Rész

 1  0|        mely közte tévedez,~S mint idegen s velünk mégis rokon,~A
 2  0| szabályokat. ~A költő lelke olyan idegen,~Oly fájó e mesterkélt föld
 3  0|                    Balassa Bálint~Idegen hazában, tengeren túl~Él
 4  0|        Sír borúl az énekek fiára,~Idegen föld nyomasztó bilincse,~
 5  0|           bajtársit egytől-egyig,~Idegen honban hogy eltemesse,~Mindent
 6  0|           a korcsot~Fészket rakni idegen hazába." ~"Óh vigyázz, vigyázz,
 7  0|   könnycsepp ragyog,~Ősz fürtinél idegen szél danol. ~De ott van
 8  0|  Tirzájával ott jő Hazdrubál,~Még idegen por fekszik saruján,~Még
 9  0|           Arca hajmeresztő, olyan idegen~S túlvilági hangon ekképen
10  0|      virágzóbb~És mégis hidegebb, idegen nép lakja. ~Semmihez sem
11  1|           S elsompolyogtam - árva idegen.~ ~
12  1|    vesztett világom,~A földön már idegen vagyok.~Innen intnek édes
13  1|          látta. ~Reszketett a sok idegen arctól,~A vígasz meg úgy
14  1|          Vadkéjén ha megdöbben az~Idegen,~Megdöbbent már máskor is,
15  1|          tőlünk égbe számüzék,~És idegen lett szellemünk is itt. ~
16  1|          ha gúnymosollyal mond az idegen:~Koldús vagy. Az vagyok,
17  1|          érzetemnek~Nászt ülni az idegen boldogságot.~ ~
18  1|        zenét?~Szíveink közt annyi idegen kép~Mérges árnyat mindkettőnkre