Rész

 1  0|       hová, hová hajoljak,~Midőn ép érte kellene kesergnem! -~
 2  0|         voltál, mint az ember,~S ép azért nem voltál tán való
 3  0| Fagyvirágokat felolvasám~Előtted ép, te felsohajtva mondtad:~
 4  0|          meg! ~Látod-é e hajfürt ép, enyém vagy,~Az nem hervad,
 5  0|       kívánni, tudja minden vágy~Ép oly vérnyomot, mint rabló
 6  0|   fellegén a forró szerelemnek. ~Ép a két országnak ottan volt
 7  0|          s láttuk,~Ellenünk hogy ép jókor futott el,~Mert különben
 8  0|        nép uralta őt,~De számolt ép ezért~Még több irígyelőt. ~
 9  0|        ujonc voltam;~Akkortájban ép a francia hadállott,~S úgy
10  0|      külsőm és rongyos ruhám is,~Ép azért nincs rajtok mit kiméljek;~
11  1|       érkezém.~A harmat lassudan~Ép a mezőkre szállt,~Midőn
12  1|     sebhelyéhez kapna~Érzi melle ép, hogy álmodott csak,~Felkél
13  1|         Óh honnan ez, hisz arcom ép még,~Nem verte azt el a
14  1|       nyugodni sír ölébe dűl. ~S ép nékem e hangyaboly világon~
15  1|          gyermekévi társ!~Lelked ép forrás volt még csak akkor;~
16  1|         volt bilincselve,~Sírtam ép hogy őtet választám. ~Vágytam
17  2|       Hallgass fiam, mond a pap, ép azért~Mindenki amit hisz,