Rész

 1  0|  veszhet - fénye, dalja elhagyá rég -,~De mennyit rejt még néked
 2  0|    visszatér,~Hervadtan bútól a rég elszakadt,~Míg a halott
 3  0|       reményben,~Engem reményim rég elhagytanak. ~Miért dobnád
 4  0|        maradt,~Midőn az esküszó rég semmivé apadt.~Mit téssz
 5  0|      korán azt teljesítni, amit~Rég végeztek a nagy istenek - - ~
 6  0|        A sírban már megbékéltek rég.~ ~
 7  0|      magas váradban~Jerta téged rég elfeledett. ~Ottan áll fényes,
 8  0|    széjjel terjesztette,~Mintha rég várt kedvesét ölelné.~"Nézd
 9  0|        lengeti~Szemében látszik rég forralt harag. ~Néz, néz
10  0|        porban, romban fekszenek rég." ~Szól az angyal s a vadon
11  1| kandallónál a család melegszik,~Rég történtekről szól a jó házi
12  1|         végbucsúkat intek;~Mint rég ismerősök a faház lakói~
13  1|  szörnyü gyász. ~Védő szellemed rég elriasztá~Kisszerű hitetlenség
14  1|   lelkében a bú honosulttá lett rég.~S míg dús oszlopzatja szentegyház
15  1|        felhő a tó fölébe ére,~S rég vált kedvesekként bámulnak
16  1|        fogadd be újra~Ősi ház a rég elvándoroltat!~Itten állok
17  1|      nyomdokába léptünk,~Akiket rég föld alá rakánk. ~Gyors
18  1|     szárnyival,~Mert a világról rég száműzetett,~Talán az égben
19  1|    zordonan~Kiáltva rá: "A föld rég osztva van,~Ábrándképednek
20  1|        a dal, a lány~A virággal rég lehervadt,~Gondűző borocska
21  1|      vetélytársunk előnkbe áll;~Rég forralt bosszú terve utat,~
22  1|         a zsarátra,~És regélünk rég történteket: - - -~Hű szerelmet,
23  1|       vágjuk falhoz a poharat. ~Rég kábit a remény csilláma,~
24  1|         Emlékét még ez őrzi meg~Rég elmult boldogabb napoknak - -~
25  1|    vizéből marhanyájt itatnak. ~Rég kiszáradt medret látok ott,~
26  1|        időnek,~Már a kőnek hőse rég el van feledve.~ ~
27  1|       csillag ég felettem,~Mint rég ismerős, mint régi jó barátom,~
28  1|        úgy megy, mint megszokta rég,~Még nyomom sehol sincs
29  1| elrejtesz öledbe,~Természet, te rég látott barát!~Úgy mosolygsz,
30  1|        a szép mindenség köréből~Rég mint fekélyt úgy lökte volna
31  1|        ha tűri, tűrje azt.~S ha rég megszenvedt bűn megtestesűl~
32  1|       ember olyan, amilyen volt rég,~Azért mondá az Úr már kezdetben:~
33  3|             Bú-dal~Hű szivemnek rég nem híve,~Mást vidámit,
34  3|             Bú-dal~Hű szivemnek rég nem híve,~Mást vidámit,