Rész

 1  0|       Veszve útam; késve érzem:~Vész utánam, vész előttem. ~II ~
 2  0|       késve érzem:~Vész utánam, vész előttem. ~II ~Mondod, mást
 3  0|     lett mint van, ha közeleg a vész. ~A csend után szokatlan
 4  0|     Ajkán mosoly van, szemeiben vész,~Nem szól, de a hős mégis
 5  0|         mely tornyosulni kezd a vész. ~Látványúl várja csak,
 6  0|        S miért hiszed, hogy itt vész nem fenyít~A néma éjben
 7  0|    rezgő szárnyon jő;~Megszűn a vész, s a halál csillagja~A halvány
 8  0|         Elviharzott rajta már a vész,~S a dicsőség ágyán dermedetten,~
 9  0|         S felsikojtva szédült a vész örvényébe. - ~A tündérek
10  0|        Érezé, hogy kínosan mint vész el. ~Végre eszmélt, ott
11  0|       Ismét magával vitt az éji vész. ~Lent Dalma várja. Milyen
12  0|       Ismét magával vitt az éji vész. - ~*~Éj van, vihar süvölt
13  0|     Zászlónknak vége, elsodrá a vész."~Tabán és Dalma kővé merevűl,~
14  0|      már a büszke vár,~Elállt a vész is és a várfokon~Az ősz
15  0|       vak éjbe néz. ~Elfáradt a vész, ködfátyol közűl~Ábrándos
16  0|        áldás. ~S ím megszólal a vész harsonája,~Fölzavarva bőg
17  0|      angyal mosolyog feléjek;~A vész elhal, a hírnök tovább száll,~
18  0|   Szemében szégyen, és szemében vész.~"Átlátjuk - mondják - hogy
19  1|       nem nyílik a sír ajtaja. ~Vész, gyönyör, mint ikrek nem
20  1|     felett,~Mi hárfa volt, most vész harangja~És felsikolt és
21  1|         ha fergeteg a tengert~S vész a szent hont felkeverte,~
22  1|      Hogy közelg már a földrázó vész. ~Biró s elitélt szerepet
23  1|       El nem ragadhatja őt mint vész. ~Emlékének tárházaiból~
24  1|       miként a dőre buborék nem vész el,~Ott a csillagok közt,
25  1|     elhalt kisszerű nesze; ~Ott vész a sírban a bitorlott nagyság,~
26  1|       nem lel ott.~El, el veled vész ülte palota,~Kis uj tanya
27  1| tűzhelyre~Való a villámnyargaló vész. -~Te ha szeretsz költői
28  1|          mondd a villámnyargaló vész~Bír-e soká fényesen égni?~
29  2|        az utam, mely semmiségbe vész,~És felsohajtnom, veszhet
30  3|      sírfokán. ~Reményt eseng a vész letörte érzet,~S reményt
31  3|      éltem édene~Borús neszében vész! ~"Szerelmem - Dőre hang!~
32  3|      sírfokán. ~Reményt eseng a vész letörte érzet,~S reményt
33  3|      éltem édene~Borús neszében vész! ~"Szerelmem - Dőre hang!~
34  3|         hős anyába - míg örökre vész~A sírlehelte átkozott ború. ~