Rész

 1  0|         jobb szivem,~Midőn mosolyga nékem~Is még a létnek arca,~Mely
 2  0|           szállt. ~Óh, hogyha volna nékem is~Könnyem! de férfikönny
 3  0|       nélkülem örülni elfeledt. ~És nékem is könny fog szememben égni~
 4  0|        Melyet mosolyogva esküvél te nékem! ~Nem, mint e szív képedtől
 5  0|        válaszolsz szavamra,~Vígaszt nékem az a szikla ád. ~Elpanaszlom,
 6  0|             haj és szemek világa --~Nékem bájos, merthogy a tiéd. - ~
 7  0|      feltett kalapokkal lépnek,~Ami nékem szentség, tárgya élceiknek.~
 8  0|        meghódoltál, kis hamis,~S ez nékem olyan jól esett, hogy~Tiéd
 9  0|       fényes napsugárt,~Csak hagyja nékem a zord téli éjt! ~Tavaszt,
10  0|     porföldre szállanék,~Itt nyílna nékem a boldogság benned,~Minőt
11  0|        titkodat,~Mért vallottad meg nékem, hogy szeretsz?~Nagyon erősnek
12  0|          érez?~Csillag lettél volna nékem,~Mely hideg fénypont az
13  0|      síromig vad átok. ~Kedves lesz nékem, tanújeleűl,~Hogy szerelmünk
14  0|            A néma ajk mozgása súgja nékem. ~Ne nézz rám, óh fordulj
15  0|            látod, jó fiú,~Óh add ki nékem,~S áldást küld rád az ég~
16  0|             búmat, mondd meg inkább nékem,~Hogy virúl-e még a hősi
17  0|           Szörnyü kebled e nyugalma nékem.~Üss te is, tűröm habár
18  0|     mindennek meg kell mégis halni?~Nékem kell csak élni végtelen
19  1|           istenség, emberkéz elére:~Nékem nem világom, én szorult
20  1|           frígyre tárja. ~Nyisd meg nékem vendégszeretettel~Nádfedésű
21  1|        erényesek,~Gyalázat s bűnnel nékem veszni kell.~S mi az erény?
22  1|           elé fest,~S jött a búcsú, nékem szólni kellett,~Átkaroltam
23  1|            hozza e földre magával. ~Nékem is volt édenrőli álmam,~
24  1|       nyugodni sír ölébe dűl. ~S ép nékem e hangyaboly világon~Vágyaim
25  1| meglátogatni.~Emberkönny csak fájna nékem,~Bár valódi, bár ál lenne,~
26  1|      lánykám~Felpirúl s előmbe néz,~Nékem a kétes homályból~Csókot
27  1|            szelid harangszó~Nyugtot nékem is szerez.~ ~
28  1|          ország felett. ~Úgy érzém, nékem is van abban részem,~A honnak
29  1|        szabadulhat varázs láncitól.~Nékem e tekintet olyan szomorú,~
30  1|              Bár elsőszülött vagy s nékem Istenem,~Meg ne vess, Isten
31  1|           te hozzád.~Áradat borítja nékem is világom,~S csak te küldheted
32  1|            költészet,~S kedves csak nékem, mert olyan lankadatlan~
33  1|           volna boldog lenni én is,~Nékem is mosolygott a világ,~Tettem
34  1|             napokból~Benned, óh nő, nékem is jutott,~Hála hogy reményünk
35  1|           barátom,~Jaj néked és jaj nékem úgy, soha~E bűnt magamnak
36  1|         feltalálod. ~Ird le, ird le nékem inkább~Egyetlen egy gondolatod,~
37  1|       koldúst megugatja ő. ~29 ~Mit nékem az egész emberiség,~Nem
38  3|             ád az ég?~Lenke! Lenke! nékem az csak~Kék szemed sugárin
39  3|            a síron is örűl! ~Ah, ám nékem e vigaszok hiányznak~Nem
40  3|             ád az ég?~Lenke! Lenke! nékem az csak~Kék szemed sugárin
41  3|            a síron is örűl! ~Ah, ám nékem e vigaszok hiányznak~Nem