Rész

 1  0|       a nyárnak~A virágot fel se vesszük,~Minden óra új gyönyört
 2  0|      koronája, ~Nem mondom én se, hogy szeress,~Csak adj
 3  0|      S ki nem sír, az vigaszt se hisz. ~Oltárul sír sem áll
 4  0|  szivesen látja így meg;~Irás se álljon sírján, csak neve,~
 5  0|      én nem cserélek. ~De azt se féljed, hogy kísérteni~Jár
 6  0|    imádtalak. ~És ne mondd te se, könnyen hajolván~Kebeledre,
 7  0|      Semmit nem fél és semmit se hisz, ~Akkor jő kelet mosolygó
 8  0|     szűm gyermeke?"~"Ne mondj se tündér-, sem vitéz regét,~
 9  0|      Védjére Hazdrubál kardot se visz?" ~Megérté a Vezér
10  0|       De olyan édes egy emlék se volt,~Mint a csók, melyet
11  0| reménye és emléke. ~Egy virág se jusson már síromra,~Hagyjon
12  0|   ember nem bír,~Örök éltét ő se bírja hát legyőzni,~Amint
13  0|    szivének,~Hej de búját még se adja ő cserébe. ~Látja ezt
14  0|   harcomban,~De az ellenséget se segítsd, csak nézz le,~És
15  0|       ad. ~Azt hitted, százig se tud szegény olvasni;~S megszólalt
16  1|    gyáva,~Hogy arany van, meg se lássa,~Csak ki érte küzd
17  1|    hogy vesztett üdvünkhöz út se vezessen már,~Társalmi erényünk
18  1|  várok;~De nem számítok s meg se lep,~Ha ott bármit találok. ~
19  1| ezenfelül a plágium~Orzásától se félek! ~S ha büszke az ujonc
20  1|      egykedvűn nézhetek,~Soha se szórjon fényt rám napsugár,~
21  1|       Óh, de jó az Isten, itt se hágy lerogyni,~Itt is őrszemekkel
22  1|       S méze bűbáján csak meg se részegüljek,~Annyi születendő
23  1|   Csak addig jó a nő, míg azt se tudja,~Hogy rosszá is lehet,
24  1|       van már helyén.~Arcodat se lássam, félve látnám,~Mint
25  1|     dús nyár kopár helyen.~Te se csodáld, hogy én el nem
26  2|    volt,~Im sírotokra emlékkő se jut.~ ~
27  2|    Mint a madár, az őszi lomb se kér. ~De jól esik tudnom,
28  3|      ült szivembe bú, keserv,~Se vészt hozó sohaj. - ~Az
29  3|      keserve tengerén~Reményt se lelhete. ~S az álmot esdem
30  3|      ült szivembe bú, keserv,~Se vészt hozó sohaj. - ~Az
31  3|      keserve tengerén~Reményt se lelhete. ~S az álmot esdem
32  3| vitézi fekszenek,~Nincs vért, se kopja sírjok ormain,~S villámlatok
33  3|  lakok határain. ~Nincs vért, se kopja sírjaik felett~S a
34  3|   Szivembe bú keserv nem ült,~Se vészt hozó sohaj. ~Az álom
35  4| Ellenzéki vagy és mégse meleg se hideg. - ~b)~Otthon senki
36  4|     hideg. - ~b)~Otthon senki se jós, úgy tartja a nép szava;