Rész

 1  0|                 Hódolat Máriának~Neked szentelt ifjú szívem~Minden
 2  0|        adj sugárt, hogy éljek,~S neked virágként illatot,~Színt,
 3  0|   gyászomra csak villámot öltöz,~Neked hajnalt, neked virágot tükröz. ~
 4  0|   villámot öltöz,~Neked hajnalt, neked virágot tükröz. ~S tükrözzön
 5  0|       lány, szived még,~Mit csak neked danoltam én?~Ha nem, - dalával
 6  0| vigasztal pályád ragyogása,~Hisz neked nélkülem, drága lélek,~Istennek
 7  0|    hogyha halni kél? -~Nem, nem, neked, leányka, élni kell még,~
 8  0|        Örülni fognak, jól tudom, neked~S elégedett ha léssz te
 9  0|          sírfüzért adhatnék csak neked;~Nyugodjál hát meg, szebb
10  0|  homlokán. ~E hon rideg leendene~Neked, te gyönge rózsaszál,~Reszketnél
11  0|            Ott lent a völgy való neked,~Hová a szélvész míg elér,~
12  0|        ha majd felőlem is beszél~Neked, leány, én enyhülök,~Hogy
13  0|    mégyen. ~Ah fáj, ha nem hódol neked~Minden, s ha hódol, szinte
14  0|        nekűl~Kevés legyen mindez neked még. ~Ne kárhoztass, ne
15  0|  Hajfürtömet adám egykor, leány, neked,~Öröknek esküvéd akkor szerelmedet,~
16  0|        mások között e gyászemlék neked~Hirdetni lesz csupán egyik
17  0|          rája, e kebel elég,~S e neked nyíló érzésvilágot~Tán kár
18  0|         vért kellett nekem most,~Neked hegyesb nyíl kelletett~Így
19  0|         Ily forrás voltam, lány, neked,~Már vége a szomj- s tikkadásnak,~
20  0|     szépet, jót,~Mit majd veszek neked szűm gyermeke?"~"Ne mondj
21  0|         gazdag fényt~Nem adhatok neked."~"Hideg a fény nekem,~Megyek
22  0|        Nem, nem, menj magad Lót, neked élned kell még,~Téged Isten
23  0|     gazdagúlás ösvényén haladj. ~Neked hagyok müvészet s tudományt,~
24  0|      halhatatlanságnak dícsivel;~Neked hagyom hatalmamat, kezeld,~
25  1|       kisded hantba temettem!~Jó neked ott lent, ottan is érzed~
26  1|         Mi üdvöt adhat Isten még neked,~A szép világért, melyet
27  1|           A nyugalom halál leend neked. ~Ha látod a lányt, kit
28  1|    megmentett honi oltár felett,~Neked magyar oltárod és jövőd~
29  1|      bírlak, drága lányka!~S míg neked szemedben játszik a kis
30  1|        életet, ne vedd, mert jaj neked!~Kacagj velem, míg a sok
31  1|          természeted,~De aki még neked hisz, gyűlölöm:~Hogyan gondolhat
32  2|          bölcsejében, az viszont neked~Utolsó búcsuzásaként megírta~
33  4|       epigrammnak?~Annyi amennyi neked, mindenesetre vagyon.~ ~
34  4|        jutsz már te, s azért elv neked a maradás.~ ~
35  4|        nyelv, Pulszky, nem ártna neked.~ ~
36  4|         tagod az hát,~Mert kiülé neked azt; mit soha nem nyer eszed. ~