Rész

 1  0|    közt a szél zúgva jár,~Míg véle a nászkoszorúra szánt~Virág
 2  0|     pajkos éneket,~Elcsitítni véle azt a sírót,~Mint a dajka
 3  0|  édenét~Ez is legott megossza véle. ~Kinek lelkéből már kihalt~
 4  0|    ideált ölelt,~Összeforrtam véle, és mint szenvedő,~Felrettent
 5  0|       ott hervasztna le,~Csak véle élni és meghalni érted~Engedne
 6  0| fiától,~Nem tilthatta el hogy véle sírjak,~Nem vehette el részem
 7  0|       szél danol. ~De ott van véle Tirza, hű neje,~És oldalán
 8  0|     fél és az agg remeg?"~"El véle el, mosolygó és szelíd~Az
 9  0|       éji dáridót~Hol ő tart. Véle Isten látogat,~Utána a király
10  0|     Fa és bokor, nem megy már véle más,~Mint pusztaság s az
11  0|    varázsoló csendével,~Jőnek véle a kis csillagok,~Megcsendűl
12  0|       más éj, s a régi vendég véle,~Jerta a hónál fehérebb
13  0|   Csakhogy bármit lásson, ami véle él.~Hasztalan! védője is
14  0|      Végtelen eséssel szállva véle át~A csillagtalan nem múló
15  0|       ifjam, gondolá Piroska,~Véle ily veszélyben mit tennének?~
16  0|    mátkádúl, béke zálogképen,~Véle a megnyugvás élvezési járnak." ~
17  0|     leng ez mindenütt előtte,~Véle kis virágok, hímespillék
18  0|        Téged nem bántlak, bár~Véle vígadtál, mert vélem sírsz
19  1|      nem tanul soha. ~Valának véle több rabtársak is,~Egyenként
20  1|        El hát a hittel, félre véle!~Fel, fel, kiáltsuk: pereat~
21  1|      mintha önmagát mentné ki véle~Örül, ha egy-két foltját
22  1|   Elmultak az idők, elvesztek véle~Bajnokai, lealkonyult a
23  1|       torony,~Vágyunk felérni véle az eget,~S hosszú fáradság,
24  1|   megszabadulás, a megnyugvás véle,~S ami most gyötör, mi sujt,
25  1|      keres magának,~Az lelhet véle házi békét,~Kinek nehány
26  1|  szegénynek szószólója nincs,~Véle vándorol a más világra~Bűn,
27  3|        Ah világom, ő virítta!~Véle éltem sírba szállt,~Könnyt
28  3|        Ah világom, ő virítta!~Véle éltem sírba szállt,~Könnyt
29  3|      ott a sír ölén,~S veszve véle a dicsővel,~Mit kivűle bírtam
30  3| bírtam én. ~Sírba hát a sírba véle,~Hol reményem elveszett.~
31  3|        Leorzva most a hon,~Le véle képzetem,~Törött reményemet~