              s bémenénk;~Hallgattam, nem hivén alkalmatosnak~Elmondni,
 496  1|      szerelmünk egykor boldogíta-e? ~Nem, nem, gyötörtük egymást
 497  1|            egykor boldogíta-e? ~Nem, nem, gyötörtük egymást bár szeretve,~
 498  1|        üdvözlésibe;~Óh jaj, még csak nem is félti a hölgyet,~Kiért
 499  1|              maradtak üresen,~Érzém, nem az enyém már e világ itt,~
 500  1|          Nincsen keritve, árnyas fák nem állnak~Őrűl a porladók nyugodalmának,~