Rész

 1  0|          ámulattal~Új ragyogványt láttam mindenen. ~Érezém a rózsa
 2  0|       mocskított volna ily salak,~Láttam lány vagy, ez nekem elég
 3  0|       midőn mélyében arcom festve láttam,~Hittem, ott vagyok már
 4  0|       játszi tünemény. ~És én, ki láttam útját,~Könnyezve követem,~
 5  0|    kaszabolj le!'~Felnéztem s nem láttam ellenség nyomát sem.~Jött
 6  0|      kicsinyled?"~Mond a honvéd. "Láttam én nem egyszer~Kis golyót,
 7  0|          érettünk hősien odadva. ~Láttam Dávidot még az utolsó percben,~
 8  0|          volt jó Rózsája mellett,~Láttam őt mosolygni, hogy nem volt
 9  0|           s keble sebje vérzett. ~Láttam őt ágyúját végre átkarolva~
10  1|         nekem. ~A férfi vonásival láttam vonásit~Eggyé olvadva, -
11  1|      benne meg~Látása a jövőnek. ~Láttam már én sok bölcs urat~Dolgát
12  1|        Mindenik bájt már születni láttam,~S úgy érzém, mind általam
13  1|            Reszketék és elsápadva láttam,~Harmat renge kelyhén a
14  1| Temetőjére büszke árnyat vét. ~Én láttam, éltem nagyszerű időket,~
15  1|        volna bánatosabb arcot,~Ne láttam volna sírján érzetemnek~
16  1|       vagy sohaj?~Minden eszmédet láttam születni,~Mellyel ébredsz
17  1|       vesz el csillag helyett,~Én láttam a gyöngyöt még mint könyűt,~
18  2|        dőre tudni vágy,~De óh mit láttam, semmi sincs alatta."~"Hallgass
19  2|          szememből könny fakadt. ~Láttam lezúgni nagy napok viharját,~
20  3|     gyötrelem!~Bajza ~Két szemébe láttam üdvöm~Ég sugárú képzetét,~
21  3|     gyötrelem!~Bajza ~Két szemébe láttam üdvöm~Ég sugárú képzetét,~
22  3|         szemében az Olympot~Orzva láttam ékivel,~Melyben istenült
23  3|    Virágjaim hajad között~Virulni láttam én,~S magas sugárba csillagom;~