Rész

 1  0|            virágzik egyszer,~És mint a földön minden, ami jó,~Alig születve
 2  0|         versenyezve szálla~Vélem túl a földön a tündérvilágba,~Hittem,
 3  0|                csak,~Ki párt magának e földön keres. -~ ~
 4  0|                Nincsen élet kívülünk e földön,~Illem és hiú társas szabályok~
 5  0|           egyszer érzi, hogy nem élt~E földön hasztalan,~Hogy lelke gyermekében
 6  0|              És vidéke oly kopár,~Égen földön írva van~Sárga színnel a
 7  0|                    A vén dalnok~Messze földön, zajtalan falvakban~Ismerék
 8  0|           csillagok reszketnek,~Lent a földön zokogó szél sír. ~A fagyos
 9  0|               ahhoz még sem bízott. ~E földön belőle rózsa lett a kertben,~
10  0|             visszatér fészkéhez~Messze földön jár már vándorúl az ifjú,~
11  0|                Csak magad voltál úgy a földön elhagyott,~Hogyha élvezéd,
12  0|             szól Jehova - mint éltél a földön?"~"Képedet mindvégig méltóan
13  0|               Más az ég törvénye, mint földön tiétek,~Hol gyakorta a bűn,
14  0|             mint veszítik~Hitelem, kik földön kérkednek nevemmel!" ~Most
15  1|                 S édenünk helyett, mit földön Isten alkot,~Emberkéz alkotja
16  1|              az én vesztett világom,~A földön már idegen vagyok.~Innen
17  1|         mondják, nincs költészet már a földön,~S érzésink ellen száz veszélyt
18  1|            férfi,~Azt már nagyobb bú e földön nem éri,~Mert minden kín
19  1|              hadd felednem,~Vagy többé földön nincs örömem!"~A nemtő érint
20  1|        tudomány, dicsőség~Boldogsághoz földön nem vezet.~Egy van, egy
21  1|          hiányban? ~Mind betölti-e hát földön hivatását,~Csak egyetlenegy,
22  1|             csak mosolygni fogja~Itt e földön töltött néhány pillanatját. ~
23  1| csillagkoszorút ad. ~Boldog mindaz, ki földön bír teremtni,~Irígyletes
24  1|             tűrni hogy mért kell,~És a földön szinte honosabbá vál~A lélek,
25  1|                veszett honuk felélt új földön is,~A megmentett honi oltár
26  1|              és zenével~Osztotta azt a földön el. ~Hogy illat, fény s
27  1|               Csupán azt néznék, ami a földön van. ~22 ~A lány büvös növény,