Rész

 1  0|        fáj bár, de mégis édes~A hang, melyet lelkemből vonsz
 2  0|          e világon a~Költő árva hang puszták felett,~Sorsa, hogy
 3  0|     közt hánykodó:~Nem az egyes hang az, mi megragad,~De a szellem,
 4  0|         közűl feléje~Jól ismért hang ilyen szókat zeng: ~"Fegyver
 5  0|      mostan röpke, megfoghatlan hang lett,~S Hábor visszhanggá
 6  0|      csengő, oly biztató volt a hang,~Mellyel szólt az ébredő
 7  0| lángiban. ~S im a várfokról egy hang így sikojt:~"Zászlónknak
 8  1|         S e szívverést csak egy hang zengi át,~Az életzajból
 9  1|     hallgatás - mint földalatti hang~Hallik csak a bölömbika
10  1|      dalába,~Mely mint kitépett hang magába sirt. ~S a délibáb,
11  1|  először, hogy szerettem. ~Síri hang volt e most született szó~
12  1|         zenét,~Míg szivünkben a hang fájó hangja reng,~És ez
13  3|        éneke~Csak elboruló síri hang nekem,~Mely elrezegve visszazengi
14  3|    éltet ád. ~Félek, hogy ennyi hang között~Szűm hangja elrezeg,~
15  3|     Szeret" repűl felém,~A kába hang, s enyész,~Ah, éltem édene~
16  3|        vész! ~"Szerelmem - Dőre hang!~Visszhangra nem talál" -~"
17  3|        éneke~Csak elboruló síri hang nekem,~Mely elrezegve visszazengi
18  3|    éltet ád. ~Félek, hogy ennyi hang között~Szűm hangja elrezeg,~
19  3|     Szeret" repűl felém,~A kába hang, s enyész,~Ah, éltem édene~
20  3|        vész! ~"Szerelmem - Dőre hang!~Visszhangra nem talál" -~"