Rész

 1  0|        el!~Csak el, csak el az emberek köréből,~Ki a szabadba -
 2  0|       mosolyg, velünk sír -~Az emberek más baján csak mulatnak,~
 3  0| csókolnom forró kebledet!~Mely emberek közt olyan szépen áll,~Karomban
 4  0|   gondolatja,~Kéjem kínvonagló emberek. ~Most egész világot átölelném,~
 5  0|     keresse?!~Aki első testvér emberek közt~Véded ezt, a másikát
 6  0|  pusztán, néha-néha~Békopogtat emberek lakánál,~Majd felordít -
 7  0| lehetne rád, gyarló eszközre? ~Emberek kedvéért küldék én prófétát,~
 8  0|        előtte~Menekült köréből emberek karának. ~Sokszor meglesém
 9  1| gondolatját~Isten írja, menten emberek mocskától. ~Elveszett a
10  1|         A bérc nem felel, csak emberek jajára.~Elhervad, kipusztul
11  1|        lelkeikben~Születnek az emberek. ~Gyermekálma jő eszébe~
12  1|     kövek,~Úgy mint az erényes emberek,~Kárörömmel el nem vesztenek.~
13  1|   szenvedek,~Vigasztalnának~Az emberek;~És vigasztalni~Aki akar,~
14  1|        S oly kicsik, törpék az emberek. ~Hogyha felmarad lelkemnek
15  1|   szörnyü télnek,~Mint a költő emberek közt~Ifjuságát a kebelnek.~
16  1|  megdicsőited~Nincs-é irgalmad emberek iránt?~A várost szent rommá
17  1|        eseng,~És meghajolsz az emberek bünének.~Jaj, hogyha ugy
18  1|       Érzéseknek hivják azt az emberek;~Elfüstölni őket, óh jaj,
19  1|         Azért angyal, onnan mi emberek,~Ah, nem vagyunk egyenlőek
20  1|     fent;~Ily biztos rendszer: emberek között~Gaznak, csalárdnak
21  3|       Viszonyzva sóhajim,~S az emberek között~Elértve lángjaim. ~"
22  3|       Viszonyzva sóhajim,~S az emberek között~Elértve lángjaim. ~"