Rész

 1  0|  Helyetted éj vagyon~És fénylő csillagok,~Minden csillagban egy~Szentelt
 2  0|   temettem. ~S ha majd lenéz a csillagok közűl,~Csendes lakát szivesen
 3  0|    gyors szelek;~A napsugár, a csillagok,~Minden... némán csak én
 4  0|    csendével,~Jőnek véle a kis csillagok,~Megcsendűl a szellemek
 5  0|     magányos sír,~Fent az égen csillagok reszketnek,~Lent a földön
 6  0|     lány szemének~Ott hagyák a csillagok zenéjét~Lány ajkán ha megzendűl
 7  0|      percenetre,~Mint éjjel ha csillagok szaladnak. ~És az angyal
 8  0|      gúnnyal ragyognak a nap s csillagok."~S ím alighogy mondta a
 9  0|      apja~Éj van, fent az égen csillagok ragyognak,~Lent tábortüzeknek
10  1|                                Csillagok~Csillagokra néz a gyermek:~"
11  1|     szalad,~Itt-ott baljóslásu csillagok,~Mint aludt vércseppek állanak.~
12  1|      ekkor magasabbra int,~S a csillagok felé büszkén repűl,~A börtönőr
13  1|       magával elragadja, fel~A csillagok honáig s túl azon~A testnek
14  1|     buborék nem vész el,~Ott a csillagok közt, ott vagyon hazája~
15  1|     magasra,~Aki ottan él, hol csillagok születnek~S néz a végtelenbe,
16  1|    düledékből,~Helyheztetvén a csillagok közé. ~S mint mártir, aki
17  1|      árnya lassanként belepte.~Csillagok tüntek föl a setétkék égen,~
18  2| kedvese~Mint sas száll a költő csillagok honába,~Ah, de oly kietlen