Rész

 1  0| magunknak,~S az őszi est velünk mosolyg, velünk sír -~Az emberek
 2  0|  természet, mért oly kegyetlen?~Mosolyg, örűl egész világ körűlünk~
 3  0|          aki így cseveg, ki így mosolyg,~Hogy tudna az, mint én,
 4  0|   sebzesz, írt önt a sebembe~És mosolyg, ha kell, napom helyett. ~
 5  0|          S amint sír, vágyik és mosolyg,~Dalos madár lesz mindenikbül. ~
 6  0|        melegén. ~De a lány csak mosolyg,~Hévvel utána nyúl,~A rózsa
 7  0| szerelem. ~S a holt nő ott fenn mosolyg,~Hamván lent áldás lebeg,~
 8  0|  könnyeket,~Mint kigyúló meteor mosolyg még,~Hálát suttog és keres
 9  0|       Csillagom most néked ég s mosolyg csak,~Mely rám egykor tetterőt
10  0|      Ábel sírjához csak~És Zenő mosolyg, könnyes szemekkel,~Ámde
11  0|  küldtetek segélyért?"~A honvéd mosolyg rá keserűen.~"Mert hogy
12  0|  elsurran tünde álomképen~S ott mosolyg kacéran ismét messze tőle. ~
13  1|        mindennapi kenyérnek,~És mosolyg a kedv piros virága. ~S
14  1|     Játékot, lepkeszárnyat: nem mosolyg~Ez rája többé, mint előbb
15  1|         Ott a szerelem csak úgy mosolyg fel,~Mint vadonban a kis
16  1|         takar.~Lám! körűlem sem mosolyg az élet,~Barna szűk fal
17  1|       feszűletén~S vigasztalást mosolyg a szenvedőre. -~A költő
18  3|      Sehol gyönyör mely én reám mosolyg:~Ha elhagyatva messze tengeren~
19  3|        szemébe nézdelek,~A szem mosolyg, mosolyg dicső egem!~Ily
20  3|       nézdelek,~A szem mosolyg, mosolyg dicső egem!~Ily ég alatt,
21  3|                     Áldás, átok~Mosolyg az ég! mosolya éltető,~Imádja
22  3|       Imám is égbe száll; ha az mosolyg~Bus életemnek kínos útjain!~
23  3|      Sehol gyönyör mely én reám mosolyg:~Ha elhagyatva messze tengeren~
24  3|        szemébe nézdelek,~A szem mosolyg, mosolyg dicső egem!~Ily
25  3|       nézdelek,~A szem mosolyg, mosolyg dicső egem!~Ily ég alatt,
26  3|                     Áldás, átok~Mosolyg az ég! mosolya éltető,~Imádja
27  3|       Imám is égbe száll; ha az mosolyg~Bus életemnek kínos útjain!~