Rész

 1  0|     hogy szeret. ~Mi jól esik e gyász is, hogy közös,~S fonnyadt
 2  0|     rózsák másnak nyílnak, de a gyász~Értem áll ott, engem illet
 3  1|       Óh, de rád terűle szörnyü gyász. ~Védő szellemed rég elriasztá~
 4  1|        ne bánjuk, illat úgyis a gyász,~Melyet hervadó virág lehel;~
 5  1|        férfivá lesz, pillantása gyász,~Nem nő fejére már virágfüzér,~
 6  1|         felragyog, de méhe néma gyász.~Nem csábít többé az sem
 7  3|       borúba fúl a nap~Lehúnyva gyász egén;~Setét enyészet áll
 8  3|     virágzik ott. ~Rózsa keblem gyász virága,~Gyász ül ablakom
 9  3|      Rózsa keblem gyász virága,~Gyász ül ablakom felett,~Ah! a
10  3|  hamvakat!~Ki térdepelve hantja gyász mohában~Szeretheti az elraboltakat. ~
11  3|         borúimat. ~A sír ölében gyász ural:~Halál a sírteren,~
12  3| elrabolt üdv puszta romterén:~A gyász hever, e por világ felett! ~
13  3|       borúba fúl a nap~Lehúnyva gyász egén;~Setét enyészet áll
14  3|     virágzik ott. ~Rózsa keblem gyász virága,~Gyász ül ablakom
15  3|      Rózsa keblem gyász virága,~Gyász ül ablakom felett,~Ah! a
16  3|  hamvakat!~Ki térdepelve hantja gyász mohában~Szeretheti az elraboltakat. ~
17  3|         borúimat. ~A sír ölében gyász ural:~Halál a sírteren,~
18  3| elrabolt üdv puszta romterén:~A gyász hever, e por világ felett! ~
19  3|          Még őrzi álmait~A síri gyász lepel. ~Ő boldog és nevén~
20  3|   bércei,~S a honni-vér takarta gyász mezőn~Virítnak egy világ