Rész

 1  0|         és sováran,~Mint messzi hon felé - a holdba nézsz~Mosolygva
 2  0|     Kedvelted árva homlokán. ~E hon rideg leendene~Neked, te
 3  0|    Feléd, feléd, bűvös, tündéri hon.~Patakcsa az, zokogva mely
 4  0|    tükre.~Más boldogság az, más hon, melyre ő vár,~Míg meglelvén
 5  0|    Anélkül hogy sírjok felett~A hon szabad legyen.~ ~
 6  0|         boldogok. ~Nem látják a hon temetkezését,~Győzelem reménye
 7  0|         Vilmája. ~Ő, kit mint a hon leghűbb leányát~A szabadság
 8  0|        fog szűlni rab hazában~A hon elnyomójának számára. ~Óh
 9  0|        Férfinál első a munka, a hon~Hív, jutalmam majd tőled
10  0|     szent ügyével~Bajnokát is a hon elfeledte. ~Néz sokáig búsan
11  0| Villámsujtott, megfosztott fa a hon,~Gyéren állnak rajta a zöld
12  0|        Könnyűit is a megalázott hon. ~És tűrt és várt, hosszú
13  0|      talál hazát,~Igy jár, ki a hon végenyészetét~Nem osztja
14  0|    dobog, és szent lesz e név: "Hon".~ ~
15  1|        haragja~Viharzik a szent hon felett,~Mi hárfa volt, most
16  1|         vándorol,~Uj ismeretlen hon határihoz,~Hol egy megfoghatatlan
17  1|       várban és gunyhóban egy a hon;~Áldása, átka együtt hull
18  1|         szül bús anya,~Nem lesz hon, mely fiát lebilincselje,~
19  1|   kincseket hoz?~Szent halott a hon, mi az utódok,~Szenvedést
20  1|      ilyenek. -~Hát a barátság, hon és szerelem?~Kegyelt váltó,
21  1|       meg nem áll. ~Feláldozás, hon, hit, mind ilyen eszmék,~
22  2|     mert így a sír,~Amelyen egy hon népe sír~S körülragyogja
23  2|      Akit szolgáltatok egy árva hon volt,~Im sírotokra emlékkő
24  2|        sorsodat nem érzeném, óh hon!~S mégis, e bú is ha kiszakadna~
25  3|    lételed is.~Óh haza! képed e hon! temetődnek gyásza deríti~
26  3|    lételed is.~Óh haza! képed e hon! temetődnek gyásza deríti~
27  3|          S kihólt szivébe még~A hon imája kél. ~Körötte néma
28  3|        kopja sírjaik felett~S a hon nemtője: sírva térdepel,~
29  3|        felé,~Nem értve: szent a hon, melyért egész~Egy hős előkor
30  3|       más keblű nemzedék~Uralja hon! mi árva kebledet. ~Kövek
31  3|         talált. ~Leorzva most a hon,~Le véle képzetem,~Törött