Rész

 1  0|       őket~Édes bú emlékeképen -~Egy-egy napnak érzeménye~Írva van
 2  0|        Írva van minden levélen. ~Egy-egy lomb minden dalocskám,~Mely
 3  0|       nap is megengedte. ~És bár egy-egy életsugárt~Lövel minden
 4  0| csillagod~Is alig ismerem. ~S ha egy-egy csillagot~Látok, hogy elesett,~
 5  0|          mely sugározva hal meg.~Egy-egy élet ára a pirosság,~Arcodon,
 6  0|           S míg minden ember itt egy-egy elítélt,~Hogy mégis mosolyghat,
 7  0|      szép Lujza drága képe,~Mint egy-egy enyhe álomkép, viraszt. ~
 8  0|         temetve,~Arcámon elvonúl egy-egy sugár. ~A hosszú bánat csendes
 9  0|        jelképe itt ez áloé,~Mely egy-egy században virágzik egyszer,~
10  0|       mondád, minden szirom rejt egy-egy érzeményt.~Im érzeményeink
11  0|      Szül, hevével el nem égeti,~Egy-egy harmatcseppet küld reája~
12  0|          óh ne is tudd!~Mindenik egy-egy őrült vágy,~Vérző szívben
13  0|         álmod gondtalan~Leleplez egy-egy újabb kellemet. ~Kebled
14  0|     enyelg,~S a nő fel-felvidúl,~Egy-egy sugár reng ajkain~Múlt boldogságibúl. ~
15  0|      hímes szárnyain. ~S ha néha egy-egy kunyhót meg is gyujt~Zákány,
16  0|   hervadozni kezd,~Minden nappal egy-egy bája tűn le,~Egy-egy sugárt
17  0|      nappal egy-egy bája tűn le,~Egy-egy sugárt minden óra veszt. ~
18  0|      lopni jő el~S csillan a báj egy-egy új világa. ~Hasztalan védik
19  0|         néz,~S megborzad, hogyha egy-egy darabot~Ismét magával vitt
20  0|     fokára néz,~Hogy a zászlóból egy-egy darabot~Ismét magával vitt
21  0|  Hegyeket lát templomúl bevésve,~Egy-egy szikla az istenség szobra. ~
22  0|      istenség szobra. ~A bálvány egy-egy szeme mesés kincs,~Dús oltárán
23  1|       porfelhőben fel-feltünedez~Egy-egy háztűz vidám fellobbanása;~
24  1|       mezében,~Mint kósza lélek, egy-egy nyír mered. ~Mély hallgatás -
25  1|        hogy tündér ujjal szőjjön~Egy-egy álmot a puszták fiára.~
26  1|       Minden édesen lefolyt perc~Egy-egy csillag lesz a sírban,~S
27  1|        már,~Hajós a tengeren,~Ki egy-egy árut eldob,~Hogy mentve
28  1|        Hogy minden egy nagy lánc egy-egy szeme,~Melyet mint dal,
29  1|          tudományában~Minden óra egy-egy tanitás,~S szűm már benne
30  1|      újolag körűl,~Hol lelek meg egy-egy régi képet,~Merre folyt
31  1|          a hősnek felette,~S míg egy-egy emlékkő dacol az időnek,~
32  1| tekinteténél,~S minden rom ismét egy-egy új világ. ~Emelt homlokkal
33  1|         nincs egyéb nesz, mintha~Egy-egy követ söpör le vad madár,~
34  1|         kedves, és tán általatok~Egy-egy kis sugára béhat lelkembe.~
35  1|     sírban lent,~S míg a világon egy-egy jobb kebel lesz,~Szent áhítattal
36  1|    életemben sok sötét napot,~És egy-egy édes perc volt csak közötte;~
37  2|         azt fel?~Mindenkit illet egy-egy rész könyű,~Ő részét még
38  2|        költő kebel; ~Akkor is ha egy-egy jobb kebelnek~Szót kölcsönözni
39  3|         Veszve mindez és ezekkel~Egy-egy éltem elszakadt. ~Ő adá