Rész

 1  0|   vérzik melle,~Majd e ház lesz ismét nyugta, enyhe. ~Búcsúzám
 2  0|       élni s élet a halál -,~De ismét elmerengek a sohajtól,~Mely
 3  0|         ad. ~Óh lány, ha költőd ismét én vagyok,~S örök dicsőség
 4  0|     adva - ~Míg most, ha látom, ismét úgy pirulsz,~Mint akkor,
 5  0|        kegyetlen,~És szenvednék ismét általa~És szenvedném mind
 6  0|    Símulnak fehér kebledre,~Míg ismét tova repülnek,~S nem tudod,
 7  0|       hull. ~A kor rohan, virúl~Ismét a rózsatő,~Ismét ott áll
 8  0|          virúl~Ismét a rózsatő,~Ismét ott áll a lány,~De halvány,
 9  0|          S a hálás bú őt tartja ismét fel,~Mert ha kebeléből kiszakadna,~
10  0|     győzelmi hírrel? ~Vagy csak ismét, mint halál követje,~Barnán
11  0|        napja,~Vagy csak újra, s ismét újra szenved. ~Mert habár
12  0|       órájában~Élet volt s most ismét nyúgalom. ~Csak midőn körülnéz,
13  0|       órájában~Élet kelt s most ismét nyúgalom. ~Csak midőn felnéz
14  0|        ér? - ~Csendben vonúl el ismét a menet,~Utolsó ott marad,
15  0|  csalják fáról-fára~S ugatással ismét elverik,~Majd az elfogott
16  0|          tomboló viharban~Andor ismét ott a bükk alatt,~Vándorbot
17  0|         így is bírva őtet,~Majd ismét Zolnából lőn holdnak sugára~
18  0|        lánya. ~Igy merengett át ismét egy éjet,~Keleten már a
19  0|          hogyha egy-egy darabot~Ismét magával vitt az éji vész. ~
20  0|       zászlóból egy-egy darabot~Ismét magával vitt az éji vész. - ~*~
21  0|        örűl. ~Jolán zokog, majd ismét fölkacag,~Régtől elállott
22  0| álomképen~S ott mosolyg kacéran ismét messze tőle. ~Mostan jő
23  0|     tündér távolról mosolyog rá ismét,~Hull, hull a falomb is
24  0|      volt hát most, ah de szíve ismét~Vissza, vissza vágyott kisgyermekeihez,~
25  0|    tiédet, Jehova, megrázni,~És ismét csak Hajna lesz kegyelmem
26  1|      majd harmatot~Hullat, majd ismét illatot ragad fel. ~Kigyulnak
27  1|    galylugosban~Estve volt hogy ismét elutaztam.~ ~
28  1|       titkos édes sejtést,~Majd ismét hajunkkal játszanak pajzánan,~
29  1|        leánya asszonnyá leve,~S ismét sohajtól rendül meg szive,~
30  1|      felett,~Ki tudja, mit rejt ismét a kereszt.~ ~
31  1|     megint a néma csendesség. ~"Ismét szabaddá lőn ma egyikünk".~
32  1|    lőn-e e falú? ~Zászló leng-e ismét kint az utcán,~Mely körül
33  1|         szabadság. ~Oltár áll-e ismét a zászlónál,~Melyhez nő
34  1|         Hétköznapja telve lesz,~Ismét e szelid harangszó~Nyugtot
35  1|      tekinteténél,~S minden rom ismét egy-egy új világ. ~Emelt
36  1| áradattól űzött fut magasbra~És ismét magasbra a habok dühétől,~
37  1|        küldne Isten,~E kegyében ismét csak szűm lenne boldog.~
38  1|      fel?~Könnyeznél miattam, s ismét engem érne~Veszteség, madárként
39  1|     Hogy kötöm meg és értem meg ismét~Ezt a már-már elfeledt zenét?~
40  2|     nyög eltíporva,~A bűn, mely ismét emelt fővel jár.~ ~