Rész

 1  0|            új remény, száz új tárgy lép elődbe,~S emlékem elhalványul
 2  0|        majdan helyébe~Békélt emléke lép. - ~Úgy-é, szűd, mely enyém
 3  0|            Megrettenve gyászos éjbe lép. ~Nézz be, nézz be, lelkem
 4  0|          sűrű lomb közűl~Elébe lány lép, ~Sötét haj, liljom arc~
 5  0|            E neszre a nép küszöbére lép,~S bundájából egykedvűn
 6  0|         gyanánt ömöl reája. ~Harcra lép korlátozó mezével~Termetének
 7  0| bilincselhette le?~A dalnak büszkén lép közöttük el,~Nem tudja senki
 8  0|       Mártir arculattal híres fakir lép fel,~S szinte megdöbben,
 9  0|            angyal újra int, padisah lép fel,~Vállán még bíbor van,
10  0|          nevemmel!" ~Most egy spáhi lép fel, roncsolt kacagányban,~
11  1|           dús szivünk, ha a világba lép; ~Egy förgeteg jő s széjjeltépve
12  1|             túlélte? - - ~Más világ lép fel, ha mi leléptünk,~Ami
13  1|           felkel,~Fészke párkányára lép ki játszi kedvvel,~S dalgazdag
14  1|       közzel tanulni kezd.~És elébe lép az állam zordonan~Kiáltva
15  1|             társaság,~Nem egymásért lép az ember belé,~De egymás
16  1|        észre sem vesszük, ha aggság~Lép elénk, nyugton mosolygunk,~
17  1|            Az ifjú lélek ha világba lép,~Mint nap, fényárban lát
18  1|            Az ifjú lélek ha világba lép,~Azt tartja, Isten mása
19  1|            Az ifjú lélek ha világba lép,~Csillagnak tartja a lány
20  1|        fogunk mutatni ott~S előnkbe lép hitelezőnk, ki~Feledni,
21  1|         lány~Könyezve velünk szembe lép. ~Megyünk a dícsvágy súlyos
22  1|       gondolatok~Éj van, síri csend lép a zajnak helyébe,~Halvány
23  1|              hogyha százszor trónra lép a rabló,~Míg egy Brutus
24  1|             csak mint a vándormadár lép fel. ~Akkor, hogyha végre
25  1|              gondolkodni tud,~S úgy lép belé, mint rejtélyes szentélybe,~
26  1|            szellemed magasb körökbe lép,~A durvább lélek tőled elmarad? ~
27  1|            Amidőn félősen a világba lép.~Védül adta néki a természetet,~
28  1|         kebel lesz,~Szent áhítattal lép sírja széléhez,~S vezércsillagja
29  1|            dehát vesztéssel aki nem lép~A világba, oly boldog ki
30  1|          Mint ki reggel kis kertébe lép,~S ottan éjjel fergeteg
31  1|         hold, mely nappal elsápadva lép le,~De éjjel mégis oly kedves
32  1|      Irigynek, hiúnak; küszöbén nem lép át,~Csak jó pajtás és hoz
33  2|             érte, óh, szívem sohsem lép,~Mint a madár, az őszi lomb