Rész

 1  0|   Lelkébe száll szent nyugalom,~Kezd halkan szóllani.~Hangjában
 2  0|        Zúg el, mely tornyosulni kezd a vész. ~Látványúl várja
 3  0|        a mosoly tiéd!" ~És ásni kezd. - Hafiz némán mereng,~Mig
 4  0|      űzve~A nemtő is hervadozni kezd,~Minden nappal egy-egy bája
 5  0|       bús gondolat. ~És az erdő kezd szörnyen recsegni,~Eltördelve
 6  0|     Melyet a sötét éjre adott. ~Kezd a föld reszketni, ingadozni,~
 7  0|        gondolatját,~Csendesülni kezd a hű ló is alatta. ~Ugatás
 8  0|       szótlan, csendesen,~Fázni kezd királynak lelke mélyiben. -~
 9  0|         király és már-már félni kezd:~"Menjünk - úgymond - lelkem
10  0|        mint a fergeteg,~Danolni kezd, s aggott arca kigyúl. ~*~
11  0|     tenger mélye,~A hajó inogva kezd recsegni,~Verve éles szirtek
12  0|       Mintha könyörögne, zengni kezd a fecske.~Távol a felhő
13  0|        szókra a vezér mosolygni kezd,~De hogy huszárjai ne lássák
14  0| szottyanna. ~És a vén huszárnak kezd szeme szikrázni,~Majd kiolvad
15  0|     lelte. ~S ím egyszerre csak kezd pengni a sarkantyúm,~Merthogy
16  0|   kimélni, félek" - ~És a német kezd fennen kacagni,~"Tudod-é -
17  0|   párbeszédet,~Ámde a dob vígan kezd peregni,~Szól az ágyú, fegyverek
18  0|        ne lásson térden embert,~Kezd nagy mérgesen beszélni,~
19  1|    Célja messze van,~S kétkedni kezd szerencse~Csillagaiban. ~
20  1|       jegült tengerében. ~Sűrűn kezd havazni, elborít mint hogyha~
21  1|   homálya,~Még egyszer ragyogni kezd agg koronája,~Mintha a vénségnek
22  1|         jól ismert szavára a tó kezd habozni,~Mint a kedves keble
23  1|        csonka ifjú a családból,~Kezd beszélni s hősies regéje~
24  1|        beszélni s hősies regéje~Kezd beszélni nagyszerű napokról,~
25  1|       küzd, mozog.~Eközben esni kezd szép csendesen,~Az ég a
26  1|        Dobogni a közzel tanulni kezd.~És elébe lép az állam zordonan~
27  1|    Igyunk, igyunk! ~Gonosz szél kezd kinn lengeni,~Minden nagy
28  1|        por gyermeke,~Ha szállni kezd korlátlan szelleme~S a végtelenbe
29  1|        És Isten is gyönyörködni kezd bennök,~Hol a festék lehullt,
30  1|       erőmet,~Hogyha ábrándozni kezd szivem felőled.~Most pedig