Rész

 1  0|        Ha látod, hogy mosolygok mostan is még,~Az ragyogó dér,
 2  0|   hajolva kínomat kinyögni -~De mostan óh hová, hová hajoljak,~
 3  0|    országában,~Kebled érzeményi mostan fejledeznek,~Védük ifjúságod,
 4  0|     nincs számodra élet.~Hogyha mostan elszakítna a sors,~Lelkedet
 5  0|      Mint fájhatott sebed,~Csak mostan érezem -~S mint néked, uj
 6  0|     csendében~Mily zaj az, mely mostan ébredez,~És különben oly
 7  0|        szent harcot vítt,~Mankó mostan elaggott markában. ~Túlélé
 8  0|     jövőhöz még elég erő él. ~S mostan vissza, gyermek, kóranyádhoz,~
 9  0|   hajdan vén dalnoktól hallott,~Mostan érti csak meg igazán,~És
10  0|     győzelmében~Halálra fáradt, mostan engedett. ~Megy hát a hős,
11  0|       ki zsákmányt karddal kér,~Mostan Magócstól egy csókért eped~
12  0|         hőstettben is,~Minthogy mostan lemondani tudott. ~Szerény
13  0|      bagoly odván huhogva vár. ~Mostan távol falvak éjharangja~
14  0|        ki némán néz. ~A középen mostan domborult föl~Új sír, rajta
15  0|    Ezredévek múltak - néha-néha~Mostan is jő még angyal le hozzánk.~
16  0|         szirtet megrázá. ~Zolna mostan röpke, megfoghatlan hang
17  0|   rémület s gyönyörtől részegen~Mostan szemét lankadtan zárja le. ~
18  0|        s rakja a leány lábához.~Mostan nézi csak meg rejtélyes
19  0|    szerelmem!"~Ah, de esdeklése mostan is hiába,~Mosolyogva néz
20  0|     kacéran ismét messze tőle. ~Mostan jő eszébe a viharkirálynak~
21  0|         világát~Szerelem bűbája mostan ébreszté fel. ~Ott ültek
22  0|       lányát a ciprus árnyában,~Mostan is mereng, mint egykor,
23  0|          csak e kéz -~Békedíjul mostan mégsem fogadá el. ~"Nem,
24  1|         túlföldi csók ég.~A nap mostan ébred, - mint ifjú oroszlán~
25  1|    percre csendes néma minden. ~Mostan megeredt a felhőnek könyűje,~
26  1|          Egykor örömnek embere,~Mostan bűnbánatos kesergő. ~A fákon
27  1| mosolygott rám vagy visszainte.~Mostan már csak vászon lett, meredt,
28  1|        a lány, akit én imádtam,~Mostan ő a számoló szülő,~Most
29  1|     kész volt ő. ~Hát ha látna, mostan ily alakban~Aki csókomnál
30  1|       nem kell éltet keresnem~A mostan oly hangatlan udvaron,~Tövis
31  1|        volna csak szegényebbé! ~Mostan számoltam már sorsommal,~
32  1|     kerestem,~Megnyugvást, szűm mostan sem talál. ~Mit használ
33  1|        sehol sincs eltörülve,~S mostan lenne csak, hogy elmenék.~
34  1|       legszentebb nevek.~S épen mostan nem csókolhatom meg,~Épen
35  2|           mond - e képnél,~S ki mostan gúnyol, estve szinte rátér".~ ~
36  2|    helyet,~Mely pusztaság volt, mostan kert gyanánt áll,~Szeretted