Rész

 1  0|           oly nagy. ~Mondanám, hogy lelkem nem szeret,~Mit mosolygsz -
 2  0|            világban~Lankad e kar és lelkem szerelme,~Házammal meglellek
 3  0|         szent emlékezet! ~Könnyülne lelkem, mert Lujzám neve~Ereklyéül
 4  0|           nincs küzdelem,~S nem bír lelkem gondolni sem magast, mi~
 5  0|              bármi az ítélet,~Benne lelkem megnyugvást talál. ~Csak
 6  0|         mellettem part virága áll. ~Lelkem többé már nem árva felhő,~
 7  0|       sötétség s szentelt égi tűz. ~Lelkem ősznek lőn most tiszta napja,~
 8  0|            De kétkedém, elég erős-e lelkem,~Hisz férfitől ez csak kötelesség.~
 9  0|            De kétkedém, elég erős-e lelkem,~Ha a sorsnak súlyosb próbája
10  0|       árvája,~S mint Isten házában, lelkem úgy reszketett,~Amint lábaidhoz
11  0|           mint te, egykor oly hivő,~Lelkem költőhévvel ideált ölelt,~
12  0|             költészet bája ott,~Hol lelkem árván, elhagyatva jár. ~
13  0|             lép. ~Nézz be, nézz be, lelkem csillagzatja,~Hol te nem
14  0|       nehogy követhess,~S megbékélt lelkem lent megzavarjad.~Mond Csatár,
15  0|           véggyőzelmet ad. ~"Bertám lelkem, Istenem megáldjon,~Tombol
16  0|             ismerek,~Pusztítás volt lelkem gondolatja,~Kéjem kínvonagló
17  0|          kezd:~"Menjünk - úgymond - lelkem már nem bírja ezt!~Nézd
18  0|        győzzön az csupán tőled függ~Lelkem álma, sorsom istensége." ~
19  0|         vagy magad, kit esdve óhajt lelkem,~És megöl nélküled epedő
20  1|        sötétebb - s a sűrű homályát~Lelkem népesíti szörnyű alakokkal. ~
21  1|           mindnyájan nyugodni,~Csak lelkem nyugalmat még itt sem találhat. ~
22  1|       érzelem, áhitatos bú~Fogja el lelkem, ha olvasom - - - ~Látom
23  1|          mosollyal.~Óh jövök, jövök lelkem virága! ~*~Megjövék, nászünnepet
24  1|        Akkor hull szerteszét. ~S ha lelkem mint a csillag~A síron túl
25  1|         mécses,~Mely elfeledve áll,~Lelkem, míg hamvadozva~Eloltja
26  1|         végigjár:~Nem is tudom már, lelkem hol végződik,~Vagy a nap
27  1|            madár:~Nem is tudom már, lelkem hol végződik,~Avagy hol
28  1|     kisértet jár:~Nem is tudom már, lelkem hol végződik,~Hol kezdődik
29  1|           felett:~Nem is tudom már, lelkem hol végződik,~Hol kezdődik
30  1|           recseg:~Nem is tudom már, lelkem hol végződik,~Hol kezdődik
31  1|             valódi, bár ál lenne,~S lelkem sírban sem kesergne,~Ámde
32  1|         dalos madárka,~Társ tevéled lelkem:~Zengtem mint te, én is
33  1|            szemébe,~És éjsötét volt lelkem gondolatja,~Előttem állt
34  1|             büszke ember története!~Lelkem elszorul, hogy mért is küzd
35  1| szellőztessem arcod fátyolát?~Midőn lelkem már sejt, megfogni nem bír,~
36  1|           lenne a halál,~Úgy érzem, lelkem reszket, és reá is~A sírnak
37  1|           magasbra a habok dühétől,~Lelkem is házadba menekűle, mely
38  1|        felsikolt utószor~Felsikojta lelkem veszve volt világa,~Melyben
39  1|         illet,~Mind elküldöm én úgy lelkem gondolatját.~S vég nélkül
40  1|             S most Isten megáldjon, lelkem szép virága!~Ládd, mi önző
41  1|            nő, óh ragyogj, csodálva~Lelkem lemonda úgyis a reményről,~
42  1|          fészkére jár.~Érzed-é, nő, lelkem suhogását,~Mint rejtélyes,
43  1|             tartott fel eddig,~Hogy lelkem közétek visszajárt,~S bár
44  1|             csak,~Rokonnak érzené-e lelkem őt? ~21 ~Sokan jutának véginségre