Rész

 1  0| résztvevőleg kérdené.~Halvány köd űl a földre, szürke árnya~Minden
 2  0|         de a gyászt, mely felette űl;~A rózsák másnak nyílnak,
 3  0|    méltónak nemes szivére, ~Nászt űl a hazának rekviemjén,~Ellenségének
 4  0|      várromnak egyik odujában~Ott űl Bogdány mint a síri rém,~
 5  0|        még ritka haj,~Annak kígyó űl üres szemében,~Rothadó bűz
 6  0|         Új sír, rajta ifjú lányka űl,~Arca halvány, mellén vérző
 7  0|           egy fürt éjhaját. ~Lóra űl, s a várhidon amint megy~
 8  0|        szókra a hős már nyeregben űl,~S haragvó arccal a várnak
 9  0|      csillogó szemekkel,~Száz rém űl ott, martalékra várva,~S
10  0|          egy családfő,~Elvonultan űl egy szerető pár.~Mindnyájok
11  0|           vele.~Vár alatt útfélen űl kolduscsalád,~Férj s nő
12  0|           zaja kiáltja át. ~Ottan űl kis tűznél vén huszár Barangó,~
13  1|       Zölden állnak a fák, bár hó űl felettek,~Mint mosolygó
14  1|    hajnalkor,~Már csak az erdőben űl az éj homálya,~Még egyszer
15  1|       haldokló ajkán is még sohaj űl;~Ott kezdete egy sziv küzdelminek,~
16  1|        zsémbes. ~S míg hamis lány űl ölemben,~Addig édes bús
17  1|       csendes sírnak szent ormára űl? ~II ~Halál, halál, száz
18  1|          igézetet~A nő arcáról, s űl rá házi gond,~Meghült szivébe
19  3|         zúduló fagyában:~Enyészet űl, mely elhervassza azt. ~
20  3|         zúduló fagyában:~Enyészet űl, mely elhervassza azt. ~