Rész

 1  0|         lelke tul van, s hogyha földi kínok~Emésztik, onnan hoz
 2  0|     gyep való,~S virágok, e kis földi csillagocskák~Hadd álljanak
 3  0|        Hisz örök csalódás lenne földi sorsod,~Eltörpülni látnád,
 4  0|       jobb, nemesb, mint minden földi nő. ~Úgy hittem; s jobb
 5  0|     hittem; s jobb vagy tán sok földi nőnél,~De mégis nő. Szeretsz,
 6  0|      más örömök várnak.~Válassz földi mátkát, aki hoz szerelmet"~
 7  0|      egészen,~Bé nem érte többé földi országával,~Úrrá kivánt
 8  1|      Nem hirdetvén reményt, sem földi hírt,~Csak kérlelhetlen
 9  1|         juta néked ugyis örökűl~Földi szerencse és becsület,~Szolga
10  1|       Otthon~Messze tőlem, dőre földi gondok,~E küszöbnek kívüle
11  1|   lesujta,~Hogyan lehetne annak földi nyugta.~Szivembe nem fog
12  1|   látunk mennyei korányt.~Nincs földi gond, nincs számoló világ,~
13  3| elraboltakat. ~Ki túl reményl e földi szenvedésen,~S a kedves
14  3| elraboltakat. ~Ki túl reményl e földi szenvedésen,~S a kedves
15  3|           Hattyúdal~Rabláncok a földi szenvedések,~Melyeket csak
16  3|         nehéz tüzén~Elátkozák a földi érzeményt. ~Kik bíztak embertársaikba
17  3|     remény-eget,~Lesujtva ott a földi láncokat~Mosolygva sírkövök
18  3| elraboltakat,~Feledte bájokon~A földi átkokat. ~S most hogy kiszenvedett~
19  3|        meg ellenét!" ~Hol itt a földi kincs,~Mely minden fényivel~