Rész

 1  0|   búcsú is, lányka, életemre. ~Ládd, hogy csillámlik a deres
 2  0|    szent mindkettőnk előtt az,~Ládd, érzeményünk hol találkozott.~
 3  0|      az idők mocskát felette? ~Ládd, oly nyugodt valék már,
 4  0|       rokonvilágra nem talál. ~Ládd, leányka, a nap, mely virágot~
 5  0|      hiába mért pazarla rád? -~Ládd, ha nemmel válaszolsz szavamra,~
 6  0|        jár. ~Isten veled nő! - ládd, nyugodt vagyok,~Nem látod,
 7  0|         Hát bucsúzzunk! Óh nő, ládd, e szív~Utadra áldást kérni
 8  0|    kérni nem hagy.~Ilyen önző, ládd, a szerelem,~Hogy ha boldog
 9  0|    kárhozat sorsában az vala. ~Ládd, a világ naptára oly rövid,~
10  0|      kebel." ~"És mégis, mégis ládd lány, én vagyok~E szörnyeteg,
11  0|        s felhő van homlokán. ~"Ládd, ládd itt van a szerail
12  0|    felhő van homlokán. ~"Ládd, ládd itt van a szerail már~S
13  0|      maradj tüzemnél reggelig!~Ládd a pokol miként viaskodik~
14  0|        őt.~"Adj kincsedből te, ládd rongyos vagyok."~S a más
15  0|      kéje üdvözítő~S kínja öl, ládd engem is siromba ez tett. ~
16  0|     katonája~Van császáromnak? Ládd, mint amennyi~Szem köles
17  1|      mert úgy sem értenéd meg.~Ládd, így boldogítasz tudtodon
18  1| megáldjon, lelkem szép virága!~Ládd, mi önző e szív, rád áldást