Rész

 1  0|     percben, mert eszembe jő,~Milyen soká valál e bús világon~
 2  0|     sötét méhéből~Mely kikél, milyen lángtenger ez? ~A vár ég,
 3  0|  időben lenni vajh mi sok!" ~"Milyen eszmék! kedvesem beteg vagy?~
 4  0|  honhoz szent sohaj! ~"Hát az milyen tompa jajszó,~Mond az ifjú,
 5  0|  hírét hordja a hír szárnya. ~Milyen lehetett e szörnyü férfi,~
 6  0|      vész. ~Lent Dalma várja. Milyen bájalak,~Megtestesült szerelmi
 7  1|       épen~A megújult földnek milyen új dalt zengjen.~Fent a
 8  1|     esemény volt az előttünk,~Milyen most bármi alig lehetne.~
 9  1|    törte a borút át. ~Tudnád, milyen kéj fogott el akkor,~Hogyha
10  1| egünkön áll. ~II ~A mecsetben milyen pompa?~Fegyveres nép áll
11  1|       alkotok magam;~S látva, milyen jól tenyész körűlem,~Minden
12  1| született szó~És emléke mégis milyen édes!~Kínja is ha már ily
13  1|        oláh, szerb és kitudja~Milyen rossz,~Annak állna házi
14  1|     istenség~Reánk, ki tudja, milyen végzést hoz.~
15  1|     még csatáz~A nép javáért, milyen esztelen. ~Igen, mert bilincs
16  1|    érzés van, gondolat honol,~Milyen esdve néz ránk, szólni vágynék
17  1|    egyszerre öl. ~Látom most, milyen dőre, hasztalan vagy,~De
18  2|     lelkesülve mond: "Mi kéj,~Milyen dicsőség a katonaélet!"~
19  2|       Hitvány volt a tömeg és milyen gaz.~ ~
20  4|    BÁSTI MIKLÓS cz. főszolgb.~Milyen lelkesedés kis Nógrád nagy