Rész

 1  0|       Hahogy megérti azokat,~Úgy engem is megért~S hervadni látom
 2  0|    pacsirtaszó.~Felhő borít most engem is, de~A dalra óh~Emlékszel-é? ~
 3  0|          te el nem hagytál volna engem;~Te hűtelen levél hozzám
 4  0|          halált?~Miért az inkább engem nem talált?!~Miért maradtam
 5  0|         költ fel a pacsirta-dal,~Engem fogadni lánykám nem siet,~
 6  0|           keresztjét éri csak~És engem a tél fagylaló szele. ~Vidítsad
 7  0|        világ nyíl dús reményben,~Engem reményim rég elhagytanak. ~
 8  0|        ha hódol, szinte úgy fáj,~Engem rabol meg, úgy hiszem,~Minden
 9  0|         leánykám~Azt mondá, hogy engem nem szeret.~"Szeret" a bérc
10  0|       Nem volt valódi csillag,~S engem sajnálj meg inkább,~Hogy
11  0|  búcsúcsókba,~Ímé, szerelmedet. ~Engem vándormadárként~Sejtésem
12  0|      Úgy-é kebled, leányka,~Mely engem kedvele,~Nem fog átkozni
13  0|        oly nagy lesz,~Hogy benne engem is felejtesz,~Elnézem azt
14  0|     dagadt párnák között~Magához engem édes lányka fűz. ~Átérezzük,
15  0|   élteden,~Mint minőn korbácsolt engem kárhozat. ~Mert megtörni
16  0|        és meghalni érted~Engedne engem a sorsnak kegye! ~És mégis -
17  0|          Hatalomszó tart lezárva engem,~S titeket mért sujta gyönge
18  0|   hogysem elveszejtselek,~Verjen engem síromig vad átok. ~Kedves
19  0|        de a gyász~Értem áll ott, engem illet egyedűl.~ ~
20  0|        fordulhat jobb szerencse,~Engem, többé nem visz harci mén,~
21  0|          kard nincs birtokomban,~Engem áld csak s nem fél senki
22  0|    megtört király,~Dísztermemben engem bíborpárna vár.~És hű udvaronchad
23  0|     tűrnöd kell a sorsot. ~Óh de engem hagyj itt!" "Jőnöd kell"
24  0|        üdvözítő~S kínja öl, ládd engem is siromba ez tett. ~Óh
25  0|         Lucifer. - "Nem, az csak engem illet!~Viszonzá Jehova;
26  0|           Mily önzőnek tart majd engem a föld népe.~Menj, menj
27  0|        szememből, megszennyeztél engem." ~E szigor befutja néma
28  0|     hadállott,~S úgy esett, hogy engem ütközetbe vittek,~Mielőtt
29  0|      keresztűl a szél. ~Nézz meg engem, ez már termet és szín,~
30  1|          A nyomor fog megbékítni engem,~Gondolom, ha látom, mint
31  1|        kocogni, mintha irígyelne engem,~S mondaná, hogy holnap
32  1|         te megáldnál, jól tudom, engem,~Mert hogy a szégyent s
33  1|  Szelíden visz keresztűl életén.~Engem rémként korbáccsal kergete." ~
34  1|           s messze, szebb hazába~Engem is sejtés von. ~Óh, de mély
35  1|       lámpa lassúdan kihamvadt~S engem még ébren tarta lelki bánat.~
36  1|          érzés bánt egyszersmind engem,~Látva életemnek hogy felét
37  1| szemedben játszik a kis csillag,~Engem emlékezetnek sző körül sugára. ~
38  1|      Könnyeznél miattam, s ismét engem érne~Veszteség, madárként
39  1|    hogyha elriadna~Játszi kedved engem igéző szeszélye. -~Nem,
40  1|          nekem s ha van még, ami engem érne,~Egy örömsugár, vedd -
41  1|         már, mert el bírt hagyni engem~És bennem a varázst, mely
42  1|         lépj fel, kíméld álmomat~Engem boldogít és bármi légyen,~
43  3|         ott a vad magányba~Képed engem nem talál. ~És körömbe puszta